Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. december 5. 06:50 Élet

Egyetlen grafikon megmutatja, miért rabszolga a rabszolgatörvény

Ha úgy érzed, hogy több időt töltesz munkával, mint bármelyik Nyugat-Európában dolgozó kollégád, akkor valószínűleg nem csal az időérzéked. Megnéztük, hogy az unióban és Norvégiában mennyi a főállású dolgozók éves munkaideje órában számolva, és ebből kivontuk az adott országban érvényes szabadságokra és ünnepnapokra eső órákat. Így megkaptuk azt a rangsort, amely megmutatja, hogy mennyi az az éves alapmunkaidő, amelyre szükség esetén a túlórák rakódnak.

Az eredményt az alábbi grafikon mutatja. Az adatokat az Eurostat friss, idei kiadványából vettük, és bár igaz, hogy ez is csak 2014-es számokkal dolgozik, nagyon valószínű, hogy a rangsor azóta sem tolódhatott el jelentős mértékben. Az adatok minden országban a minimálisan járó alapszabadsággal számolnak, tehát például egy fiatalabb, pályakezdő, gyermektelen munkavállalóra adnak igazán jó összehasonlítási alapot, mert nála az életkor és a családi állapot után kapott plusz szabadnapok nem torzítanak.

 

Látható, hogy Lengyelországgal és Romániával holtversenyben vezetjük ezt a rangsort, méghozzá úgy, hogy „alapbeállításban” jóval több órát vagyunk kénytelenek ledolgozni egy évben, mint ami a fejlettebb európai országokban jellemző.

Így már könnyebb elhelyezni a skálán azt, hogy Magyarországon a kormányzat javaslata szerint január 1-jétől a jelenlegi 250 óráról 400 órára nő az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke. A 400 óra ebben az olvasatban azt jelenti, hogy az egyébként is meglehetősen magas, 1840 órás alapot most már évente közel 22 százalékkal toldhatja meg a túlórázás.

A legkevesebbet egyébként Franciaországban kell dolgozni ugyanabban a főállásban, hiszen ott csak évi 1560 óráról indul a számolás. Ennek az az oka, hogy ott a magyar 40 helyett csak 35,6 órás a munkahét, a magyar 20 napos kezdő szabadság helyett egyből 30-cal indítanak a dolgozók, és eggyel több ünnepnapjuk is van.

Ez azt jelenti, hogy ha egy francia munkás évi 280 (azaz heti 5,4) túlórát teljesít, az időt nézve akkor is csak annyit fog dolgozni, mint egy magyar túlóra nélkül.

A fizetésekben lévő alapvető különbségek nyilvánvalóan csak tovább mélyítik az összehasonlításban lévő szakadékot, hiszen a túlóra nélkül járó bért nézve eleve rosszabb helyzetből indul a magyar munkás. Ha az almát az almával, és nem a körtével akarjuk összehasonlítani, akkor:

egy francia dolgozó évi 280 túlórával nyilvánvalóan jóval több pénzt fog hazavinni, mint egy olyan magyar alkalmazott, aki egyetlen túlórát sem teljesített, miközben mindketten ugyanannyi időt töltöttek a munkahelyükön.

A fejlett világban egyébként pont ellenkező irányba halad a gazdaság: a heti kötelező munkaidő csökkentésével egyre több cégnél próbálkoznak. Minden témába vágó kutatásnak az az eredménye, hogy a munkaidő csökkentése bizonyos esetekben a hatékonyság növekedéséhez vezet, igaz, elsősorban olyan állásokban, amelyekben a dolgozó magas hozzáadott értéket képes előállítani (miközben az autóipari összeszerelő üzemek dolgozóinak jelentős része nem esik ebbe a kategóriába).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAusztriában terjed a négynapos munkahét, fizetéscsökkentés nélkülMár nem csak a kisebb és rugalmasabb vállalatok, hanem a posta is vizsgálja a lehetőséget.

A kormány egyébként a tervezett törvénymódosítás indokaként arra hivatkozik, hogy le kell bontani a bürokratikus akadályt azok előtt, akik az eddiginél több túlórát akarnak vállalni, mert több pénzt szeretnének keresni. Ehhez mindig szükséges a dolgozó beleegyezése – teszik hozzá a kormányzati megszólalók.

Az érdekképviseletek szerint azonban valójában szó sincs arról, hogy ezt mindenki egyénileg dönthetné el, a 400 óra elrendeléséről valószínűleg kollektív szerződés vagy üzemi megállapodás határozhat majd. A szakszervezetek részben emiatt várhatóan tüntetést tartanak szombaton.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgész évben túlóráztatni lehet a dolgozókat, ha átmegy a Fidesz javaslataA munkaerőhiány által okozott problémákat enyhítené a kormány, a szakszervezetek tiltakoznak. Tavaly már egyszer próbálkozott ezzel a Fidesz, de akkor meghátrált.

Élet Európai Unió munkahét munkaidő rabszolgaság rabszolgatörvény szabadnap túlóra ünnepnap Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2019. június 16. 12:18 Élet

Agyba ültetett csipekkel turbózzák fel a memóriát

Az Egyesült Államokban olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek többé-kevésbé képesek az emlékezőtehetséget helyreállítani súlyos agysérülés után.

Torontáli Zoltán
2019. június 15. 07:32 Élet, Vállalat

Elmentünk az üzembe, ahol már a robotokat is robotok gyártják

A monoton, unalmas, agyzsibbasztó feladatokat adják át a robotoknak, hogy az emberek az értelmesebb munkákat végezzék.

Jandó Zoltán
2019. június 14. 16:47 Adat, Élet

Minden idők legmelegebb magyar júniusa felé haladunk

Nem véletlenül érzed úgy, hogy megfő az agyad. Az idei március még csak egy történelmi ötödik helyet hozott össze, de június az élre tör.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.