A következő hónapokban akár 16 százalékos szintre is felszökő infláció következményeit bár mindenki érzékelheti Magyarországon, de annak mértéke korántsem egyenlő, hogy ezzel a jövedelmek mennyire képesek lépést tartani. Az elmúlt években tapasztalt béremelkedés ellenére ugyanis jókora jövedelemkülönbségek mutatkoznak az országban a részletesebb statisztikákat figyelembe véve.
Ezekről talán a legszemléletesebben az alábbi, járási szintű térkép árulkodik. Sajnos a Központi Statisztikai Hivatal ebben a bontásban csak a 2019-re és a 2020-ra vonatkozó adatokat közli, az mindenesetre jól látszik, hogy a legszegényebb vidéki térséghez képest a leggazdagabban közel két és félszer magasabb volt az átlagkereset. Érdemes az éveket jelölő gombokra kattintva váltogatni a megjelenített adatokat, mivel még e két év között is látványos bérnövekedést mutat az ábra, de a jövedelemkülönbségek közben nem mérséklődtek.
Mindez annak tükrében figyelemre méltó, hogy az északkeleti, északi-alföldi és dél-dunántúli térségekben tapasztalt fizetésemelkedések arányaikat tekintve jellemzően nem mondhatók alacsonynak az országos átlaghoz képest – ezekben a térségekben ugyanis olyan kis fizetések jellemzők, hogy azok a viszonylag nagy arányú emelések ellenére sem közelítettek érdemben az országos átlaghoz. A jelenséget szemlélteti, hogy a százalékban és az abszolút értében – vagyis forintban – kifejezett változások más mintázatokat rajzolnak ki az alábbi térképen.
Területi jövedelemkülönbségek persze minden országban előfordulnak, ezek mértéke azonban meglehetősen változó. Az Eurostat vásárlóerővel kiigazított regionális adatainak országonkénti szórásait – vagyis lényegében az átlagtól vett átlagos eltéréseket – nézve Magyarország jobbára a nagyobb területi különbségekkel jellemezhető országok között található*Az összehasonlításba azokat az országokat vontuk be, amelyekben legalább annyi régió megkülönböztethető, mint Magyarországon (azaz nyolc)., de a mediterrán országokban (Görögország kivételével) és Romániában jellemzően még szélsőségesebbek az eltérések.
Érdemes a szórások mellett magukra a regionális adatokra is egy pillantást vetni, így még inkább érzékelhető, hogy mit jelentenek a magyarországi különbségek például a szomszédos Ausztriában tapasztaltakhoz képest, ahol kifejezetten alacsonyak a regionális jövedelmi eltérések.
Jórészt a budapesti háztartások országos viszonylatban kiemelkedő helyzete miatt a pirosas-lilás magyar görbék között jókora távolságok mutatkoznak, míg az osztrák vonalak egymáshoz meglehetősen közel (és a magyaroknál jóval magasabban) húzódnak – érdekesség, hogy Ausztriában épp a bécsi háztartások jellemezhetők a legrosszabb anyagi helyzettel, igaz, ez valamelyest annak is betudható lehet, hogy az ábrázolt jövedelemadatok az árszínvonallal korrigáltak.
Az egyenlőtlenségeknek természetesen vannak sokkal szélesebb körben használt mutatói is, mint például a Gini-együttható és a lakosság legjobban és a legrosszabbul kereső húsz százalékának jövedelmi különbségeit kifejező hányados. Ezek minimális mértékű változásai az elmúlt tíz évben arra engednek következtetni, ami az előbbi ábrán is jól látszik: a hagyományosan leszakadt régiók ugyan ki nem maradtak a közelmúltban lezajlott életszínvonal-javulásból, felzárkózni azonban nem tudtak. Az itt élők kedvezőtlen gazdasági körülményeknek való viszonylagosan erős kitettsége fennmaradt tehát, miközben a kormánypárt szavazóbázisának fontos részét adják, amit belátva egyáltalán nem meglepő a világszerte rendkívül magas infláció sajátos magyarországi kezelése.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
