A szennyezett levegővel kapcsolatos kutatások általában a hosszú távú hatásokra koncentrálnak, például hogy milyen betegségeket okozhatnak a belélegzett káros részecskék, és mennyivel halunk meg korábban emiatt. Sokkal kisebb figyelem irányul arra, hogy adott pillanatban hogyan befolyásolja a szervezet működését a rossz levegő, pedig ez a munkahelyi teljesítményre – így a gazdaság működésére – is kihat.
A rövid távú hatásokat leginkább sportolók körében kutatták, mert náluk könnyű számszerűsíteni a teljesítmény csökkenését. Az egyik leginkább kutatott terület ebből a szempontból a maratonfutók versenyideje, mivel ez egy jól megfigyelhető mérőszám. Shihe Fu és Mengmeng Guo is ezt használta, hogy megnézze, hogyan hat a levegő károsanyag-tartalma a futók teljesítményére.
Mivel egy-egy maratonra hónapokkal korábban kell regisztrálni, ezért ekkor a versenyzők még nem tudják, hogy milyen lesz a verseny napján a levegő minősége. Ezért tekinthető teljesen kívülről jövő sokknak, hogy milyen körülmények között futnak a versenyzők. A helyszínre kontrollálva kizárták a versenyidőre ható tényezők közül a terepet és a levegő hosszú távú minőségét az adott városban.
Kínában rengeteg versenyt rendeznek, és mindegyiken sokan indulnak, ezért óriási panel adatbázist tudtak összeszedni a szerzők, amiben az egyes versenyzők teljesítményét tudták követni. A levegő pillanatnyi szennyezettségében jelentős kilengések vannak, ezért bőven meg lehetett nézni, hogyan változik a futók ideje jobb és rosszabb körülmények között.
A tanulmány eredménye szerint a levegő károsanyag-tartalmának megduplázása 4 százalékkal növeli egy átlagos maratonfutó idejét. Példaképp ez azt jelenti, hogy a tiszta levegőn futott időhöz képest a 2014-es pekingi maratonon még a legjobb futók is 10 perccel később értek célba a szennyezett levegő okozta teljesítménycsökkenés miatt.
De nem csak a futóknál mutatható ki, hogy csökken a fizikai teljesítményük. Tom Chang és Tal Goss tanulmánya a kaliforniai körtecsomagoló munkások órabérben kifejezett teljesítményét vizsgálta meg a levegő minőségének viszonylatában. Adataikban a 2002-es erdőtűz jelentette a külső sokkot, amikor megnőtt a levegő szennyezettsége, de más tekintetben nem hatott a csomagoló üzem működésére.
A körtéket egyesével becsomagoló, majd dobozokba pakoló munkások teljesítménybért kaptak. Ha annyira kevés dobozt töltöttek meg, hogy a minimál órabérnél kevesebbet kaptak volna, akkor a minimálbért vihették haza, de ebben az esetben is rendelkezésre álltak az adatok, hogy mennyi dobozt töltöttek meg, így a szerzők számolhattak a szokásos dobozáron teljesítménybért. Az eredmények szerint még az átlagos légszennyezettségi szint alatti növekedésnél is egy egységgel rosszabb mutató 0,5-1 dollárral csökkentette a munkások óránkénti teljesítményét.
Az eredményeket az egész országra kivetítve a szerzők arra jutottak, hogy 19,5 milliárd dollár munkaerőköltség-megtakarítást hozott az 1999-2008 közötti időszakban, hogy az Egyesült Államokban javult a levegő minősége.*A 2,5 mikrométernél kisebb szemcseméretű anyagok átlagos koncentrációja köbméterenként 2,79 mikrogrammal csökkent.
Nem csak a fizikai munkásokra hat az őket körülvevő levegő minősége. A szerzők Kínában megfigyelték, hogyan teljesítenek az irodában dolgozó call centeresek. Ez az első tanulmány, amely a légszennyezettség hatását a nem fizikai teljesítményre is vizsgálja, és lineáris kapcsolatot mutatott ki a légszennyezettség növekedése és a call centeresek teljesítménye között.
Ez utóbbit azzal mérték, hogy mennyi telefont tudtak fogadni. Ez annál inkább csökkent, minél szennyezettebb a levegő, mert a dolgozók több szünetet iktattak be a munkaidejükbe. Ez egybevág a korábbi, a fizikai munkásokra vonatkozó eredményekkel, amelyek szintén a szünetek megnövekedett számának tudták be, hogy csökken a munkások teljesítménye a légszennyezettség miatt.
Ezek az eredmények talán segíthetnek abban, hogy a cégek támogassák a levegő minőségét javító kezdeményezéseket, hiszen ezáltal javulhatnak az eredményeik.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
