Ha azt gondoltad, hogy a fapados légitársaságok már nagyjából elérték a fizikai határokat, és nem lehet még több széket benyomorítani a fedélzetre, akkor tévedtél. Minden morgolódás ellenére az utasok lényegében elfogadták az eddigi változásokat, így tulajdonképpen az lenne meglepő, ha a vállalatok nem kísérleteznének tovább.
Európában ennek a folyamatnak a Ryanair volt a zászlóvivője, amikor 2014-ben a korábbinál nyolc székkel többet hordozó repülőgépeket rendelt a Boeingtól, de a legújabb ötletek ezúttal Ázsiából érkeznek. Ez több okból sem meglepő: a földrész légi közlekedése őrült ütemben nő, évente százmillió olyan ember ül repülőre, aki korábban sosem repült. Ennek hatására tulajdonképpen minden lényeges dologból hiány van: repülőkből, pilótákból és reptéri kapacitásból.
Erre a légitársaságok úgy reagálnak, hogy egyrészt nagyobb gépeket rendelnek, másrészt igyekeznek a lehető legtöbb embert a fedélzetre zsúfolni. Ezt valamivel könnyebben megtehetik, mint európai vagy amerikai társaik, mert az ázsiaiak általában kevésbé testesek, így kisebb a helyigényük. Ennek köszönhetően kisebb annak a veszélye is, hogy verekedésig fajuló konfliktusok alakuljanak ki a hátradöntött ülések miatt, amelyek már néhány járat kényszerleszállásához vezettek az Egyesült Államokban.
Nem véletlenül fogalmaz úgy a Bloomberg cikke, hogy
a repülés lassan a fizikai állóképességet tesztelő feladattá válik.
A Fülöp-szigetek vezető fapados légitársasága, a Cebu Air úgy döntött, hogy – a mosdók és a konyhai részleg rovására – 20-szal a gyártó Airbus által megadott elméleti maximum fölé, 460-ra növeli az európai cégtől rendelt A-330neo gépek ülőhely-kapacitását.*Igaz, a gyártó még nem igazolta vissza ezt az átalakítást. Ráadásul ez egy széles törzsű modell, amelyet tipikusan hosszú távú járatokon használnak, vagyis nem csak egy-két óráig kell elviselni a fedélzeten a körülményeket. Az ülések ráadásul csak 42 centi szélesek, miközben az Airbus szerint legalább 46 kellene a kényelemhez.
A jelenség azonban nem korlátozódik a fapadosokra. A hongkongi központú Cathay Pacific korábban híres volt az általa biztosított kényelemről, két éve azonban belevágott egy programba, amelynek keretében a – szintén hosszú távú járatokon használt – Boeing 777-300-asain plusz egy üléssort told be a turistaosztályra. Ez nagyjából 2,5 centi helyet vesz el az utasoktól.
Az amerikai légiutas-érdekvédelmi szervezet, a Flyer’s Rights gyűjtése szerint az előző évtized elején átlagosan 86-89 centiméter volt az üléssorok között a gépek turistaosztályán. Mára ez 76-79 centire csökkent, de rövid távú járatokon 71 centi is előfordul. Közben az ülések keskenyebbek is lettek, 47 centiről 43-ra zsugorodva.
Ami Európát illeti, a Seat Guru nevű oldal által figyelt légitársaságok közül egyedül a Budapestre is közlekedő brit Jet2 repül 71 centire lévő ülésekkel. Így aztán – nem csak náluk – a testesebb utasoknak nincs nagyon más választásuk, mint kifizetni a nagyobb lábtérrel rendelkező ülések utáni felárat.
A Wizz Air az – azóta már forgalomba is állított – Airbus A321neo típus érkezésének bejelentésekor azzal büszkélkedett, hogy noha a típus kilenccel több (összesen 239) utast tud a fedélzetére venni, mint az A321ceo, vagyis a korábbi változat, a lábtér mégis nagyobb lesz rajta 25 százalékkal.
Ehhez a G7 kérdésére azt tette hozzá egy éve a magyar alapítású társaság, hogy ergonomikus tervezéssel és kompozit anyagok használatával jelentősen sikerült a széksorok közötti teret növelni, így az átlagos széksortávolság*A Wizz Air meghatározása szerint: két egymás mögött lévő széksor azonos pontjainak a távolsága. az A321ceo kabinjához hasonlóan 71-73 centiméter marad. „Egy kritikus pontra vonatkoztatva – ülő helyzetben, térdmagasságban – a távolság a térd és az előtte lévő szék támlája között 2-2,5 centivel lesz nagyobb az A321neón az A321ceóhoz képest” – írta a Wizz Air.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
