A háború kitörése óta jelentős, az országos átlagot is meghaladó módon kezdtek emelkedni a keleti országrész albérleti díjai – derült ki az Ingatlan.com G7-nek összeállított adataiból. Az utóbbi években nemcsak Magyarországon, nemzetközi szinten is erőteljes drágulást lehetett tapasztalni, a kelet-európai régió országaiban ez már olyan méreteket öltött, amelyek miatt az Európai Központi Bank is figyelmeztetést adott ki.
Az orosz-ukrán háború kipattanása miatt becslések szerint eddig 6 millió ukrán állampolgár hagyta el hazáját, közülük sokan Magyarországon keresztül utaznak, vagy éppen itt telepednek le. A bevándorlási hullám az albérletpiacra is rányomta a kézjegyét, azt a drágulást, amit a háromszobás nyíregyházi albérletek produkáltak, még a koronavírus-válságból visszapattanó New York albérletpiaca sem tudta lepipálni, ugyanis a nyíregyházi esetében a drágulás 43 százalékos, míg New Yorkban tavaly év elejéhez képest csak 33 százalékot ugrottak a bérleti díjak (persze a bérleti díjak köszönőviszonyban sincsenek egymással, New York még az Egyesült Államokon belül is drágának számít, bőven egymillió forint fölött van az átlagos bérleti díj, addig Nyíregyházán ennek a tizedéről beszélünk). Ezzel a megyeszékhelyek rangsorában (a háromszobás lakások tekintetében) Nyíregyháza az ötödik legdrágább, holtversenyben Szegeddel, Tatabányával és Szombathellyel.
Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője a G7-nek elmondta, az árak emelkedése a kereslet hirtelen megugrása miatt tudott ilyen mértéket ölteni. Ennek oka egyértelmű, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti határa egyben a magyar-ukrán határszakasz is, itt lép be a legtöbb menekült az országba, aki megteheti, az a határhoz közel bérel lakást, Nyíregyháza és Debrecen esetén is a trendszerű csökkenés után meredek emelkedést látni a bérleti díjakban. Szintén nem véletlen, hogy nem az egyszobás lakásokat keresik, mivel családok menekülnek, akiknek több szobára van szüksége. Pont Nyíregyházán látni ezt látványosan, az egyszobás lakások bérleti díja semmit nem változott, míg a korábban említett háromszobásaké 40 százalékot meghaladó mértékben.
Az elemzésben a kínálat mennyiségét és az ezer hirdetésre jutó érdeklődések számát hasonlították össze az elmúlt három hónap első 23 napjában. Ez a kitétel azért fontos, mert így a februári adatot még nem tudta eltorzítani a február 24-én megindult invázió, tehát a kereslet ebben a hónapban még átlagosnak tekinthető. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ekkor még csak kilencedik volt az országban, áprilisra viszont az első számú lokációvá lépett előtt az albérletek iránti kereslet nagyságát tekintve.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
