A tavaly nyár végi pánik után legkésőbb tél elejére elég egyértelművé vált, hogy ebben a fűtési szezonban nem kell gázhiánytól tartani Európában. Szakértők már 2022 őszén arról beszéltek, hogy valójában nem ez, hanem a következő tél lesz igazán problémás. Tavaly ugyanis az év első felében még viszonylag nagy mennyiségben érkezett orosz gáz az Európai Unióba, jelenleg azonban a korábban megszokott import ötöde-hatoda fut csak be. Ennek ellenére most inkább úgy tűnik, hogy, ha nem jön valamilyen komolyabb fordulat, akkor nagyon nagy gond 2023/2024 telén sem lesz. A piac azonban továbbra sem stabil, és a törékeny egyensúly bármikor megborulhat.
Tavaly nyáron tényleg eszeveszetten gyűjtötték a gázt az európai országokban. Az uniós tárolók töltöttsége rendkívül alacsony szintről nőtt őszre történelmi csúcs közelébe. Április és november között a fokozatosan apadó import ellenére közel 74 milliárd köbméter földgáz került a tárolókba, amire korábban soha nem volt példa. Az előző évek átlaga ennél jellemzően 15-20 milliárd köbméterrel volt kevesebb*Az egyetlen kivétel 2018 volt, amikor tavaszra szintén nagyon alacsony szintet süllyedt a töltöttség, és a betárolás így meghaladta a 70 milliárd köbmétert..
November közepére így 100 milliárd köbméter feletti gázkészletet halmoztak fel az európai kereskedők. Mivel a tartalékok égetése is közel egy hónappal később kezdődött a szokottnál, így ekkorra elég egyértelművé vált, hogy ezen a télen nem lesz gond az ellátással.
Igen ám, de ősszel – főleg az orosz szállítások elapadása miatt – már sokkal kevesebb gáz jött Európába, mint a korábbi években. Emiatt egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a felhalmozott tartalékból mennyi marad meg tavaszra, és hogy erre alapozva hogyan tud majd felkészülni Európa a következő fűtési szezonra. Ezért vélekedett a szakértők többség ősszel úgy, hogy ha ezen a télen nem is, a következőn lehetnek ellátási gondok a kontinensen.
Mostanra elég sok minden letisztult, így ha sok feltételezéssel is, de valamilyen óvatos becslést lehet adni arra, hogy mire számíthatunk az év végén. A kiindulási pozíciónk mindenesetre sokkal kedvezőbb, mint amire bárki számított. A viszonylag enyhe időjárásnak, és a fogyasztás talán vártnál is nagyobb csökkenésének eredményeként kifejezetten sok gáz maradt az uniós tárolókban.
Olyannyira, hogy az évnek ebben szakaszában soha nem volt még ilyen magas a töltöttség. Jelenleg durván 65 milliárd köbméternyi gáztartalék van Európában, ami 25 milliárddal több az elmúlt tíz év átlagánál, a tavalyinak pedig jóval több, mint a duplája.
Hasonló mértékű telítettségre csak egyszer, 2019-ben volt példa. Akkor áprilisra 56 milliárd köbméterig süllyedt a tartalék mennyisége, innen indult meg a betárolás. Könnyen lehet, hogy most a visszafogottabb import, vagy például a kedvezőtlen időjárás miatt tavasszal gyorsabban csökken majd a töltöttség, radikális különbség azonban nem várható. Magyarul nagyjából arra számíthatunk, hogy
50-55 milliárd köbméter gáztartalékkal vághatunk neki a betárolási időszaknak, amely során innen kellene 100 milliárd köbméter környékére növelni a tárolókban lévő gáz mennyiségét.
Ez azért radikálisan kedvezőbb helyzet, mint amivel tavaly, közvetlenül a háború kitörését követően szembesült az EU. Akkor durván 30 milliárd köbméter gáz volt a tárolókban, és ez a mennyiség április elejére 27 milliárd alá csökkent.
Nagy különbség ugyanakkor, hogy míg tavaly tavasszal heti 2,5 milliárd köbméter gázt szállítottak az oroszok Európába, addig most csak ötöd ennyi érkezik. Nagyjából ez a heti 2 milliárd köbméternyi mennyiség ki is esett az importból, amelyben – az őszi és téli tapasztalatok alapján – van ugyan némi mozgástér felfelé, de ennyi egészen biztosan nincs.
Azaz hiába indulunk sokkal kedvezőbb helyzetből, mint tavaly, a feltöltés biztosan lassabban halad majd, hiszen sokkal kevesebb gáz érkezik, így kevesebbet is lehet tartalékolni.
A rendelkezésünkre álló adatok alapján megpróbáltuk megbecsülni, hogyan alakulhat mostantól az európai tárolók töltöttsége. A számoláshoz a korábbi évek telítettségi adataiból indultunk ki, és ezeket korrigáltuk egyrészt a fogyasztás csökkenésével, másrészt az import visszaesésével (ha kíváncsi vagy a részletekre, kattints a csillagra)*Figyelembe vettük tehát, hogy jelenleg kevesebb gázt használunk, mint a korábbi években, és azt is, hogy most sokkal kisebb az import mennyisége, mint korábban. Nem számoltunk viszont a belső kitermelés változásával, ami enged némi mozgásteret az uniós országoknak.
A fogyasztás alakulásánál két forgatókönyvvel kalkuláltunk, az egyik a 2022-es felhasználási adatokkal számolt, a másik pedig az eddig tapasztalt átlagos fogyasztáscsökkenéssel becsülte meg a várható igényt. A két szcenárió – nem meglepő módon – nagyon hasonló eredményre jutott, így végül ezek átlagát használtuk.
Az importnál három különböző heti mennyiséggel számoltunk. Az első az eddigi 2023-as átlag, amely – valószínűleg nem függetlenül az árak csökkenésétől – kifejezetten alacsony, 5,7 milliárd köbméter volt. Ennél egy fokkal optimistább becslés a heti 6,1 milliárd köbméteres behozatal, ami a 2022 augusztus vége és 2023 február közepe közötti átlag. Ez azért mérvadó, mert az oroszok tavaly augusztusban állították le teljesen a szállításokat a Balti tenger alatt húzódó Északi Áramlaton, és azóta szállítanak kizárólag Ukrajnán és a Magyarországra befutó déli vezetéken keresztül. A harmadik leginkább optimista forgatókönyv 6,4 milliárdos heti importtal számol, azért, mert nagyjából ennyi volt a maximum behozatal az Északi Áramlat leállása óta (valójában a csúcs ennél magasabb, közel 6,5 milliárd volt, és a 6,4 milliárdot három különböző héten is átlépte a behozatal, így ez a mennyiség egyáltalán nem irreális)..
Nem meglepő módon minden attól függ, hogy milyen mennyiségű importgáz érkezik a kontinensre a következő hónapokban, ám még a legrosszabb esetben sem lesz kiugróan alacsony a tárolók telítettsége. A pesszimista forgatókönyv szerint október végére 84-85 milliárd köbméter gázkészlete lehet Európának. Ez ugyan elmarad az elmúlt 10 év átlagától, több olyan év is volt azonban, amikor ennél is kisebb tartalékkal vágtunk neki a télnek. Tavalyelőtt például a legmagasabb töltöttségnél is csak 78 milliárd köbméter gáz volt az európai tárolókban. Ellátási zavarok valószínűleg ilyen telítettség mellett sem lennének, ám egy hideg tél végére nagyon kiürülnének a tárolók.
Az ennél egy fokkal optimistább verzió szerint október végére 90-95 százalékra sikerülne feltölteni a tárolókat. Így szinte pontosan ugyanolyan telítettségi szintet érnénk el, mint a mostani fűtési szezon kezdetén. Ez ennek megfelelően hasonló lefutást eredményezne a következő télen, mint amit most láthattunk*Nyilván az időjárási különbségeket figyelembe véve..
A leginkább derűlátó kimenetel alapján pedig már október elején tömve lennének a tárolók.
Nyilván ez utóbbi csak egy elméleti lehetőség, a 100 százalékos töltöttséget ugyanis számos okból nem lehet elérni. Egy tavaly őszihez hasonló helyzet azonban most is kialakulhat október végére: azaz kedvező időjárás esetén ebben az időszakban már annyira tele lehetnek a tárolók, hogy a kereskedők nem tudják hova tenni a gázt, ami az árak zuhanásához vezet az azonnali piacon.
A korábbi évek, és különösen a 2021-es nyár azonban inkább óvatosságra intenek. Két éve a piaci szereplők hosszan kivártak a betárolással, bízva egy kedvező fordulatban a piacon. Az árak azonban nem kezdtek el csökkenni, így ősszel pánik alakult ki a vevők körében, aminek a vége rekordmagas gázár lett, és a téli tartalékok szintje is nagyon alacsony maradt.
A mostani helyzetben hasonló kivárás talán nem lesz, ugyanakkor, ha az európai vevők kereslete nő, akkor minden bizonnyal az ár is emelkedni fog. Azaz az import emelkedése, és így a fenti kedvezőbb kimenetelek valószínűleg a gáz drágulását hoznák magukkal.
Összességében tehát arra lehet számítani, hogy az uniós országoknak sikerül annyira feltöltenie a tárolókat, hogy ne legyen gond az ellátással a következő télen sem. A betárolás azonban vélhetően továbbra is magas áron történik majd, az őszi forgatókönyvet pedig – ami lehet akár jelentős árcsökkenés, de komoly drágulás is – az akkori telítettségi adatok és kilátások határozzák majd meg.
Mindezek mellett persze rengeteg olyan dolog történhet, ami, ha nem is mindent, de számos dolgot borít a piacon. Ronthatja az európai kilátásokat például,
Javíthatja ugyanakkor a kilátásokat,
Adat
Fontos