Azok a légitársaságok járulnak hozzá a legkevésbé a klímaváltozáshoz, amelyek nemcsak korszerű repülőgépeket használnak, hanem a lehető legtöbb embert zsúfolják fel a fedélzetre. A leírás a fapadosokra illik, amelyek adott távolságra a lehető legkevesebb üzemanyag felhasználásával juttatják el az utasaikat.
A közlekedés környezetbarátabbá tételén dolgozó egyik nemzetközi szervezet (International Council on Clean Transportation, ICCT) tanulmánya 20 Európa és Észak-Amerika között közlekedő légitársaság adatait hasonlította össze. Az általuk használt mérőszám az egy liter kerozinra eső utaskilométer, vagyis hogy egy embert milyen messzire repítenek ezzel a mennyiséggel.
Szembetűnő, hogy mindössze két fapados található a 20 cég között, ám ezek végeztek a lista élén. Ez persze a már említett okok miatt nem meglepő, hiszen ennek az üzleti megközelítésnek a lényegéhez tartozik, hogy viszonylag új, kevés karbantartást igénylő, üzemanyag-takarékos gépeket használnak, valamint nincs üzleti és első osztály, ami növeli a fedélzeten elhelyezhető székek számát. Aki a magassága miatt nem fér el kényelmesen, kénytelen megfizetni a nagyobb lábterű helyekre szóló felárat.
A lista másik végén lévő Lufthansa és British Airways pedig nemcsak a szellősebb elrendezés miatt végzett hátul, hanem azért is, mert több négyhajtóműves típust (Airbus A-380, A-340, Boeing B-747) is üzemeltet. A fapadosok flottájában ilyen gépek nincsenek. Az iparági fogyasztási átlag egyébként 34 utaskilométer literenként.
A Bloomberg cikkében lévő második ábráról az is kiderül, hogy üzemanyag-hatékonyság szempontjából jól áll az idehaza piacvezető Wizz Air által repült A-321-es, ellenben a Ryanair B-737-800-asai valamelyest elmaradnak az iparági átlagtól. A legújabb B-787 Dreamlinerekkel és A-350-esekkel viszont nem versenyezhet az A321-es sem, legalábbis az új hajtóművek megérkezéséig. Igaz, az utóbbiakkal elég sok a probléma.
Az más kérdés, hogy bizonyos szempontból félrevezető az ICCT megközelítése. A fapadosok alacsony áraikkal ugyanis sikeresen stimulálják az igényeket, azaz sokkal többen repülnek ahhoz képest, mintha nem léteznének ezek a szolgáltatók. Demokratizálták a repülést, ám ez a környezetnek végső soron egyáltalán nem tesz jót. Manapság a légi közlekedés az éghajlatváltozásért felelős szén-dioxid kibocsátásának már körülbelül a 4 százalékáért felelős, ráadásul a kondenzcsíkok is erősítik a felmelegedést, mert szétterülve több hőt tartanak vissza, mint amennyi napsugárzást visszavernek.
