Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. június 9. 16:34 Közélet, Pénz

A magyar vásárlók harmada úgy érzi, piaci áron nem tudná megvenni az árstopos élelmiszert

Május 31-én a nagyobb magyarországi boltláncokban az 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tej literenkénti ára jellemzően 229 forint volt, a 2,8-as viszont csak 209 forintba került. Ez önmagában is egy olyan furcsaság, ami csak hatósági beavatkozás eredménye lehet (szabad piaci viszonyok között a magasabb zsírtartalomhoz mindig magasabb ár tartozik), de még látványosabb, ha megnézzük az egy évvel korábbi árakat. 2021 május végén az 1,5-ös UHT tej ára még csak 169 forint volt, a 2,8-as pedig stabilan 209 forinton állt.

Vagyis az árstoppolt tejen egy év alatt nulla százalék volt az infláció, a nem árstopposon viszont 35,5 százalék.

Vajon akkor is 35 százalékkal drágult volna az 1,5-ös tej, ha nincs árstop? Vagy a bolt és a tejüzem megpróbál a haszonkulcsánál maradni, és a hatósági ár miatt kieső bevételét más termékek nagyobb fokú áremelésével ellensúlyozza? Ez a kérdés a tej mellett az összes többi árstopos termékre feltehető (de természetesen nem válaszolható meg pontosan, mint minden „mi lett volna ha” kezdetű felvetés).

Mindenesetre ahogy korábbi cikkünkben már bemutattuk, árulkodó, hogy a vezető boltláncok a járvány miatt megváltozott vásárlói szokásokra, a béremelésekre és az inflációra is rendkívül rugalmasan reagáltak. Ezek mind piacfelforgató körülmények voltak, de a tőkeerős kiskereskedők rendre megtalálták a saját kompenzációs lépéseiket. Erre pedig abból következtettünk, hogy 2017 és 2021 között a hatékonysági mutatóik lényegében változatlanok maradtak (az árstop csak idén februárban lépett életbe, annak hatását a számok még nem mutathatják). A vezető boltláncoknak mindig sikerült úgy alakítaniuk a működésüket, hogy adott forgalomhoz képest a fajlagos, egy alkalmazottra jutó nyereségük szinten maradjon.

Most a Reacty Digital VeVa (Véleményen Van) paneljén elvégzett, nemre, korra, életkorra és régióra reprezentatív kutatás keretében kérdeztük meg a magyar lakosságot, hogy szerintük az élelmiszerboltok mennyire kompenzálják az árstopot más termékek áremelésével.

A válaszokból az derült ki, hogy

a magyar lakosság 90 százaléka legalább részben feltételezi ezt a kereskedelmi gyakorlatot,

42 százaléka szerint a kompenzáció teljes mértékű, vagyis a boltok teljes egészében megkeresik az árstop miatt kieső pénzüket.

A válaszadóknak csak 6 százaléka gondolja azt, hogy az árstop miatti veszteséget a boltok teljes egészében lenyelik.

Minél magasabb végzettségű egy vásárló, annál inkább gondolja azt, hogy a boltok teljes mértékben kompenzálják az árstopot. Az általános iskolát végzettek közül viszont majdnem minden nyolcadik válaszadó úgy hiszi, hogy a kiskereskedők nem élnek a keresztárazás (egyébként legális) lehetőségével.

Mivel a hatósági áras élelmiszerek nem drágulnak tavaly október óta, más árukhoz képest egyre jobban nyílik az olló, relatív egyre olcsóbbak lesznek. Emiatt megnőtt irántuk a kereslet, csakhogy a boltoknak sok esetben nem éri meg a kötelező minimum szint felett a polcokon tartani ezeket. Ez (és az ellátási lánc egyéb hibái) vezetnek mostanában átmeneti áruhiányhoz.

A Reacty Digitallal közös felmérésünk ezt is jól megvilágítja, a válaszadóknak csak 36 százaléka mondta azt, hogy többnyire megfelelő a kínálat az árstoppos termékekből a boltokban. 31 százalék szerint ez csak félig igaz, 21 százalék szerint pedig többnyire nem igaz, vagyis gyakori az áruhiány.

Minél kisebb egy település, annál nehezebb megfelelő kínálatot találni a hatósági áras termékekből, ami arra utal, hogy nem meglepő módon a nagy boltláncok jobban kivédik a jogszabály okozta ellátási problémákat. Ez azt is mutatja, hogy azon túl, hogy

a kistelepülések jövedelmezőségi, foglalkoztatottsági szempontból nehezebb helyzetben vannak, még a rögzített, piacinál kedvezőbb árú termékekhez való hozzáférésnél is hátrányba kerülnek.

A hatósági árak eltörlése a válaszadók 34 százalékának okozna akkora gondot, hogy azt mondta, anélkül nem tudná ezeket az árukat megvásárolni.

Ez döbbenetesen nagy arány, még akkor is, ha a kérdés hipotetikus és egy közvélemény kutatásban hangzik el.

Ebből a szempontból egyébként elgondolkodtató a felmérés két eredménye:

  1. A vásárlók 90 százaléka feltételezi, hogy az árstop miatt 7 terméknél elszenvedett bolti bevételkiesést végső soron a több ezer más termék árában kell „valahol” megfizetni.
  2. Ám 34 százalék mégis úgy érzi, hogy hatósági ár nélkül nem tudná megvenni ezt a hét terméket.

További 48 százalék gondolja azt, hogy ha nem lenne árstop, akkor máshol kellene visszafognia a költéseit, és mindössze 10 százalék vélekedik úgy, hogy nem okozna neki problémát, ha nem lenne rögzítve az ár.

A hatósági árak kivezetése miatt vélt gondok teljesen egyértelmű és logikus mintát mutatnak a felmérésen belül: minél inkább alacsonyabb jövedelmű és/vagy kisebb településen lakik a válaszadó, annál nagyobb az aránya azoknak, akik úgy érzik, hogy árplafon nélkül nem tudnák megvenni az érintett termékeket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz árstop élelmiszer felmérés Reacty Digital Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.

Nagy Zsolt
2024. február 27. 13:14 Közélet, Tech

Új formában térne vissza az Uber Budapestre

Az Uber Taxi nevet már tavaly bejegyezték, az engedélykérelmük azonban még elbírálásra vár.

Pálos Máté
2024. február 27. 11:55 Közélet

Romániától nyugatra Magyarországon a legrosszabb a fiatalok helyzete az EU-ban

Magyarország határain a legnagyobbak a különbségek a kontinensen a fiatalok anyagi helyzetét illetően.

Fontos

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.