Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. június 9. 16:34 Közélet, Pénz

A magyar vásárlók harmada úgy érzi, piaci áron nem tudná megvenni az árstopos élelmiszert

Május 31-én a nagyobb magyarországi boltláncokban az 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tej literenkénti ára jellemzően 229 forint volt, a 2,8-as viszont csak 209 forintba került. Ez önmagában is egy olyan furcsaság, ami csak hatósági beavatkozás eredménye lehet (szabad piaci viszonyok között a magasabb zsírtartalomhoz mindig magasabb ár tartozik), de még látványosabb, ha megnézzük az egy évvel korábbi árakat. 2021 május végén az 1,5-ös UHT tej ára még csak 169 forint volt, a 2,8-as pedig stabilan 209 forinton állt.

Vagyis az árstoppolt tejen egy év alatt nulla százalék volt az infláció, a nem árstopposon viszont 35,5 százalék.

Vajon akkor is 35 százalékkal drágult volna az 1,5-ös tej, ha nincs árstop? Vagy a bolt és a tejüzem megpróbál a haszonkulcsánál maradni, és a hatósági ár miatt kieső bevételét más termékek nagyobb fokú áremelésével ellensúlyozza? Ez a kérdés a tej mellett az összes többi árstopos termékre feltehető (de természetesen nem válaszolható meg pontosan, mint minden „mi lett volna ha” kezdetű felvetés).

Mindenesetre ahogy korábbi cikkünkben már bemutattuk, árulkodó, hogy a vezető boltláncok a járvány miatt megváltozott vásárlói szokásokra, a béremelésekre és az inflációra is rendkívül rugalmasan reagáltak. Ezek mind piacfelforgató körülmények voltak, de a tőkeerős kiskereskedők rendre megtalálták a saját kompenzációs lépéseiket. Erre pedig abból következtettünk, hogy 2017 és 2021 között a hatékonysági mutatóik lényegében változatlanok maradtak (az árstop csak idén februárban lépett életbe, annak hatását a számok még nem mutathatják). A vezető boltláncoknak mindig sikerült úgy alakítaniuk a működésüket, hogy adott forgalomhoz képest a fajlagos, egy alkalmazottra jutó nyereségük szinten maradjon.

Most a Reacty Digital VeVa (Véleményen Van) paneljén elvégzett, nemre, korra, életkorra és régióra reprezentatív kutatás keretében kérdeztük meg a magyar lakosságot, hogy szerintük az élelmiszerboltok mennyire kompenzálják az árstopot más termékek áremelésével.

A válaszokból az derült ki, hogy

a magyar lakosság 90 százaléka legalább részben feltételezi ezt a kereskedelmi gyakorlatot,

42 százaléka szerint a kompenzáció teljes mértékű, vagyis a boltok teljes egészében megkeresik az árstop miatt kieső pénzüket.

A válaszadóknak csak 6 százaléka gondolja azt, hogy az árstop miatti veszteséget a boltok teljes egészében lenyelik.

Minél magasabb végzettségű egy vásárló, annál inkább gondolja azt, hogy a boltok teljes mértékben kompenzálják az árstopot. Az általános iskolát végzettek közül viszont majdnem minden nyolcadik válaszadó úgy hiszi, hogy a kiskereskedők nem élnek a keresztárazás (egyébként legális) lehetőségével.

Mivel a hatósági áras élelmiszerek nem drágulnak tavaly október óta, más árukhoz képest egyre jobban nyílik az olló, relatív egyre olcsóbbak lesznek. Emiatt megnőtt irántuk a kereslet, csakhogy a boltoknak sok esetben nem éri meg a kötelező minimum szint felett a polcokon tartani ezeket. Ez (és az ellátási lánc egyéb hibái) vezetnek mostanában átmeneti áruhiányhoz.

A Reacty Digitallal közös felmérésünk ezt is jól megvilágítja, a válaszadóknak csak 36 százaléka mondta azt, hogy többnyire megfelelő a kínálat az árstoppos termékekből a boltokban. 31 százalék szerint ez csak félig igaz, 21 százalék szerint pedig többnyire nem igaz, vagyis gyakori az áruhiány.

Minél kisebb egy település, annál nehezebb megfelelő kínálatot találni a hatósági áras termékekből, ami arra utal, hogy nem meglepő módon a nagy boltláncok jobban kivédik a jogszabály okozta ellátási problémákat. Ez azt is mutatja, hogy azon túl, hogy

a kistelepülések jövedelmezőségi, foglalkoztatottsági szempontból nehezebb helyzetben vannak, még a rögzített, piacinál kedvezőbb árú termékekhez való hozzáférésnél is hátrányba kerülnek.

A hatósági árak eltörlése a válaszadók 34 százalékának okozna akkora gondot, hogy azt mondta, anélkül nem tudná ezeket az árukat megvásárolni.

Ez döbbenetesen nagy arány, még akkor is, ha a kérdés hipotetikus és egy közvélemény kutatásban hangzik el.

Ebből a szempontból egyébként elgondolkodtató a felmérés két eredménye:

  1. A vásárlók 90 százaléka feltételezi, hogy az árstop miatt 7 terméknél elszenvedett bolti bevételkiesést végső soron a több ezer más termék árában kell „valahol” megfizetni.
  2. Ám 34 százalék mégis úgy érzi, hogy hatósági ár nélkül nem tudná megvenni ezt a hét terméket.

További 48 százalék gondolja azt, hogy ha nem lenne árstop, akkor máshol kellene visszafognia a költéseit, és mindössze 10 százalék vélekedik úgy, hogy nem okozna neki problémát, ha nem lenne rögzítve az ár.

A hatósági árak kivezetése miatt vélt gondok teljesen egyértelmű és logikus mintát mutatnak a felmérésen belül: minél inkább alacsonyabb jövedelmű és/vagy kisebb településen lakik a válaszadó, annál nagyobb az aránya azoknak, akik úgy érzik, hogy árplafon nélkül nem tudnák megvenni az érintett termékeket.

Közélet Pénz árstop élelmiszer felmérés Reacty Digital Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Stubnya Bence
2022. június 24. 04:34 Közélet

Nem véletlen, hogy egy költségvetési kiigazítás közben nyúl a kormány a túl jól sikerült katához

Tavaly már minden tizedik magyar foglalkoztatott katás vállalkozó volt, közülük 100-150 ezren lehetnek olyanok, akik jóval több adót is fizethetnének.

Pálos Máté
2022. június 22. 04:34 Közélet

“A rendőrséget lehet így hatékonyan szervezni, az oktatást viszont nem!”

Interjú Horn Dániellel, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójával.

Fontos

Bucsky Péter
2022. június 29. 04:34 Világ

Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat

Hiába van elég vasúti kocsijuk, ha az uniós országokban hiányzik a kapacitás a sok millió tonnányi gabona fogadására, kezelésére és továbbítására.

Török Zoltán
2022. június 28. 13:09 Pénz

Nem várható erősebb forint, és ez tovább fűti az inflációt

Sokkal rosszabbul teljesít idén a forint, mint a cseh korona és a lengyel złoty, az ezt okozó tényezőkben pedig egyelőre nem várható pozitív fordulat.

Torontáli Zoltán
2022. június 28. 09:20 Vállalat

A kis boltos fog tönkremenni, ha a drágulás miatt spórolnod kell

Ha a lakosság kevesebb élelmiszert vesz, az egyébként is vergődő kis boltok megoldhatatlan üzleti feladattal találják szembe magukat.