A magyar lakásárak közel 20 százalékos csökkenés után lennének reális szinten a jegybank szerint
Erős adatokat közölt a magyar ingatlanpiacról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elemzése: a szerdán publikált Lakáspiaci jelentés szerint a tavalyi utolsó három hónapban a lakásárak országos átlagban 21,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a vidéki városokban 25 százalékos éves drágulást mértek, amire még nem volt példa a magyar ingatlanpiac 2014 óta tartó fellendülése során.
Az egész Lakáspiaci jelentés egyik legérdekesebb következtetése azonban nem is ez, hanem hogy a jegybank szerint a kiemelkedő drágulás miatt
országos átlagban soha nem voltak még ennyire túlértékeltek az ingatlanok.
Tavaly év végén a lakások túlértékeltsége 18 százalékot ért el, ami még a budapesti 15 százalékos szintet is meghaladta. Ennek azért nagy a jelentősége, mert 2014-től egészen a közelmúltig az ingatlanpiac túlhevülésének kockázata alapvetően egy budapesti jelenség volt, országossá válva viszont ez már sokkal komolyabb probléma lehet.
Mit ért pontosan a jegybank az alatt, hogy az ingatlanok túlértékeltek? Ezt részleteibe menően elég nehéz elmagyarázni, mivel a jegybank is négyféle módszert használ ennek a megállapításához. De ha röviden akarnánk összefoglalni a négy számítás módszertanáról nyilvánosan rendelkezésre álló információkat (például itt, itt és itt), akkor a túlértékeltség azt mutatja meg, hogy az átlagos ingatlanárak mennyivel nagyobbak annál a szintnél, amit a háztartási jövedelmek, az egy főre eső nemzeti össztermék változása, a demográfiai trendek és általánosabban a munkaerőpiac helyzete indokolttá tennének.
A budapesti ingatlanpiac túlértékeltsége kapcsán a jegybank 2017-es Pénzügyi stabilitási jelentése megjegyzi, hogy azért fontos ennek a számontartása, mert a túlértékeltség növeli egy hirtelen és jelentős leértékelődés kockázatát, ami a jelzálogfedezetek értékének csökkenésén keresztül a bankrendszer egésze – és nyilván a lakosság – számára is kockázatot jelent. Másrészt viszont a magasabb árak mellett nagyobb hiteleket vesz fel a lakosság, ami a hitelállomány túl gyors növekedésének veszélyét rejti magában.
Ez Magyarországon kockázatot jelenthet, hiszen az elmúlt évek drágulása a lakossági hitelállomány jelentős bővülésével járt együtt.
A problémákat már az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board – ESRB) is észrevette, amikor idén februárban több másik uniós tagállammal egyetemben Magyarország ingatlanpiaci folyamatait közepesen kockázatosnak értékelte (102. oldal).
Az ESRB jelentése megjegyzi, hogy az elégtelen kínálat mellett a kormányzati támogatások és a kedvezményes hitelek is hozzájárulnak a lakossági hitelezés bővüléséhez, ami középtávon növeli az ingatlanhitelezés sérülékenységét. A testület megítélése szerint jelenleg a szabályozás részben elég a kockázatok kezelésére, de a kockázatok fokozódása esetén bizonyos szabályokat szigoríthatna az MNB.
2015 óta a jegybank a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM, azt mutatja meg, hogy nettó jövedelmünkhöz képest maximálisan mekkora lehet a hitelünk havi törlesztőrészlete) és a hitelfedezeti mutató (HFM – a hitel fedezeteként szolgáló ingatlan értékéhez képest mekkora hitelt vehetünk fel) maximális nagyságát korlátozva tud szigorítani a hitelezésen, ha úgy ítéli meg, hogy erre szükség van. A jegybank a JTM-en 2018-ban már szigorított is egyszer.
Az ESRB szerint a JTM szigorítására középtávon megint szükség lehet, de emellett azt is felvetették, hogy a lakáspiaci kínálat növelésével is lehetne csökkenteni a kockázatokat, például a bérleti piac újraszabályozásával, ami támogatná a lakáskiadást.
Az új Lakáspiaci jelentésben az MNB reagált ezekre az észrevételekre, hangsúlyozva, hogy járásonként vizsgálva a saját elemzésük szerint nem mérhető erős kockázat a hitelezés élénkülése és a drágulás között.
A magyarországi járásokat két részre, egy magasabb (2016 és 2021 között 70 százalékot meghaladó növekedés az átlagos négyzetméterárban) és egy alacsonyabb lakáspiaci drágulással érintett csoportra osztva nem láthatóak a hitelpiaci kockázatosságot megragadó mutatókban egyértelmű jelei annak, hogy a lakásárak növekedését a kockázatvállalás növekedése kísérte volna
– írták.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
