Hírlevél feliratkozás
Török Zoltán
2024. május 25. 05:07 Adat

Nagyot ugrott a pannon puma, de mire mentünk vele?

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Húsz évvel ezelőtt nyerte el Magyarország másik kilenc országgal együtt az európai uniós tagságot. Ez a húsz év számtalan szempont szerint értékelhető, ez a cikk a külkereskedelmi (azon belül az áruforgalmi) kapcsolatok változása szempontjából elemzi Magyarország történetét – a többi visegrádi országgal (Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával) együtt.

Gyakran elhangzik az az állítás, miszerint a külkereskedelem az elmúlt évtizedek egyik sikerterülete volt a magyar gazdaság számára, és az áruexport növekedése a gazdasági felzárkózás egyik kulcsa volt. De pontosan milyen változások zajlottak le az áruforgalom volumenében, termékszerkezetében, a kereskedelmi partnereink rangsorában? Hozzánk képest mi történt a többi visegrádi országban? Mi köszönhető ebből az uniós tagságnak? Valóban sikerágazatról beszélhetünk?

Az áruexport gyors növekedése az EU-csatlakozás óta az egyik fő hajtóereje volt a feldolgozóipar-orientált országok, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia gazdasági növekedésének. 2004 és 2023 között Magyarországon 3,9-szeresére, Csehországban 5,5-szeresére, Szlovákiában 5,6-szorosára, Lengyelországban pedig 7,4-szeresére nőtt az export értéke euróban számolva.

Az átlagos éves növekedés Magyarországon 7,3, Csehországban 9,3, Szlovákiában 10,4, Lengyelországban 10,9 százalékos volt. Vagyis a hazai export növekedési üteme régiós összevetésben az elmúlt 20 évben a legalacsonyabb volt. A „pannon puma” mítoszát tehát érdemes ebben az összevetésben értelmezni.

Egyébként a V4-ek körében az exportnövekedés az EU-csatlakozás utáni első években, a 2008-as nagy pénzügyi válságig volt különösen gyors, később lelassult.

Mindeközben az áruimport is gyorsan nőtt, de lassabb ütemben, mint az export: a V4-ek átlaga 4,7-szeres növekedés volt, szemben a négy ország átlagosan 5,6-szoros export-növekedésével húsz év alatt. Ez az exportorientált feldolgozóipari gyártókapacitások jelentős bővülésének általános tendenciájára mutat rá mind a négy országban.

Mindazonáltal már az EU-csatlakozás előtti évtizedben is gyorsan bővült a külkereskedelmi forgalom. Ráadásul Magyarország esetében az export növekedési üteme a csatlakozás előtti időszakban hasonlóan erős volt, mint az EU-tagság elnyerése utáni első években. A másik három régiós ország esetében a növekedési ütem a csatlakozás előtt a hazainál lassabb volt. Az adatok szerint tehát a magyar gazdaság exportnövekedési képessége az EU-csatlakozást megelőzően erősebb, a csatlakozást követően pedig gyengébb volt a többi visegrádi országhoz képest.

A KGST összeomlása után a V4 országok gazdaságának szerkezeti átalakulását tükröző jelentős változás következett be az exporttermékek összetételében is. A nagymértékű működőtőke-beáramlás elsősorban az autó- és elektronikai iparba irányult, kihasználva a rendelkezésre álló olcsó munkaerőt és a nyugat-európai piacok közelségét. Ezzel párhuzamosan a korábbi gazdasági szerkezet meghatározó ágazatainak nagy része elvesztette – abszolút vagy relatív – jelentőségét.

Csehországban és Szlovákiában korábban a nehézipar (acél- és vasgyártás), Lengyelországban a hajógyártás és a textilipar, Magyarországon a textilipar és a feldolgozott és feldolgozatlan mezőgazdasági termékek számítottak az export zászlóshajóinak. Az iparszerkezet átalakulásának eredménye volt a high-tech és a mid-tech gyártási tevékenységek elterjedése régiószerte. Így jelentősen nőtt az elektronikai, az autó- és a gépipar együttes részesedése az exportban. Az EU-csatlakozás idejére valamennyi országban ez a három termékcsoport vált a legjelentősebbé a kiviteli szerkezetben.

Vagyis a gazdasági szerkezetváltás alapvetően az EU-csatlakozás előtti időszakban, az 1990-es években és a 2000-es évek elején ment végbe. A 20 évnyi EU-tagság alatt a korábbi változások konzerválódtak, drámai további változásra alig került sor. Azonban néhány figyelemre méltó változást mégis érdemes kiemelni: Lengyelország élelmiszerexportja kétszer gyorsabban nőtt, mint az ország teljes exportja (és az élelmiszerek súlya 7-ről 14 százalékra nőtt a lengyel exporton belül), míg Magyarország esetében az autók és autóalkatrészek aránya duplázódott meg az exporton belül (és már az áruexport 15 százalékát adja). Míg azonban a lengyel mezőgazdaság és élelmiszeripar sikere jellemzően

lengyel vállalkozások sikerét jelenti magas hazai hozzáadott érték mellett, addig a magyar történetben külföldi vállalatok és alacsony hazai hozzáadott érték szerepel.

A kelet-közép-európai országok exportkapcsolatainak nagymértékű átrendeződése a KGST összeomlásával következett be az 1990-es évek elején. A nyugat-európai piacok (Németország, Svájc, Franciaország, Belgium, Hollandia és Olaszország) már az 1990-es évek közepére a legfontosabb exportpiacokká váltak, az áruexport közel fele ezekbe az országokba ment, a 2004-es EU csatlakozási évben jellemzően 50 százalék fölötti volt ezeknek a piacoknak a súlya. Az elmúlt 20 évben ezeknek az exportpiacoknak a részaránya nem nőtt tovább, sőt csökkent is, különösen Magyarország és Szlovákia esetében. Németország mindegyik V4-es ország számára a legfontosabb exportpartner, 25 százalék körüli részesedéssel*Csehország esetében még ennél is magasabb, 30 százalék fölötti.

A fenti piacok súlya a teljes importon belül az EU-csatlakozás idején meghaladta a 40 százalékot, de az elmúlt 20 évben a piaci részesedésük némileg mérséklődött (kivéve Lengyelországot). Összességében tehát a nyugat-európai külkereskedelmi orientáció az 1990-es évek első felében megtörtént, az EU-csatlakozás óta jellemzően az egyéb piacok jelentősége növekszik.

Melyek ezek? Az egyik meghatározó tendencia a régión belüli kereskedelmi kapcsolatok erősödése. A V4-ek közötti gazdasági kapcsolatok rendkívül gyorsan növekedtek. Lengyelország esetében Csehország, Magyarország és Szlovákia exportpiaci súlya 1993 óta megháromszorozódott, Magyarország esetében a V3-k súlya ezen idő alatt 2,5-szeresére emelkedett. Csehszlovákia felbomlásának pedig az volt a közvetlen következménye, hogy az addigi belkereskedelem egy jelentős része hirtelen a külkereskedelmi statisztika részévé vált.*Szlovákia 1993-ban Csehország teljes külkereskedelmének mintegy 20 százalékát tette ki, a vonatkozó adat Szlovákia esetében pedig 40 százalék körüli volt.

A közvetlenül szomszédos országokkal folytatott kereskedelem is növekedett, különösen Magyarország esetében, ahol 2003-ban a szomszédos országok a teljes export 21 százalékát, 2023-ban pedig már 33 százalékát adták.

A V4+ (azaz a V4 plusz a többi regionális gazdaság: Románia, Ausztria és az ex-jugoszláv országok) jelentősége is nőtt: ezzel az országcsoporttal bonyolódik a teljes külkereskedelmi forgalom nagyjából 40 százaléka Szlovákia, 30 százaléka Magyarország, 25 százaléka Csehország és 15 százaléka Lengyelország esetében.

Magyarország számára különösen nőtt a balkáni országok külkereskedelmi súlya (exportrészesedésük az elmúlt 20 évben több mint kétszeresére nőtt, és 2023-ban közel 13 százalék volt), de a többi V4-es ország számára is (ahol a növekedési dinamika hasonló volt, de a kapcsolódó exportrészarány csupán 3 százalék körüli).

Ezzel szemben a balti és a skandináv országokkal való kereskedelmi kapcsolatok nem mutattak hasonló dinamikus növekedést, éppen ellenkezőleg: Lengyelország esetében ennek az országcsoportnak az exportrészesedése a 2003-as 12,3-ról 2023-ra 7,3 százalékra, Magyarország esetében 4,9-ről 1,9 százalékra csökkent.

Az 1990-es évek elején a KGST összeomlása és a gazdasági problémák (a rendszerváltozás sokkja) ellenére is viszonylag magas volt az ex-szovjet köztársaságok külkereskedelmi súlya. A volt Szovjetunióba irányuló export 1993-ban 5-10 százalék volt (a legmagasabb Magyarországon, a legalacsonyabb Csehországban), az import részaránya pedig 8-23 százalék (a legalacsonyabb Lengyelországban, a legmagasabb Szlovákiában). Az EU-csatlakozás idejére ennek a piacnak a súlya a felére csökkent (kivéve Lengyelországot, ahol növekedés volt tapasztalható). A következő évtized (2004-2014) a volt Szovjetunió köztársaságaival való kereskedelmi kapcsolatok újjáépítését hozta, bár az elmúlt évtizedben ismét leépült (főleg Csehország és Lengyelország esetében). Míg Magyarország és Szlovákia energiaimportjában még mindig meghatározó Oroszország szerepe, addig Csehország és Lengyelország esetében ez korábban sem volt annyira hangsúlyos, és mára sikeresen leváltak az orosz energiaimportról.

A fentiekből az szűrhető le, hogy

  1. a külkereskedelem (áru és piac) szerkezetének jelentős átalakulása az EU-csatlakozást megelőző másfél évtizedben megtörtént a V4-ek esetében, és ez a szerkezet konzerválódott a későbbiekben;
  2. a gazdaság szerkezeti átalakulásával a hagyományos ágazatok exporttermékeinek szerepe csökkent, miközben a külföldi működőtőke-beáramlás eredményeképpen eleinte a nyugat-európai, majd a későbbiekben a fejlődő egyéb (V4+, balkáni, ex-szovjet) piacokra termelő elektronikai, autó- és gépipari export vált a meghatározóvá;
  3. a magyar exportteljesítmény érdemben elmaradt a V4-es társak teljesítményétől, ráadásul ami növekedés nálunk van, az is jellemzően alacsony hazai hozzáadott értékkel bíró termékeknél történik (miközben akadnak jó ellenpéldák is).

Nem a véletlen műve tehát, ha az az érzésünk támad, miszerint az EU-tagság iparszerkezeti és külkereskedelmi eredménye az, hogy 

külföldi multik alacsony hozzáadott értékű feldolgozóipari termelőegységeinek lerakatává vált a V4 régió. Különösen Szlovákia és Magyarország esetében domináns ez a folyamat,

és ez a trend a bejelentett beruházási tervek ismeretében a következő években még hangsúlyosabbá válik. Kérdéses, hogy ez mennyit tesz hozzá az emberek jólétéhez. Egyfelől ezzel munkahelyek és gazdasági teljesítmény teremtődik – ami annál még mindig jobb, mintha nem lenne semmi. Másfelől viszont egyáltalán nem ez a lehető leghatékonyabb és legnagyobb jóléti hozadékkal járó felhasználása az erőforrásainknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA jövő Magyarországába nem összeszerelő üzemeken át vezet az út, de legalább papíron jól néznek kiA politikusok szeretik a látványos, papíron is jól csengő beruházásokat, pedig az igazi hozzáadott értéket nem ezek adják, hanem a kiegészítő szolgáltatások.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország a közepes jövedelem csapdájában ragadhat, az akkugyárak se húzzák ki belőleMiért mondják, hogy elhibázott a magyar gazdaságpolitika az akkugyár kapcsán?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi hoz többet a magyar gazdaságnak, egy kiló szalámi vagy egy kiló autó?Látszólag nem lehet egy lapon említeni a jármű- és az élelmiszeripar jelentőségét, ám más lesz a kép, ha csak az idehaza keletkező értéket nézzük meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzapulták az autógumi-üzemeket, de az akkugyárak sokkal rosszabbak lehetnekOlyan ágazatra fekszik rá az ország hatalmas erővel, amelynek nagyon alacsony a hozzáadott értéke. Ennél a korábbi mumus abroncsgyárak is többet tesznek hozzá a magyar gazdasághoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzemA magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Csehország export hozzáadott érték külkereskedelem Lengyelország Magyarország Szlovákia uniós tagság Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 12:50 Adat, Közélet

Rendszerszintű félreszámlálás biztosan nem volt a főpolgármester-választáson

Statisztikai eszközökkel egyértelműen kimutatható problémák nem voltak a vasárnapi szavazatszámlálás során a fővárosban.

Fontos

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?