Elenyésző arányban élnek magyarok olyan háztartásban, ahol döntően a lakhatással kapcsolatos költségek viszik el a bevételeket az Eurostat elemzése szerint: a városokban 3,1, míg vidéken 2,2 százalék volt 2021-ben azok aránya, akik háztartásában az összes lakhatási költség meghaladja a rendelkezésre álló jövedelem negyven százalékát. A városi lakosságot jellemző uniós átlag 10,4 százalék volt ugyanezen évben, míg a vidékiek esetében 6,2 százalék – a problémával általában véve leginkább Görögországban jellemző, de a városiak esetében a Benelux-államokban és Dániában, a vidékieket nézve pedig a balkáni országokban magas viszonylag az érintettek aránya.

A görögök nehéz helyzete aligha adhat okot meglepetésre, az országban ugyanis az elmúlt évtizedben jelentősen romlott az életszínvonal, 2021-re a medián egy főre jutó jövedelem reálértéke a magyarországi szint alá süllyedt. A kedvező magyar adat azonban némi magyarázatért kiált, ugyanis sok szempontból riasztó a lakáshelyzet az országban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre többe kerül a lakhatás, és egyre kevésbé segíti ebben a rászorulókat a kormányAz idei tél fordulópontot hozhat a lakhatás megfizethetőségének alakulásában.

Egyrészt a magyarok kifejezetten ritkán élnek bérelt ingatlanban, így a rendszeres lakhatási kiadások között a lakbér viszonylag kevés esetben merül fel. A lakásbérlés Magyarországon még a posztszocialista európai térséghez mérten is csak szórványosan fordul elő, 2021-ben csak Romániában laktak arányaiban véve kevesebben bérleményben a magyarokhoz képest.

Így a magyarországi albérletek közelmúltban bekövetkezett meredek drágulása viszonylag keveseket érintett, szemben Európa többi részével, ahol szintén növekedtek a bérleti díjak – 2010 és 2022 harmadik negyedéve között az átlagos díjnövekedés 18 százalék volt az Európai Unióban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyíregyháza lepipálta New Yorkot a bérleti díjak drágulásábanRekordidő alatt drágultak nagyot a nyíregyházi háromszobás lakások.

Másrészt a rezsiköltségeket 2013-ban lényegében befagyasztotta a magyar kormány, így ezek jelentősége a háztartások költési szerkezetében a növekvő bérek és más termékek drágulása mellett visszaszorulhatott. A rezsicsökkentés 2022-es változásainak következményeit még nem mérhette az Eurostat, ugyanakkor jól látható az alábbi ábrán, amint 2013 után visszaszorult a bevételüket döntően rezsire fordító háztartásokban élők aránya Magyarországon.

Továbbá a szóban forgó statisztikák az alapvetően a jövedelmi egyenlőtlenségek elemzésére hivatott EU-SILC adatgyűjtésből származnak. A  kérdőíves felmérésekkel jellemzően a legrosszabb körülmények között élőket a legnehezebb elérni, továbbá a kimutatások nem számolnak azokkal, akiknek egyáltalán nincs jövedelme.

A Magyarországra nézve viszonylag kedvező makrostatisztika mellett érdemes tehát megemlíteni például az energiaszegénységet, ami a rezsicsökkentés tavalyi megcsorbítása előtt is mélyen érintette főleg a szilárd és folyékony tüzelőanyagokkal fűtő háztartásokat – e probléma súlyát jól szemlélteti, hogy Magyarországon az egy főre eső átlagos szállópor-kibocsátás mintegy háromszorosa az uniós átlagnak, ráadásul annak 80 százaléka a háztartási szilárdtüzeléshez köthető, míg ugyanez az arány Európában átlagosan 41 százalék.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEnergiaszegénység élesben: megnéztük a kályhaépítő önkéntesek munkájátA Baranya megyei Ágon jártunk, ahol a házakban a meleget adó kályha egyáltalán nem hétköznapi látvány.

A Habitat for Humanity civil szervezet lakhatási jelentéséből kiderül továbbá, hogy a rezsicsökkentés korlátozása a legérzékenyebben a rászorulókat érinti, ahogy a koronavírus-járvány során bevezetett hiteltörlesztési- és kilakoltatási moratóriumok kivezetése is, vagyis az ő helyzetük tovább romolhatott tavaly. Eközben a kormányzat – az EU-SILC és a hasonló kutatások során jobban felmérhető – felső- és középosztályok számára viszonylag kedvező lakáspolitikai intézkedéseket hozott az elmúlt években, ami szintén hozzájárulhatott az Eurostat különösnek tűnő eredményéhez.

Érdemes persze megjegyezni, hogy a lakhatási költségek Európa-szerte problémát jelentenek, amelyekben a bérleményeket jobban előnyben részesítő országokban a magasabb társadalmi rétegek érintettebbé válnak. Különösen a városokban kerülnek sokan szorult helyzetbe, és kényszerülnek akár azok elhagyására. Az ingatlanok minősége is gyakran kifogásolható, sokan élnek túlzsúfolt lakásokban, nedves vagy rosszul szigetelt otthonokban, megfizethetetlen bérleti díjakkal és közüzemi számlákkal – Litvániában például felmerült az bérleti díjakra vonatkozó ársapka ötlete is a lehetetlenné vált vilniusi albérleti piac miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat eu-silc Eurostat lakhatás lakhatási szegénység Olvasson tovább a kategóriában