Mialatt elolvasod ennek a cikknek az első pár sorát, és eltelik egyetlen perc, az egyik magyar szupermarketben majdnem 28 ezer forintért adnak el élelmiszert és napi fogyasztási cikkeket. Valószínűleg ez az ország legnagyobb bevételű boltja, mert a nyitva tartás perceihez számolt átlagos 28 ezer forintot még a kiskereskedelem jelenlegi legjobban szervezett szereplői, a diszkontláncok sem tudják hozni.
Messze nem tudják, mert a legfrissebb adatok szerint például az Aldinál az egy üzletre jutó éves árbevétel tavaly 1,29 milliárd forint volt. Ez a kérdéses bolt azonban kenterbe veri, 7,1 milliárdos 2017-es forgalmával. De ennél is van furcsább: az ország valószínűleg második legnagyobb forgalmú üzlete éppen ennek az elsőnek a közvetlen szomszédságában van. A második szupermarket tavaly 6,9 milliárd forintért adott el árut. És mindkettő a magyar pusztában áll, szántóföldek között.
A megfejtés az elhelyezkedésben van, a két egymás melletti szupermarket Tompa külterületén, a szerb határ közvetlen közelében található. A 7,1 milliárd forintos szupermarketet a Határ Diszkont Kft. üzemelteti (címe: Alsósáskalapos 18/A), a 6,9 milliárdosnak pedig a Tompaker Kft. a gazdája (Alsósáskalapos 24). Mindkettő a szerb vásárlókra lett kitalálva, akik az áfát vissza tudják igényelni a vásárlásaik után.
Fotó: Google Maps
Egy Szerbiában élő magyar azt mondta nekünk, hogy régebben Szerbiában volt olcsóbb az élelmiszer, mára azonban érzése szerint kiegyenlítődtek az árak, viszont egy magyarországi szuper- vagy hipermarketben nagyobb a választék, és Tesco például nincs is a határ déli oldalán, ezért megéri átjönni vásárolni.
A két csúcsra járatott bolt 13 kilométerre fekszik Szabadka központjától, a szerbiai város környezetében pedig összesen 150 ezren laknak.
A két bolt közül csak az egyik tulajdonosát sikerült telefonon elérnünk, de ő is elzárkózott attól, hogy az üzlet részleteiről beszéljen. A boltok eladótere egyébként körülbelül 800-800 négyzetméteres, és az 53-as főút melletti szántóföldek között felhúzott könnyűszerkezetű csarnokokban üzemelnek.
A Határ Diszkont Kft. a cégbírósági adatok szerint a tompai Szalai család vállalkozása, és az elmúlt években stabilan hozta a 7-8 milliárd forintos árbevételt, adózott eredménye 170-480 millió forint között ingadozott, és 60-70 főnek adott munkát.
A mellette lévő bolt a Tompaker Kft.-é, amely a tompai Virág János, és a szegedi Faragó Béla tulajdona. A cég pénzügyi adatai olyanok, mintha a Határ Diszkontét betették volna egy másológépbe: a 7-8 milliárdos árbevételhez 200-400 millió forint közötti adózott eredmény társul, az alkalmazottak száma pedig 60-80 fő volt az elmúlt években.
A két cég szépen testvériesen megosztozik az összességében évi 14-16 milliárd forintos szerb határmenti kiskereskedelmi piacon, nyitvatartásuk is megegyezik, és a honlapjuk is annyira egyforma, hogy még a betűtípust (itt és itt) sem állíttatták át a fejlesztésükkor. Ráadásul mindkét honlapot ugyanaz a zombori szerb férfi jegyezte be és adminisztrálja.
Élet
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
