Egy átlagos budapesti ingázó 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban – derül ki a Inrix kutatóintézet közelmúltban közzétett jelentéséből. Ezzel a magyar főváros a harmincadik helyen áll a 38 ország 200 világvárosát tartalmazó listán. A dugóhelyzet ráadásul egyre rosszabb: a felmérés szerint az autósorban állva eltöltött idő egy év alatt 11 százalékkal ugrott meg, ami azt jelenti, hogy tavaly 16 órával kellett többet a volán mögött zsörtölődnie az autósoknak, mint 2017-ben.

Utóbbi kifejezetten magas szám, az egész világon mindössze hat olyan város volt, ahol ennél is nagyobb mértékű növekedést mértek. A városok többségében pedig javult a helyzet, nem egy nagyvárosban az ötödével csökkent a dugóban töltött idő.

A lista élén egyébként Bogotá áll, ahol átlagosan 272 órát nézték egy autó hátsó rendszámát az ingázók. A második legmagasabb számot Róma hozta össze 254 órával. Olaszországban azonban nem csak a fővárosban rossz a dugóhelyzet, Milánó és Firenze is bekerült a top 15-be.

Náluk ráadásul tényleg lassan lehet csak haladni ilyenkor. A Inrix az utolsó kilométer átlagsebességét is rögzíti, márpedig az olasz városok többségében ez mindössze 7-8 mérföld, azaz 11-13 kilométer volt óránként. Ez a legalacsonyabbak között van az egész világon. Mindössze egy város akadt, ahol ennél is lassabb utolsó kilométert mértek: Dublinban kilenccel lehetett haladni az utolsó kilométeren, ami egy közepes kocogótempónak felel meg.

Az Inrix egyes országok estében azt is megpróbálta megbecsülni, hogy mindennek mekkora a gazdasági hatása. A kutatóintézet elemzésében felhívta a figyelmet, hogy ez nem könnyű vállalkozás, hiszen a dugóban töltött idő okozta veszteség rengeteg mindentől függ, a helyi munkaerőpiactól kezdve az utazás módján, hosszán és körülményein át az egyéb gazdasági adottságokig. Ezekről sok esetben nem állt rendelkezésükre kellő információ. Amerikai adatokból kiindulva azonban három országban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban mégis megbecsülték a veszteség mértékét. Ez alapján pedig 

az amerikaiak például 87 milliárd dollárt buktak tavaly azzal, hogy dugóban álltak, ami a teljes magyar GDP nagyjából 60 százaléka.

A briteknél ugyanez 7,9 milliárd font (2684 milliárd forint), a németeknél pedig 5,1 milliárd euró (1622 milliárd forint) volt.

A már említettek miatt az egyes városok között ezek a költségek természetesen nem egyenletesen oszlanak meg. A legtöbbet a bostoniak vesztik a dugók miatt, ott egy sofőr átlagosan közel 2300 dollárt (645 ezer forintot) bukik egy évben, de nem sokkal jobb a helyzet Londonban és Washingtonban sem.

A magyar adatot sajnos ezekből a számokból nem lehet megbecsülni. Bostonban például csak 2 órával időztek többet az ingázók az autójukban, mint a magyar fővárosban, de ott nyilván teljesen mások a munkaerőpiaci és gazdasági feltételek. Utóbbi hatását jól mutatja, hogy a manchesteriek is szinte pont annyi időt töltöttek dugóban, mint a budapestiek, illetve a bostoniak, ott azonban a költség csak a fele volt az amerikai városban mértnek. Magyarországon nyilván ennél is jóval kisebb összeg adódna, ám az egész biztos, hogy minden ingázó több tízezer forintról kénytelen lemondani a forgalmi helyzet miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Budapest forgalmi dugó költség London munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában