Amikor még a koronavírus-járvány nem szorította háttérbe a klímavédelmi fejleményeket, a magyar sajtót is bejárta a hír, hogy a hollandok olyan sokat bicikliznek, ami évi 54 millió fa ültetésével ér fel. Norvégia eközben az elektromos autók oázisa lett, tízből hat új autó már villanyhajtású. Már-már szégyelli magát az ember, hogy milyen viharos gyorsasággal zöldülnek a fejlett országok, és mi mennyire lemaradunk.
Pedig a valóság egészen más képet mutat: a fejlett országokban, bár vannak jól fotózható és kommunikálható részeredmények, összességében messze szennyezőbb a közlekedés, mint a közép-európai országokban. Cikkünkben adatokat gyűjtöttünk össze arról, hogy az európai országokban mivel és mennyit szennyezve közlekednek az emberek.
Nem a nagysebességű vasútjaira büszke Franciaország vagy a kerékpáros Hollandia ebben az éltanuló, hanem Magyarország, Törökország és Csehország. Az alábbi grafikon az Eurostat adatai alapján azt mutatja meg, hogy a 2017-ben (ezek a legfrissebb adatok) az emberek – tehát nem az áruk – által megtett kilométerek hogyan oszlottak meg a vasút, a busz és egyéb közösségi közlekedés, illetve a személyautók között.
A gyalogos és kerékpáros utak ebben nem szerepelnek, mert azokról nem lehet igazán pontosan mérhető adatokat találni. De az jól látszik, hogy a visegrádi országok Európa példamutatói a környezetbarát közlekedésben, itt a legkisebb a személyautók aránya. Erre lehet persze azt mondani, hogy ez nem tudatos választás, hanem az alacsonyabb életszínvonal következménye. Ez azonban egyrészt a ki nem bocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét illetően mindegy, másrészt a listából az is látszik, hogy nem csak erről van szó: a legszegényebb uniós tagállamban, Bulgáriában például sokkal nagyobb az autók részesedése, mint nálunk vagy Csehországban.
Az arányokból az is jól látszik, hogy a norvégok az autóhasználatuk miatt Európa egyik legszennyezőbb közlekedői. Mivel jelenleg még ahhoz is elég sok feltételnek kell teljesülnie, hogy egy elektromos autó a teljes életciklusát tekintve kevésbé legyen káros a környezetre, mint egy dízel, ezért ezen nem segít túl sokat, hogy Norvégiában már sokan elektromos autóra váltanak. Legalábbis ahhoz képest, mint ha annyian használnák a közösségi közlekedést, mint Magyarországon.
Ami a hollandokat illeti, bár tényleg sokat kerékpároznak, az autót sem vetik meg, Hollandia az EU negyedik leginkább autókhoz kötött országa.
A fenti grafikonról az is leolvasható, hogy a közösségi közlekedés magas aránya Közép-Európában alapvetően nem a vasútnak köszönhető, hanem a buszoknak. A kontinens nyugati feléhez képest sok volt szocialista országban sokkal kiterjedtebb és sűrűbb buszközlekedés van. Nálunk adottság, hogy minden településre napi több buszjárat van, ami számos európai országban nincs így.
Míg térségünkben alapvetően állami kézben maradtak a buszos cégek – vagy ha privatizálták őket, továbbra is a kormányzatok szervezik a menetrendet – sok országban ezt teljesen a magáncégekre bízzák. Azok pedig nem biztosítanak a kisebb településekre járatokat, vagy csak nagyon ritkán és/vagy drágán.
Hiába keresnénk Olaszországban vagy az Egyesült Királyságban egy olyan menetrendet, mint nálunk a menetrendek.hu, ilyen egyszerűen nincsen, és bőven találni buszokkal ellátatlan településeket. Nálunk az is alapvetőnek számít, hogy a BKK és a MÁV járatai élő adatokkal szerepelnek a Google és más szolgáltatók térképein – ez sem mindenhol adottság.
Autóval nem lesz senki fenntartható
A jó magyar közösségi közlekedési eredmény legfőképp azzal magyarázható, hogy nálunk van az egyik legkevesebb személyautó: ezer főre az uniós átlagnál harmadával kevesebb kocsi jut a 2018-as, utolsó elérhető európai adatok alapján. Másrészt a jó közösségi közlekedésnek is fontos szerepe van abban, hogy nálunk autó nélkül is lehet élni az ország nagy részén. Természetesen azért vannak kihívások, főként a kistelepüléseken, ahol a nem megfelelő közösségi közlekedés sokak számára okoz nehézséget.
Ha az ezer főre jutó személyautók számát megnézzük, óriási problémák vannak Európa gazdag országaiban környezeti fenntarthatósági szempontból. Az autók számának csökkentéséről azonban nem, vagy legfeljebb elvétve beszélnek, így marad a kocsik elektromosra cserélésre, ami a lelkiismeret megnyugtatására alkalmas lehet, a környezetnek viszont sosem lesz annyira előnyös, mint ha a közösségi közlekedés kerülne előtérbe.
Az EU klímacéljai közt is hiába keresnénk az autók számának csökkentését, ilyen nincsen. Pedig az autók száma folyamatosan növekszik, ahogy az üvegházhatású gáz (ühg) kibocsátásuk is. A 21. századot vizsgálva látszik, hogy az EU15*a 2004 előtti EU tagállamok és EU10*A 2004-ben és 2006-ban csatlakozott egykori szocialista országok. tagállamokban is egyformán rossz irányba mennek a folyamatok: nyugaton lassabb a növekedés, de az autók magas száma egyáltalán nem csökken.
A közlekedési ühg-kibocsátás csökkentésére pedig nem az új technológiáknak, EU-s szabályoknak és rendeleteknek volt hatása, a 2008-as és 2012-es gazdasági válság segített a szennyezés – átmeneti – visszafogásában.
Akármilyen meglepő, az alternatív hajtásban a keleti országok töltenek be vezető szerepet, Lengyelországban például minden hetedik autó földgázzal üzemel. A lengyeleket a litvánok és a lettek követik.
Ez természetesen nem annyira menő, mint egy Toyota Prius vagy egy Tesla, de azért sokat számít. A földgáz (LPG) által hajtott autók ühg-kibocsátása ugyanis jóval kisebb, mint a benzines társaiké, megegyezik a hibridekével.
Sőt, ha nemcsak az ühg-kibocsátást nézzük, hanem az egyéb káros anyagokét, amelyek az emberi szervezetre – alapvetően a légszennyezésen keresztül – hatnak, az LPG-s autók még kevésbé károsak is, mint a hibridek. Magyarország sem teljesít rosszul, nagyjából a német arányokat hoztuk 2017-ben.
Frissebb adatok is elérhetők az ACEA-nál, az európai autókereskedők szövetségénél. Ebből az látható, hogy Norvégia valóban toronymagasan vezet Európában az e-autózásban, és Hollandia is jól áll. Bár könnyen tűnhetne úgy, hogy ebben nagyon le vagyunk maradva, hozzuk az EU átlagát Magyarországon, a németekkel megegyező az arány nálunk.
De ahogy a fentiekből már kiderülhetett, természetesen nemcsak az autók száma és hajtása számít: az lenne a jó, ha ezeket minél kevesebbet használnák. Márpedig lakosság- és autóarányosan nézve is a keleti uniós tagállamok a zöldebbek. A biciklisnek és környezetbarátnak gondolt hollandok például az uniós átlagnál többet autóznak, több mint kétszer annyit, mint mi magyarok.
Szennyező autósok
A közlekedési ühg-kibocsátás legnagyobb részéért a személyautók felelősek: az EU tagállamaiban összességében 57 százalékban a személyautók, 36 százalékban a teherautók okozzák ezt.
A teherszállítás negyedét, a személyszállítás tizedét adó vasút részesedése még az egy százalékot sem éri el. Ez is jól mutatja, hogy nem elektromos autóra és teherautóra kellene átállni, ha valóban fontos a környezet, hanem leginkább vasútra.
Az egyes országok között is nagyok a különbségek: a legtöbbet szennyező nyugati országokban ez az arány is jellemzően magasabb, mint a közép-európaiaknál.
Azt is kiszámoltuk, hogy egy főre mennyi jut ühg-kibocsátás jut a személyautókból és közúti teherszállításból, illetve vasúti közlekedésből. A személyautók esetében óriásiak a különbségek: a környezetbarátnak gondolt és annak látszani kívánó észak- és nyugat-európai országokban a környezetszennyezés jóval magasabb a közép-európai országokhoz képest.
A magyarok például a kerékpáros nemzetnek számító hollandokhoz képest 41 százalékkal kevesebb ühg-t juttatnak autóikkal a levegőbe egy év alatt. Az e-autós norvégoknál is 37 százalékkal jobban állunk. Ez is rávilágít arra, hogy mai szintjükön a modern, környezetbarátnak mondott – de azért igencsak környezetszennyező – technológiák sem jelentenek megoldást, ha ezzel párhuzamosan sokat közlekednek az emberek.
Az eddigi fejlődés alapján erősen kétséges, hogy érdemes-e a közlekedés zöldítését az új technológiáktól várni: sokkalta nagyobb hatása van a közösségi közlekedésre terelni az utasokat. Sajnos most a koronavírus-járvány nyomán számos országban (pdf) az látszik, hogy a vírustól való félelem miatt még jobban előtérbe kerül az egyéni közlekedés, ami környezetvédelmi szempontból nagyon rossz hír.
