A következő hónapokban akár 16 százalékos szintre is felszökő infláció következményeit bár mindenki érzékelheti Magyarországon, de annak mértéke korántsem egyenlő, hogy ezzel a jövedelmek mennyire képesek lépést tartani. Az elmúlt években tapasztalt béremelkedés ellenére ugyanis jókora jövedelemkülönbségek mutatkoznak az országban a részletesebb statisztikákat figyelembe véve.
Ezekről talán a legszemléletesebben az alábbi, járási szintű térkép árulkodik. Sajnos a Központi Statisztikai Hivatal ebben a bontásban csak a 2019-re és a 2020-ra vonatkozó adatokat közli, az mindenesetre jól látszik, hogy a legszegényebb vidéki térséghez képest a leggazdagabban közel két és félszer magasabb volt az átlagkereset. Érdemes az éveket jelölő gombokra kattintva váltogatni a megjelenített adatokat, mivel még e két év között is látványos bérnövekedést mutat az ábra, de a jövedelemkülönbségek közben nem mérséklődtek.
Mindez annak tükrében figyelemre méltó, hogy az északkeleti, északi-alföldi és dél-dunántúli térségekben tapasztalt fizetésemelkedések arányaikat tekintve jellemzően nem mondhatók alacsonynak az országos átlaghoz képest – ezekben a térségekben ugyanis olyan kis fizetések jellemzők, hogy azok a viszonylag nagy arányú emelések ellenére sem közelítettek érdemben az országos átlaghoz. A jelenséget szemlélteti, hogy a százalékban és az abszolút értében – vagyis forintban – kifejezett változások más mintázatokat rajzolnak ki az alábbi térképen.
Területi jövedelemkülönbségek persze minden országban előfordulnak, ezek mértéke azonban meglehetősen változó. Az Eurostat vásárlóerővel kiigazított regionális adatainak országonkénti szórásait – vagyis lényegében az átlagtól vett átlagos eltéréseket – nézve Magyarország jobbára a nagyobb területi különbségekkel jellemezhető országok között található*Az összehasonlításba azokat az országokat vontuk be, amelyekben legalább annyi régió megkülönböztethető, mint Magyarországon (azaz nyolc)., de a mediterrán országokban (Görögország kivételével) és Romániában jellemzően még szélsőségesebbek az eltérések.
Érdemes a szórások mellett magukra a regionális adatokra is egy pillantást vetni, így még inkább érzékelhető, hogy mit jelentenek a magyarországi különbségek például a szomszédos Ausztriában tapasztaltakhoz képest, ahol kifejezetten alacsonyak a regionális jövedelmi eltérések.
Jórészt a budapesti háztartások országos viszonylatban kiemelkedő helyzete miatt a pirosas-lilás magyar görbék között jókora távolságok mutatkoznak, míg az osztrák vonalak egymáshoz meglehetősen közel (és a magyaroknál jóval magasabban) húzódnak – érdekesség, hogy Ausztriában épp a bécsi háztartások jellemezhetők a legrosszabb anyagi helyzettel, igaz, ez valamelyest annak is betudható lehet, hogy az ábrázolt jövedelemadatok az árszínvonallal korrigáltak.
Az egyenlőtlenségeknek természetesen vannak sokkal szélesebb körben használt mutatói is, mint például a Gini-együttható és a lakosság legjobban és a legrosszabbul kereső húsz százalékának jövedelmi különbségeit kifejező hányados. Ezek minimális mértékű változásai az elmúlt tíz évben arra engednek következtetni, ami az előbbi ábrán is jól látszik: a hagyományosan leszakadt régiók ugyan ki nem maradtak a közelmúltban lezajlott életszínvonal-javulásból, felzárkózni azonban nem tudtak. Az itt élők kedvezőtlen gazdasági körülményeknek való viszonylagosan erős kitettsége fennmaradt tehát, miközben a kormánypárt szavazóbázisának fontos részét adják, amit belátva egyáltalán nem meglepő a világszerte rendkívül magas infláció sajátos magyarországi kezelése.
Adat
Fontos