Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. június 20. 12:26 Élet

Nagy lépést tehet az EU a klímaváltozás elleni harcban, a magyar álláspont nem világos

Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt a valószínűsége annak, hogy az Európai Unió elköteleződjön amellett, hogy harminc éven belül nullára csökkentse a károsanyag kibocsátását. Az Európai Tanács, azaz az EU-tagállamok kormányfőit és államfőit tömörítő uniós intézmény csütörtökön és pénteken ül össze, hogy megvitassák a karbonsemlegességről szóló tervezetet.

A kezdeményezést márciusban még csak nyolc, északi és nyugati tagállam támogatta*Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Portugália, Spanyolország, Svédország
, a kelet-európai országok mellett pedig ellenezte a célkitűzést az EU legbefolyásosabb tagja, Németország is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellenBár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Még egy héttel ezelőtt is úgy tűnt, hogy a kellő támogatás hiányában elhalasztják a karbonsemlegességről szóló vitát az év végére vagy 2020 első felére. Az EU-s ügyekre szakosodott Euractiv által napokban megszerzett dokumentum alapján azonban az ügy támogatói közé került több más tagállammal együtt Németország és Olaszország is. Így összesen már 22-en támogatják a célkitűzést, ami növeli a valószínűségét, hogy sikerül megegyezni a héten.

Németország álláspontjának megváltozását Angela Merkel kancellár már hetekkel korábban előre jelezte. Májusban arról beszélt egy interjúban, hogy alapvetően egyetért a célkitűzéssel, de több részlet tisztázására lenne szükség. Merkel döntésére a németországi Zöldek EP-választáson elért 21 százalékos eredménye is hatással lehetett, amellyel a második legnagyobb párttá váltak.

A tervet a nagyobb országok közül csak a gazdaságát szénenergiára építő Lengyelország ellenzi. A tervezet legnagyobb ellenzői a kelet- és közép-európai országok, de az elmúlt napokban mégis négy ilyen országról derült ki, hogy támogatják a kezdeményezést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért támogatják a világ kormányai az éghajlatpusztítást ezermilliárd dollárokkal?Az ár, amit a benzinért vagy a szénből nyert áramért fizetnek az emberek, nem tükrözi ezek felhasználásának valódi költségeit. Ezért valójában elképesztő pénzekkel támogatják az államok a fosszilis energiát.

Magyarországról már korábban is azt írta az Euractiv, hogy értesüléseik szerint a 2050-es céldátum elfogadása mellett dönt, és a klímapolitikáért is felelős Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn jelentette be, hogy a terv mellé állnak. Több magyar környezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet szerint azonban továbbra sem egyértelmű a magyar álláspont, mivel Orbán Viktor a hétfői parlamenti nyilatkozata alapján Magyarország egy közös, ám egyelőre nem ismert tartalmú V4 álláspontot visz az Európai Tanács ülésére.

A közös álláspont amiatt sem egyértelmű, mert az Euractiv szerint a nemrég megválasztott szlovák államfő, Zuzana Caputová elkötelezett a klímavédelem mellett, és Szlovákia (Bulgáriával együtt) a 2050-es klímaterv támogatói között van. Ezzel szemben Csehország is a komoly ellenzők közé tartozik. A tervezet elfogadásához valamennyi tagállam hozzájárulása szükséges, így az lesz a kérdés, hogy a többség meg tud-e állapodni valamilyen kompromisszumban az ellenzőkkel.

Az Európai Unió a harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátó Kína és az Egyesült Államok mögött, az összes szennyezés nagyjából 10 százaléka származik innen. A tagállamok közül már többen is bejelentették, hogy karbonsemlegesek lesznek 2050-ig. Ilyen Nagy-Britannia, amely éppen a héten döntött erről, így az első ilyen ország lett a világ húsz legnagyobb gazdasága közül. Finnország és Norvégia pedig már 2035-ig el szeretné érni a nettó zéró kibocsátást.

A karbonsemlegesség vagy nettó zéró károsanyag-kibocsátás nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem égetnének fosszilis tüzelőanyagokat, hanem kiegyenlítenék a kibocsátásukat. Az egyik jelentős olajtermelő Norvégia ezt például úgy érheti el, ha szegényebb országokban zöld energiával működő erőműveket épít. Korábban az EU azt vállalta, hogy 2030-ra legalább 40 százalékkal szorítja le a károsanyag-kibocsátását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tartják be az országok, amit Párizsban ígértek, és továbbra is árasztják a légkörbe a szén-dioxidotAz ENSZ szerint egyre nagyobb a szakadék a valóság és az országok ígérgetése között. Egyre nehezebb lesz megmenteni a bolygót.

A 2050-es klímacélokról azért is lenne fontos megállapodni, mert ez az utolsó lehetőség a szeptemberi New York-i ENSZ csúcstalálkozóig, ahol a 2015-ös párizsi klímaegyezmény aláírói találkoznak. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a találkozónak nagy lendületet adhat, ha az Európai Unió meg tud addig egyezni egy nagyra törő klímatervben. A párizsi egyezményben az EU azt vállalta, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenti az 1990-es szinthez képest az üvegházhatású gáz-kibocsátását. Guterres azt szeretné elérni, hogy az EU ezt a célt 55 százalékosra emelje, de erre lényegében nincs esély a mostani EU-s találkozón.

Élet európai tanács Európai Unió klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.