Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. június 4. 12:49 Élet

Összeomlottak az állami milliárdokkal kitömött kamuszínházak, 94 százalékkal csökkent az árbevételük

A magyar állam nagyjából kilenc milliárd forintot költött rájuk, a bevallásuk szerint külföldön százezrek látták az előadásaikat, forgalmuk alapján ismert budapesti színházakat is leköröztek, a tao-rendszer megszüntetése után azonban azonnal összeomlottak. Januárban mutattunk be egy öt színházból álló hálózatot, amely hiába maradt teljesen ismeretlen, mégis az egyik legnagyobb nyertese volt a 2009-ben bevezetett kultúrafinanszírozási rendszernek.

Az öt színház gyors és gyanús felemelkedésük mellett számos ponton kötődött egymáshoz. Többségük ugyanarra a címre volt bejegyezve, ugyanaz az ember készítette el beszámolóikat, több hasonlóság volt honlapjaikon, és kötődtek a színházi élet egyik befolyásos alakjához, Megyeri Lászlóhoz, akinek kulcsszerepe volt a tao-rendszer megalkotásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb százezres nézettséget blöffölve akasztottak le sok százmillió forint közpénzt kamuszínházakA tao-támogatás bevezetése óta tizenháromszorosára nőtt a külföldön fellépő magyar színházak nézettsége. Csalással vádolnak több magyar szervezetet.

Kiskapukat kihasználva vagy egyenesen több százezres nézőszámokat blöffölve érték el, hogy állam milliárdokat költött a támogatásukra a tao-rendszerben*A színházak finanszírozását megreformáló 2008-as előadó-művészeti törvény értelmében a vállalatoknak a társasági adójukat (tao) részben vagy egészben nem az államnak kell fizetniük (de így is közpénznek minősül), hanem odaadhatják egy általuk kiválasztott előadó-művészeti szervezetnek. A színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást, az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges vállalatoktól.. Ugyan a kulturális támogatásokat felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) több mint egy éve egy levelemre sem reagált a kamuszínházakkal vagy a tao-rendszerrel kapcsolatban, a kormányzat visszaélésekre hivatkozva felszámolta a tao-rendszert, és úgy tűnik, ezzel az öt színházból álló hálózat is a végét járja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsalóknak üzent hadat a kormány, de másokat tart fél éve bizonytalanságbanÁtláthatatlanság, megkülönböztetés és fejetlenség - leginkább ezekkel a szavakkal jellemezhető a színházak finanszírozását meghatározó, döcögősen induló új rendszer.

Az öt színház nettó árbevétele összesen 3,4 milliárd forint volt 2017-re. A május végén közzétett pénzügyi beszámolóik alapján ez az összeg tavaly több mint 94 százalékkal csökkent, 190 millió forintra. A legnagyobbnak számító Műhely Produkció forgalma 935 millióról 28 millió forintra csökkent. Arányaiban még nagyobb zuhanás volt a Maszka Színháznál:

835 millió forintos árbevétele egy év alatt három millió forint alá esett.

 

Az öt vizsgált színház közül egy, az Art Előadó-művészeti Kft. május első felében egy neve alapján vietnami származású ember tulajdonába került, és pénzügyi beszámolót nem is adott le a május 31-i határidő lejárta ellenére. Míg korábban jellemzően a külföldi előadásokból származott a színházak bevételének a többsége, tavaly csak egyetlen színháznak volt külföldi fellépése. Az Art Cavea maradt ezzel az egyetlen, amelynek számottevő bevétele maradt (134 millió forint), de az nem egyértelmű, hogy ezek milyen fellépések voltak, mivel nincs honlapja, nincs Facebook-oldala, és lényegében az interneten sem lehet találni róla semmit.

Egyébként a négy, beszámolót leadott színház közül háromnál is az derült ki a beszámolókból, hogy négy-öt évig nem fizették megfelelően a különböző adókat. Emiatt tavaly összesen közel 250 millió forintnyi társasági és iparűzési adót utaltak el visszamenőleg, de önként, ami azért fontos, mert ha az adóhatóság vette volna észre a mulasztást, akkor többféle bírsággal is sújthatták volna a cégeket.

Az árbevételek visszaesése mindenesetre önmagában nem jelentette azt, hogy ne szivárgott volna továbbra is közpénz az öt színházhoz. A tao-rendszer utófinanszírozású, így a 2017-es jegybevételük után is még mintegy 940 millió forint tao-támogatást össze tudtak gyűjteni tavaly. Ez még így is visszaesés az előző évhez képest, amikor közel kétmilliárd forint közpénzhez jutottak. Összesen tehát az öt cégből álló hálózat mintegy kilenc milliárd forint közpénzt szerzett a tao-rendszer működése alatt. A kormányzat hiába indokolta a tao-rendszer eltörlését a visszaélésekkel, arról semmit nem lehet hallani, hogy bárkit felelősségre is vonnának emiatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet előadó-művészet kultúra színház tao Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2023. december 8. 12:18 Élet

2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió

Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.

Torontáli Zoltán
2023. december 7. 18:14 Adat, Élet

Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett

A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.

Stubnya Bence
2023. december 7. 11:21 Adat, Élet

A magyarok negyven százaléka dolgozik olyan munkabeosztásban, ami megnehezíti a szociális életét

Az uniós átlag 32 százalék, ennél jóval több magyar dolgozik rendszeresen hétvégén vagy éjszaka, vagy kiszámíthatatlanul változó beosztás szerint.

Fontos

Hajdu Miklós
2023. december 8. 16:12 Világ

Egyre több osztrák karácsonyi vásárban üti fel a fejét sztrájk, mert a dolgozók bére nem követi az inflációt

Ausztriában éles ellentét bontakozott ki a kiskereskedelmi dolgozók és munkaadók béremeléssel kapcsolatos elképzeléseit illetően.

Bucsky Péter
2023. december 8. 10:04 Támogatói tartalom

Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében

A bizonyíthatóan fenntartható beszállítók az új európai uniós szabályozás miatt előnybe kerülhetnek az ökológiai lábnyommal kevésbé törődő versenytásaikhoz képest.

Mészáros R. Tamás
2023. december 8. 04:34 Közélet, Világ

Tíz év késéssel beindult a keleti nyitás, csak közben elvesztette értelmét

Kína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.