Ha a budapesti kulturális életet felületesen követőknek öt ismertebb színházat kellene megnevezniük, akkor jó eséllyel olyan nagy hagyományokkal rendelkező intézmények jutnának eszükbe, mint a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény vagy a József Attila.
Ez az öt színház valóban a meghatározó és legnagyobb bevétellel rendelkező előadó-művészeti intézmények közé tartozik Magyarországon. Az elmúlt pár évben azonban sorra alakultak új színházak, amelyekről személyes tapasztalatom alapján a színházi életről naprakész emberek sem hallottak. Ilyen például az Anonymus Színház, az Art Cavea, az Art Színház, a Maszka Színház vagy a Műhely Produkció.
A Facebook-oldalaik alapján ebben semmi meglepő nincs: az említett öt hagyományos színháznak átlagosan 34 ezer követője van, az újabbaknak viszont ennek mindössze a 0,2 százaléka, azaz 70. A bevételt persze nem Facebook-like-okban mérik, és ebben már a lényegében senki által nem ismert új színházak jobbak. Tavaly átlagosan 680 millió forint volt a forgalmuk a híresebb konkurenseik átlagosan 520 milliós bevételével szemben.
Januárban több cikkben mutattuk be az újonnan alapított öt színház pénztermelő képességének hátterét. Az derült ki, hogy az öt színházat nemcsak a gyors és gyanús felemelkedésük köti össze, hanem számos ponton kötődnek egymáshoz. Többségük ugyanarra a címre van bejegyezve, ugyanaz az ember készítette el beszámolóikat, több hasonlóság van honlapjaikon, és kísértetiesen hasonló a profiljuk.
Kiskapukat kihasználva vagy egyenesen több százezres nézőszámokat blöffölve összesen mintegy hat milliárd forint állami pénzt akasztottak le az államról az elmúlt években. A külföldi fellépésekre specializálódott színházak a 2009-ben bevezetett tao-törvénynek köszönhetik a felemelkedésüket. A jogszabály értelmében a színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást, az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges, társasági adót (tao) fizető vállalatoktól.
Ez tehát arra ösztönözte a színházakat, hogy minél inkább növeljék jegyeladásaikat, mivel minden eladott színházjegy után 80 százalékos támogatást kaphatnak közvetetten az államtól. Jellemző megoldás lett erre a külföldi koprodukció, ha ugyanis egy magyar hegedűs fellép egy angliai színházi műsorban, akkor az őt delegáló magyar szervezet igényelheti a tao-támogatást akár az egész jegybevétel után. Az említett színházak például egy izraeli plázában rendezett 400 ezres látogatottságú jégtáncshow után kaptak jelentős állami támogatást, de olyan színház is volt, amely egyszerűen csak beblöffölte a részvételét egy több százezres nézettségű angliai fellépéssorozaton.
A januári cikkeink alapján 2016-ig mintegy 6 milliárd forint tao-támogatás jutott az érintett öt színháznak, a májusban megjelent céges beszámolók alapján pedig tavaly tao-bevételük minden korábbit felülmúlt. Összesen 1,9 milliárd közvetett állami támogatást szereztek, míg a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény és a József Attila ennek kevesebb mint felét kapta meg, összesen 800 millió forintot.*A színházak formailag úgy juthatnak a pénzhez, hogy a tao-támogatásokat kezelő Pest Megyei Kormányhivatalnál január 31-i határidővel kell leadni előző évi árbevételüket, amely alapján a hivatal igazolja, hogy mennyi taóra jogosultak. Az általunk megkérdezett színházi források szerint a felügyeletnél alapvetően csak a formai részeket nézik az igazolásoknál, azaz, hogy a sablonokat megfelelően töltötték-e ki. Ezt követően állhatnak neki a színházak a keretük feltöltéséhez, tehát a 2017-es pénzügyi beszámolóikban szereplő támogatások az előző évi jegybevételük után járnak.
Ezek a színházak leginkább a tao-rendszer kiaknázására jöttek létre. Ezt egyebek mellett az is mutatja, hogy alkalmazottaik létszáma átlagosan a 2 főt sem éri el, míg a korábban említett öt hagyományos színház átlagos létszáma 69 volt tavaly. Beszámolóik alapján az új színházak bevételei döntő többségben külföldről származnak, az Art Caveának honlapja sincs, a Maszkának a honlapján szereplő műsornaptár szerint három előadása volt 2017-ben, az Anonymusnak pedig legutóbb 2016 nyarán szerepelt előadás a műsornaptárjában.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumát januárban és most is több alkalommal megkérdeztük, hogy mennyire vizsgálták a fenti eseteket, mi az oka annak, hogy néhány e-maillel leellenőrizhető, kétséges igazságtartalmú állítások alapján ennyi közpénz jutott az érintett vállalkozásokhoz, de egyik megkeresésünkre sem reagáltak.
A tao-támogatásokat kezelő Pest Megyei Kormányhivatal mostani megkeresésünkre csak annyit válaszolt, hogy nincs tudomása arról, hogy a nyilvántartásban szereplő előadó-művészeti szervezetek valamelyikével szemben büntetőjogi eljárás indult volna. Az Országos Rendőr Főkapitányságot is megkerestük, amely azt írta, hogy a cikkeinkben szereplő adatok költségvetési csalás gyanúját vethetik fel, ez viszont nem a rendőrség hatáskörébe tartozik. Ebben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékes, amely csak annyit írt, hogy “folyamatban lévő ügyek részleteit a NAV nem hozhatja nyilvánosságra”. Ismételt kérdésünkre, hogy akkor ezek szerint van-e folyamatban lévő ügy, már nem válaszoltak. Ismét megkerestük az érintett öt színházat, de ezúttal sem reagáltak.
Az elmúlt hetekben több színházi vezetővel is beszéltünk, akik szerint a háttérben megindult egy egyeztetés, amelynek célja a tao-rendszer szigorítása. Elmondásuk szerint az új kulturális államtitkár, Fekete Péter prioritásai között szerepel a taós visszaélések felszámolása. Ezzel kapcsolatban többször egyeztetett már színházi vezetőkkel.
A színházi vezetők szeretnék megtartani a tao-rendszert, mert alapvetően jól működőnek tartják, és mára az egyik legfontosabb pillére lett a színházak finanszírozásának (erről ebben a cikkben írtunk bővebben). Több színházi vezető azt mondta, hogy Fekete Péter szeretné, ha ősszel a parlament elé kerülne egy törvénymódosítás, amelynek a visszaélések megszüntetése lenne a célja.
A törvénymódosításon jelenleg is dolgozik egy színházi vezetőkből, szakértőkből álló munkacsoport, amely a tervek szerint nyár végére vagy ősz elejére dolgozna ki megoldási javaslatokat. A visszaélések két nagy terület érintenek: a nehezen ellenőrizhető külföldi előadásokat, illetve a csillagászati összegeken elszámolt jegyárakat. Általános jelenség ugyanis, hogy akár 90 ezer forint névértékű jegyet bartereznek el, amely után igényelhetik a 80 százalékos közvetett állami támogatást, tehát több mint 70 ezer forintot (erről az Index is írt korábban).
A tao-rendszerről Fekete Pétert is szerettük volna megkérdezni. Munkatársától kaptunk hozzá időpontot, de a találkozó napján egy előre nem várt eseményre hivatkozva lemondta azt. Más időpontot azonban nem kaptunk, munkatársán keresztül azt üzente, hogy a közeljövőben nem lát lehetőséget egy találkozóra, és a múlt héten elküldött kérdéseinkre sem válaszolt.
Élet
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
