A járvány ötödik hulláma a visegrádi régió összes országában a napi új esetszámok meredek emelkedésével járt a héten. Magyarországon és Csehországban az elmúlt napokban rekordszámú beteget regisztráltak, így már a decemberi csúcs közelében alakul az új fertőzöttek számának hétnapos mozgóátlaga. A járványgörbe mostanra Szlovákiában is emelkedőbe fordult, és Lengyelországban is meredeken ível felfelé.
Az újabb hullám erősödését mutatják a koronavírushoz köthető halálesetek napi adatai is Magyarországon és Szlovákiában, míg a cseh és a lengyel halálozási statisztika egyelőre csökkenőben van – az ellentétes tendenciákon aligha lehet okunk meglepődni, a halálozási adatok némi késéssel követik a fertőzöttek számának alakulását, aminek hossza az aktuális variáns okozta betegség lefolyásától, az országokban élők átoltottságától és az előző hullámok erejétől is függ.
A súlyos megbetegedések számáról a kórházban kezelt koronavírusosok száma árulkodik leginkább, aminek tükrében egyelőre még nem mutatkozott meg az újabb hullám felfutása a régiós országokban.
Az oltottság alakulásával kapcsolatban mára leginkább az emlékeztető vakcinát felvettek aránya vált fontossá. Magyarország e tekintetben a régiós szomszédokhoz képest jól áll, uniós összehasonlításban viszont már kevésbé: a legfrissebb adatok szerint a magyarok 36 százaléka kapta meg a harmadik oltását, míg ez az arány az Európai Unió egészét nézve a negyven százalékot közelíti. Csehországban a lakosság közel egyharmada vette fel az emlékeztető oltását, míg ugyanez az arány Lengyelországban és Szlovákiában még a 25 százalékot sem éri el. Az oltakozás elmúlt néhány napi ütemét nézve Magyarországon a vakcináció viszonylag lassúnak számít, főleg az uniós átlaghoz és a cseh oltási program sebességéhez képest.
A romló járványhelyzet ellenére Csehországban az új kormány végül eltörölte elődjének azt a rendeletét, amely márciustól a hatvan éven felüli lakosság és bizonyos munkakörök betöltői számára kötelezővé tette volna az oltást. A döntést Petr Fiala miniszterelnök a várható társadalmi feszültségekre hivatkozva hozta meg, ám leszögezte azt is, hogy kormánya szerint továbbra is a vakcina a legfontosabb eszköz a járvány elleni küzdelemben. Az országban azonban kötelezővé vált a munkavállalók heti két és a diákok heti egy tesztelése, amit antigén-önteszttel is el lehet végezni. Ez alól felmentést kapnak az oltottak, az egészségügyi dolgozók és a szociális szolgáltatásokat nyújtók is, amit az ellenzék élesen kritizál. Az oltottak számára havi öt PCR-vizsgálat költségét téríti az állami egészségbiztosító.
Lengyelországban Adam Niedzielski egészségügyi miniszter hétfői nyilatkozata szerint február közepén tetőzhet a járvány ötödik hulláma, addig rekordszintű napi fertőzési adatokra lehet számítani. Mindeközben a miniszterelnök tizenhét fős egészségügyi tanácsadó-testületét tizenhárom szakértő elhagyta az ország felkészültségét kritizálva az omikron variáns okozta fenyegetéssel szemben:
Teljesen felkészületlenül ér minket az omikron hulláma. Ne feledjék, hogy a lengyelországi hatalmas halálozási ráta nemcsak a beoltottak alacsony arányával függ össze, hanem azzal is, hogy nagyon elavult egészségügyi rendszerünk van
– nyilatkozta a testületből kilépő Dr. Konstanty Szuldrzynski a TVN24-nek.
A lemondó tagok nemcsak a járvány elleni óvintézkedések és az egészségügyi politikája miatt kritizálták Mateusz Morawiecki kormányát, hanem a koronavírussal, illetve az oltással szemben szkeptikus megnyilvánulások ellen is szigorúbb fellépést vártak volna el.
Szlovákiában az omikron variáns terjedésével kapcsolatos legnagyobb aggodalom egyelőre a tesztelési kapacitások szűkösségével kapcsolatos. Az országban viszont a héten a régiós szomszédokhoz hasonlóan szintén felmerült a karantén időtartamának öt napra történő lerövidítése, hogy a fertőzött dolgozók minél kevesebb időre essenek ki a munkából (miközben a tudományos konszenzus inkább arra hajlik, hogy az öt nap kevés). A szlovák kormány szigorításokról is döntött a héten: szerdától például már a szabadban is kötelező a maszkviselés, ha nem lehet tartani a kétméteres távolságot az emberek között, illetve a magas kockázatú rendezvények már csak három oltás felvétele után látogathatók.
Adat
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
