Balassagyarmat polgármestere szerint jelentős problémát okoz, hogy sokan akkor is bemennek a munkahelyükre dolgozni, ha tudják vagy sejtik, hogy megfertőzte őket a koronavírus. Ennek az az oka, hogy sok gyárban olyan rendszert üzemeltetnek, ami miatt kevesebb bónusz jut annak, aki betegség miatt hiányzik.

Nehéz pontosan meghatározni, hogy ki és mikor mehetett betegen dolgozni, és megfelelő kontaktuskutatás nélkül ezt nem is igazán lehet tudni. Számos esetet hallottunk, amikor enyhe tüneteket mutató munkavállalók fertőzték meg kollégáikat, de mivel nehéz eldönteni, hogy egyedi estekről van-e szó, vagy valóban nem veszik a magyar munkavállalók elég komolyan a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos elővigyázatossági javaslatokat, olyan statisztikákat kerestünk, amelyek iránymutatóak lehetnek.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a KSH adatai szerint tavaly decemberben kiugróan sokan voltak táppénzen, az év egészét tekintve viszont alig lehet észrevenni, hogy a tegnapi kimutatás szerint igazoltan immár 641 ezer honfitársunk fertőződött meg az utóbbi 12 hónapban koronavírussal, közülük 329 ezren 2020-ban. A táppénzt folyósító Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján azt lehetett látni, hogy a táppénzre kifizetett összeg 2020-ban 156 milliárd forint volt, ami 18 százalékkal magasabb a 2019-es 139 milliárdnál.

Mivel időközben a KSH kimutatása szerint 9,7 százalékkal növekedett a bruttó átlagkereset, a táppénzen töltött napok száma alig 8 százalékkal növekedhetett csak tavaly. Ez arra utal, hogy az őszi koronavírus-hullám során kevesebben voltak táppénzen, mint az a járványstatisztikák alapján várható lett volna. Ennek jelentős szerepe lehetett abban, hogy gyorsan terjedt a vírus, hiszen a fertőzések jelentős része, harmada-negyede köthető a munkahelyekhez a különböző felmérések szerint.

Fontos kiemelni, hogy a táppénz nem rögtön az első betegen, munka nélkül töltött nap után jár. A betegség első 15 napja esetén betegszabadság jár, ilyenkor a munkáltató fizeti a munkavállalók fizetésének^*egészen pontosan a távolléti díjnak (tehát annak az összegnek, ami szabadság idején járna neki) a 70 százalékát 70 százalékát. A táppénzt ezután az állami társadalombiztosítás fizeti, ez a fizetés 60 százaléka legalább kétéves szolgálati idő után, előtte 50 százalék – de az idei évben nem haladhatja meg a napi 10 733 forintot. (A részletes szabályok itt olvashatók el.)

A karantén – amikor pozitív koronavírus-tesztje miatt nem tud valaki dolgozni – teljes egészében táppénznek minősül. Ez nemcsak a pozitív teszt miatt karanténba kényszerülőkre igaz, hanem azokra is, akik kontaktszemélynek minősülnek, és ezért kerültek megfigyelésre karanténba. Ez nem éppen előnyös helyzet, hiszen jelentős fizetéskiesést jelenthetett egy 10-14 napos karantén (ennek ideje változott tavaly év közben).

Emellett az elbocsátástól való félelem is szerepet játszhatott a döntésben, amikor valaki azt mérlegelte, hogy enyhe tünetekkel bemenjen-e dolgozni. Ha ugyanis elveszti a munkáját, akkor csak a mindössze három hónapig járó, a fejlett világban példa nélkül szűkmarkú munkanélküli-ellátásra számíthat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fejlett világ legszűkmarkúbb ellátása vár a sok százezer magyar munkanélkülireA munkanélküli segélyezés hazai rendszere kirívóan és szükségtelenül szigorú. Ez már nem a munkára ösztönöz, hanem válság esetén rontja a kilábalás esélyeit.

Az ilyen megfontolásokat nem lehet számszerűsíteni, ezért nézzük azokat a további adatokat, amelyekből ki lehet indulni – ezekből sincs túl sok. Egy a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői által tavaly decemberben tartott előadásból az derült ki, hogy addig az igazolt fertőzöttek 80,6 százaléka volt a 15-64 éves korosztály tagja. A KSH adatai szerint a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 67 százalék volt tavaly. Ebből elméleti maximumként az adódik, hogy a fertőzöttek legfeljebb 54 százaléka dolgozhatott.

Az alábbiakban a tavalyi első kilenc hónap adataival számolunk, amikorra már az európai trendekről is kijöttek a számok. Ekkor idehaza 26 461 esetben diagnosztizálták a koronavírust, ez azt jelenti, hogy körülbelül 14,3 ezren lehetettek közülük munkavállalók. A karantén időszaka szeptember 18-ig 14 nap volt, ez követően 10 nap. Ebből kiszámítható, hogy körülbelül 138 ezer munkanapon kellett karanténban lenniük.

Az Ipsos mérései szerint 2020 első három negyedévében a munkavállalók körülbelül 40 százaléka dolgozhatott otthonról. Ők dolgozhattak karantén alatt is, ha erről megállapodtak a munkaadójukkal. Így csak a munkavállalók 60 százalékának kellett mindenképpen táppénzre mennie, ezt figyelembe véve körülbelül 82 ezer táppénzes munkanapról beszélhetünk.

Hatósági házi karanténban azonban ennél is többen, több mint 400 ezren voltak. Pontos adatokat nehéz mondani, mivel nem tudni, hogy kinek mennyi ideig tartott a karantén, például kontaktusok esetében a kapcsolat felfedezésétől nem 14 vagy 10 napot kellett várni, hanem a betegség azonosításától eltelt időt – ez néha csak egy-két nap volt.

A napi koronavírus-jelentésekből az éppen aktuálisan karanténban lévők száma azonban ismert. 2020-ban közel ötmillió napot töltöttek a magyarok házi karanténban. Ebből a fenti logika – munkavállalók aránya, home office arány – alapján adódik, hogy legalább 1,8 millió táppénzes nap lehetett 2020-ban.

Mindezt a KSH által közzétett havi táppénzes napok számával összehasonlítva az látható, hogy novemberben és decemberben csak a karaténban töltött napok miatt jóval több táppénznapot kellett volna kivenni a munkavállalóknak, mint amennyi a valóságban megtörtént.

Elméletileg lehetséges, hogy senki nem ment be betegen dolgozni, és például karantén idején sokkal többen maradtak home office-ban vagy vették ki szabadságukat. Az uniós statisztikai hivatal adatai alapján azonban ez nem tűnik életszerűnek. Az Eurostat a KSH és a NEAK adatainál sokkal részletesebb módon összegzi a munkából kieső dolgozókkal kapcsolatos információkat: a koronavírus-járványra tekintettel immár nemcsak negyedéves, de heti megosztásban is gyűjti, mennyi napot töltöttek a munkától távol az alkalmazottak.

Ez azért nagyon hasznos, mert ebben a szabadság, a betegszabadság és a táppénz is benne van, illetve az is, ha ideiglenes leáll egy vállalat. Jól láthatóan korábban is spártaiak voltak a magyar munkavállalók körülményei, hiszen ők csupán a munkanapok 4 százalékát töltötték nem munkával, míg az uniós átlag 10 százalék.

Fontos kiemelni, hogy a statisztika megkérdezésen alapul, és hetente végzik egy kisebb mintán minden EU-, EFTA- és tagjelölt országban. Ez egyrészt nem tökéletes adatminőség – nem a társadalombiztosítási és/vagy vállalati adatokból származik -, másrészt viszont sokkal jobban mutatja a valós állapotokat: ha valaki csak papíron van szabadságon, de valójában dolgozik, az nagyobb eséllyel szerepel helyesen egy megkérdezés alapú felmérésben.

Az EU tagállamaiban a járványt megelőző öt évhez képest tavaly az első kilenc hónapban évesítve 35 százalékkal nőtt a távollét. A növekedés ugyan a magyar adatokon is látszik, ezzel együtt a románok után továbbra is a magyar dolgozók töltötték a legkevesebb időt távol a munkahelyüktől.

A hetente munkától távol töltött napok száma és az igazolt koronavírus esetek száma az EU egészében az első hullám során erősen összefüggött. A nyári szabadságolások hatása is látható, ugyanakkor a szeptemberi szétválás oka nem teljesen egyértelmű. A gazdaság biztosan nem állt le úgy, mint tavasszal, emellett nemzetközi tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy ekkor elsősorban olyan fiatalok fertőződtek meg, akikre az ebben az időszakban még domináns eredeti (vuhani) koronavírus-változat nem hatott súlyosan.

Ezzel együtt érdekes, hogy a szétválás sokkal erősebb tágabb régiónk posztkommunista részében, Magyarországon, Romániában, Csehországban és Szlovákiában is, mint Ausztriában és Olaszországban.

Ebben szerepet játszhat a munkavállalók nagyobb kiszolgáltatottsága, illetve a túlságosan korlátozó szociális rendszer, és nem csak Magyarországon. Lantos Gabriella egészségügyi szakértő szerint például Szlovákia azért nem tudta igazán kihasználni a tömeges teszteléssel elért eredményeket a járvány visszaszorításában, mert csak idén március 1-jén hoztak egy olyan rendeletet, hogy ha valaki karanténba kényszerül, akkor pénzt kap, hogy otthon maradjon. Ennek hiányában viszont sokan nem engedhették meg maguknak ezt a luxust.

Magyarországon ez annyi különbséggel érvényesülhetett, hogy itt sokkal több fertőzöttet nem talált meg az egészségügyi rendszer. (Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora decemberben azt mondta, hogy már kétmillióan fertőződhettek meg, ami a hivatalos fertőzésszám több mint ötszöröse.) Ha pedig valaki enyhe tünetekkel nem teszteltette le magát, akkor sem a fertőzött, sem a táppénz-statisztikába nem kerül be. Pedig a járvány megállításában fontos szerepe lenne, hogy aki tüneteket észlel, forduljon orvoshoz, és ne menjen közösségbe, dolgozni pedig végképp ne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont azok nem tudnak otthonról dolgozni, akiknek egészségügyi szempontból a legjobb lenneJelentős különbségek vannak az egyes szektorokban dolgozó munkavállalók egészségügyi állapota között.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat koronavírus munkavállalói jogok szabadság táppénz Olvasson tovább a kategóriában