Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. november 22. 11:34 Állam

Egész évben túlóráztatni lehet a dolgozókat, ha átmegy a Fidesz javaslata

Fideszes politikusok szerdán benyújtottak egy munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyet ha a parlament elfogad, akkor január 1-jétől a jelenlegi 250 óráról 400 órára nő az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke. A javaslat benyújtása előtt a megszokott módon nem került sor szakmai egyeztetésre az érintettekkel, ezért a szakszervezetek ki vannak akadva.

A jelenlegi túlóraszabályok szerint a rendkívüli munkaidő éves mértéke nem haladhatja meg a 250 órát, illetve ha kollektív szerződés így rendelkezik, a 300 órát. Emellett a törvény arról is rendelkezik, hogy a munkáltató 12 hónapos időkeretben oszthatja be a munkaidőt.

Most amellett, hogy 400 órára növelnék a rendkívüli munkaidő éves maximális értékét, ezt a 12 hónapos időkeretet is legfeljebb 36 hónapra növelnék, utóbbiról kollektív szerződésben kell megállapodni a munkáltatóknak a törvény szerint. Vagyis a módosított jogszabály hároméves időszakban tenné lehetővé a munkáltató számára, hogy a felhasznált és fel nem használt munkaórákat beossza.

A munka törvénykönyve szerint a túlórát akkor lehet visszautasítani, ha az jogszabályba ütközik: például ha a munkavállaló ezzel túllépi a napi vagy heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályokat, ami napi 12 óra, illetve heti 48 óra (túlórával együtt).

Ha a rendes munkaidő napi 8 óra, és valaki 5 napban dolgozik, akkor egy héten legfeljebb 8 órányi túlórát lehet kiszabni, hogy a heti 48 órás szabály ne sérüljön. Ha viszont heti 8 órát túlórázik valaki, akkor 50 teljes hétre van szükség ahhoz, hogy kimerítse a 400 órás túlórakeretet.

A törvényjavaslat értelmében tehát egész évben túlóráztatni lehetne a dolgozókat.

Akkor sem kötelezhető egyébként túlórára a munkavállaló, ha ez a pihenőidő szabályait sértené, például nem lenne meg a napi munka vége és a következő napi munkakezdés között egybefüggő 11 óra pihenőideje. A rendkívüli munkaidő után persze bérpótlék jár, amiért a munkavállalók gyakran önkéntesen túlóráznak.

A szerdán benyújtott törvényjavaslat célja egyértelműen a munkaerőhiány enyhítése,

és hogy az iparban a vállalatoknak kiszámíthatóbb és tervezhetőbb legyen a termelés. Csakhogy a munkavállalókat hátrányosan érintené, ami miatt a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek finoman szólva nem örülnek.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a munkaidőkeret megemelése lehetővé tenné a munkáltatók számára, hogy 3 éves időszakon belül számoljanak el a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal. Kordás szerint a javaslat elfogadása egyet jelentene azzal, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára, a heti két pihenőnap bármely napra eshetne; az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban – például több műszakos munkarendben – foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez a szövetség szerint oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék, ami elfogadhatatlan.

A Vasutasok Szakszervezete szerint a módosítás a modernkori rabszolgaság bevezetését jelentené, hiszen a munkáltatók akár 36 hónapig ellentételezés nélkül is túlóráztathatnák a dolgozókat. Meleg János elnök szerint ez a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelvvel is szembemegy, ezért nem lehet a magyar jogba átültetni. Amennyiben a javaslat átmegy a törvényhozókon, akkor a szakszervezeti vívmányok legfontosabb eleme, a kollektív szerződés is erejét veszíti, hiszen eddig legalább abban szabályozták a túlórát.

A szakszervezetek emlékeztettek, hogy a kormány 2017 tavaszán már benyújtott egy hasonló törvényjavaslatot, ami szintén egyéni képviselői indítvány volt, hiszen így elkerülhetik az érdemi egyeztetést és gyorsan át lehet vinni az előterjesztést az Országgyűlésen. Ugyanakkor megjegyezték, hogy tavaly a kérdés tárgyalásakor a szakszervezetek nyomására a kormány visszavonult.

Állam Fidesz munkaerőhiány munkaidő munkaidőkeret szakszervezetek túlóra Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. december 14. 07:06 Állam

Világversenyeket szervező céget hoz létre a kormány, de a nagy világversenyeket más szervezi

Egy cég foghatja össze a jövőben a hazai rendezésű nemzetközi sporteseményeket, de nem a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft, amelynek még fél éve ezt a feladatot szánták.

Bucsky Péter
2018. december 13. 11:34 Állam

Nem viszik túlzásba a túlórát a Parlamentben és az elnöki hivatalban

Túlóra az Országgyűlésben: napi 4,5 perc.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.

Jandó Zoltán
2018. december 11. 15:18 Élet

Minden hatodik magyar migráns szeretne lenni

A Gallup felmérése szerint Magyarország nem szerepel a célországok között, innen viszont a lakosság 16 százaléka elköltözne, ha tehetné.