Ha úgy érzed, hogy több időt töltesz munkával, mint bármelyik Nyugat-Európában dolgozó kollégád, akkor valószínűleg nem csal az időérzéked. Megnéztük, hogy az unióban és Norvégiában mennyi a főállású dolgozók éves munkaideje órában számolva, és ebből kivontuk az adott országban érvényes szabadságokra és ünnepnapokra eső órákat. Így megkaptuk azt a rangsort, amely megmutatja, hogy mennyi az az éves alapmunkaidő, amelyre szükség esetén a túlórák rakódnak.
Az eredményt az alábbi grafikon mutatja. Az adatokat az Eurostat friss, idei kiadványából vettük, és bár igaz, hogy ez is csak 2014-es számokkal dolgozik, nagyon valószínű, hogy a rangsor azóta sem tolódhatott el jelentős mértékben. Az adatok minden országban a minimálisan járó alapszabadsággal számolnak, tehát például egy fiatalabb, pályakezdő, gyermektelen munkavállalóra adnak igazán jó összehasonlítási alapot, mert nála az életkor és a családi állapot után kapott plusz szabadnapok nem torzítanak.
Látható, hogy Lengyelországgal és Romániával holtversenyben vezetjük ezt a rangsort, méghozzá úgy, hogy „alapbeállításban” jóval több órát vagyunk kénytelenek ledolgozni egy évben, mint ami a fejlettebb európai országokban jellemző.
Így már könnyebb elhelyezni a skálán azt, hogy Magyarországon a kormányzat javaslata szerint január 1-jétől a jelenlegi 250 óráról 400 órára nő az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke. A 400 óra ebben az olvasatban azt jelenti, hogy az egyébként is meglehetősen magas, 1840 órás alapot most már évente közel 22 százalékkal toldhatja meg a túlórázás.
A legkevesebbet egyébként Franciaországban kell dolgozni ugyanabban a főállásban, hiszen ott csak évi 1560 óráról indul a számolás. Ennek az az oka, hogy ott a magyar 40 helyett csak 35,6 órás a munkahét, a magyar 20 napos kezdő szabadság helyett egyből 30-cal indítanak a dolgozók, és eggyel több ünnepnapjuk is van.
Ez azt jelenti, hogy ha egy francia munkás évi 280 (azaz heti 5,4) túlórát teljesít, az időt nézve akkor is csak annyit fog dolgozni, mint egy magyar túlóra nélkül.
A fizetésekben lévő alapvető különbségek nyilvánvalóan csak tovább mélyítik az összehasonlításban lévő szakadékot, hiszen a túlóra nélkül járó bért nézve eleve rosszabb helyzetből indul a magyar munkás. Ha az almát az almával, és nem a körtével akarjuk összehasonlítani, akkor:
egy francia dolgozó évi 280 túlórával nyilvánvalóan jóval több pénzt fog hazavinni, mint egy olyan magyar alkalmazott, aki egyetlen túlórát sem teljesített, miközben mindketten ugyanannyi időt töltöttek a munkahelyükön.
A fejlett világban egyébként pont ellenkező irányba halad a gazdaság: a heti kötelező munkaidő csökkentésével egyre több cégnél próbálkoznak. Minden témába vágó kutatásnak az az eredménye, hogy a munkaidő csökkentése bizonyos esetekben a hatékonyság növekedéséhez vezet, igaz, elsősorban olyan állásokban, amelyekben a dolgozó magas hozzáadott értéket képes előállítani (miközben az autóipari összeszerelő üzemek dolgozóinak jelentős része nem esik ebbe a kategóriába).
A kormány egyébként a tervezett törvénymódosítás indokaként arra hivatkozik, hogy le kell bontani a bürokratikus akadályt azok előtt, akik az eddiginél több túlórát akarnak vállalni, mert több pénzt szeretnének keresni. Ehhez mindig szükséges a dolgozó beleegyezése – teszik hozzá a kormányzati megszólalók.
Az érdekképviseletek szerint azonban valójában szó sincs arról, hogy ezt mindenki egyénileg dönthetné el, a 400 óra elrendeléséről valószínűleg kollektív szerződés vagy üzemi megállapodás határozhat majd. A szakszervezetek részben emiatt várhatóan tüntetést tartanak szombaton.
Élet
Kiválthatják a futárcégeket a járókelők?
Jelentős környezeti haszna lehetne az idehaza a Tourmix által képviselt ötletnek, hogy akkor vigyen el valaki egy-egy csomagot, ha útba esik neki.
Senki sem tudhatja meg, hogy mikor utalják át az adója egy százalékát a kedvezményezettnek
Kicsúszott a NAV a tájékoztatási határidőből, de az ellehetetlenítési törvény ennél is kellemetlenebb helyzetbe hozhatja ősszel az adóhatóságot.
Akárhogy számoljuk, nagyon kevés időt tölthetnek a magyarok nyugdíjban
A magyarok úgy is kevés nyugdíjas évre számíthatnak uniós összehasonlításban, ha nem a születéskor, hanem a 65 évesen várható élettartam a számolás alapja.
Fontos
Brüsszelben most már feltűnően gyorsan ugranak, ha problémás magyar ügyekről van szó
Három hónapon belül megérkezett az árrésstop ügyében a felszólító levél, ami a korábbi példák alapján rendkívül gyorsnak számít.
Kinek fogynak el hamarabb a rakétái az izraeli-iráni háborúban?
Meggyorsíthatja Amerika támadó hadba lépését, ha tényleg komolyan fenyeget, hogy Izrael kifogy a légvédelmi rakétákból.
Feleakkora növekedést sem tudnak elérni a magyar e-kereskedők, mint a Temu és társai
Beszűkült a játéktere a hazai szereplőknek, akiknek a gazdaságpolitikai környezettel és a vevők vásárlóerejének csökkenésével is meg kell küzdeniük.
