Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. június 9. 16:34 Közélet, Pénz

A magyar vásárlók harmada úgy érzi, piaci áron nem tudná megvenni az árstopos élelmiszert

Május 31-én a nagyobb magyarországi boltláncokban az 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tej literenkénti ára jellemzően 229 forint volt, a 2,8-as viszont csak 209 forintba került. Ez önmagában is egy olyan furcsaság, ami csak hatósági beavatkozás eredménye lehet (szabad piaci viszonyok között a magasabb zsírtartalomhoz mindig magasabb ár tartozik), de még látványosabb, ha megnézzük az egy évvel korábbi árakat. 2021 május végén az 1,5-ös UHT tej ára még csak 169 forint volt, a 2,8-as pedig stabilan 209 forinton állt.

Vagyis az árstoppolt tejen egy év alatt nulla százalék volt az infláció, a nem árstopposon viszont 35,5 százalék.

Vajon akkor is 35 százalékkal drágult volna az 1,5-ös tej, ha nincs árstop? Vagy a bolt és a tejüzem megpróbál a haszonkulcsánál maradni, és a hatósági ár miatt kieső bevételét más termékek nagyobb fokú áremelésével ellensúlyozza? Ez a kérdés a tej mellett az összes többi árstopos termékre feltehető (de természetesen nem válaszolható meg pontosan, mint minden „mi lett volna ha” kezdetű felvetés).

Mindenesetre ahogy korábbi cikkünkben már bemutattuk, árulkodó, hogy a vezető boltláncok a járvány miatt megváltozott vásárlói szokásokra, a béremelésekre és az inflációra is rendkívül rugalmasan reagáltak. Ezek mind piacfelforgató körülmények voltak, de a tőkeerős kiskereskedők rendre megtalálták a saját kompenzációs lépéseiket. Erre pedig abból következtettünk, hogy 2017 és 2021 között a hatékonysági mutatóik lényegében változatlanok maradtak (az árstop csak idén februárban lépett életbe, annak hatását a számok még nem mutathatják). A vezető boltláncoknak mindig sikerült úgy alakítaniuk a működésüket, hogy adott forgalomhoz képest a fajlagos, egy alkalmazottra jutó nyereségük szinten maradjon.

Most a Reacty Digital VeVa (Véleményen Van) paneljén elvégzett, nemre, korra, életkorra és régióra reprezentatív kutatás keretében kérdeztük meg a magyar lakosságot, hogy szerintük az élelmiszerboltok mennyire kompenzálják az árstopot más termékek áremelésével.

A válaszokból az derült ki, hogy

a magyar lakosság 90 százaléka legalább részben feltételezi ezt a kereskedelmi gyakorlatot,

42 százaléka szerint a kompenzáció teljes mértékű, vagyis a boltok teljes egészében megkeresik az árstop miatt kieső pénzüket.

A válaszadóknak csak 6 százaléka gondolja azt, hogy az árstop miatti veszteséget a boltok teljes egészében lenyelik.

Minél magasabb végzettségű egy vásárló, annál inkább gondolja azt, hogy a boltok teljes mértékben kompenzálják az árstopot. Az általános iskolát végzettek közül viszont majdnem minden nyolcadik válaszadó úgy hiszi, hogy a kiskereskedők nem élnek a keresztárazás (egyébként legális) lehetőségével.

Mivel a hatósági áras élelmiszerek nem drágulnak tavaly október óta, más árukhoz képest egyre jobban nyílik az olló, relatív egyre olcsóbbak lesznek. Emiatt megnőtt irántuk a kereslet, csakhogy a boltoknak sok esetben nem éri meg a kötelező minimum szint felett a polcokon tartani ezeket. Ez (és az ellátási lánc egyéb hibái) vezetnek mostanában átmeneti áruhiányhoz.

A Reacty Digitallal közös felmérésünk ezt is jól megvilágítja, a válaszadóknak csak 36 százaléka mondta azt, hogy többnyire megfelelő a kínálat az árstoppos termékekből a boltokban. 31 százalék szerint ez csak félig igaz, 21 százalék szerint pedig többnyire nem igaz, vagyis gyakori az áruhiány.

Minél kisebb egy település, annál nehezebb megfelelő kínálatot találni a hatósági áras termékekből, ami arra utal, hogy nem meglepő módon a nagy boltláncok jobban kivédik a jogszabály okozta ellátási problémákat. Ez azt is mutatja, hogy azon túl, hogy

a kistelepülések jövedelmezőségi, foglalkoztatottsági szempontból nehezebb helyzetben vannak, még a rögzített, piacinál kedvezőbb árú termékekhez való hozzáférésnél is hátrányba kerülnek.

A hatósági árak eltörlése a válaszadók 34 százalékának okozna akkora gondot, hogy azt mondta, anélkül nem tudná ezeket az árukat megvásárolni.

Ez döbbenetesen nagy arány, még akkor is, ha a kérdés hipotetikus és egy közvélemény kutatásban hangzik el.

Ebből a szempontból egyébként elgondolkodtató a felmérés két eredménye:

  1. A vásárlók 90 százaléka feltételezi, hogy az árstop miatt 7 terméknél elszenvedett bolti bevételkiesést végső soron a több ezer más termék árában kell „valahol” megfizetni.
  2. Ám 34 százalék mégis úgy érzi, hogy hatósági ár nélkül nem tudná megvenni ezt a hét terméket.

További 48 százalék gondolja azt, hogy ha nem lenne árstop, akkor máshol kellene visszafognia a költéseit, és mindössze 10 százalék vélekedik úgy, hogy nem okozna neki problémát, ha nem lenne rögzítve az ár.

A hatósági árak kivezetése miatt vélt gondok teljesen egyértelmű és logikus mintát mutatnak a felmérésen belül: minél inkább alacsonyabb jövedelmű és/vagy kisebb településen lakik a válaszadó, annál nagyobb az aránya azoknak, akik úgy érzik, hogy árplafon nélkül nem tudnák megvenni az érintett termékeket.

Közélet Pénz árstop élelmiszer felmérés Reacty Digital Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2023. január 27. 16:47 Közélet

A techszektor után a kiskereskedelem a következő, ahol nagy változások jönnek

A mostani gazdasági helyzetben aligha lesznek fenntarthatók a járvány alatti kereslet kiszolgálására hivatott gyors és sokszor túlzó fejlesztések a kereskedelemben.

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.

Fontos

Fabók Bálint
2023. január 27. 04:34 Pénz, Vállalat

Kis alföldi faluból indult, ma már százezrek előtt villog Ferrarijaival a legkülöncebb magyar multimilliárdos

Top 50-es magyar milliárdos még nem engedte be annyira a nyilvánosságot a magánéletébe, mint az életéről milliós nézettségű videókat posztoló Jákob Zoltán.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.