Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence Hajdu Miklós
2020. január 20. 06:59 Adat

Jogosan van kiakadva a kormány a gazdaságkutatókra?

2019 második felében a magyar gazdaságpolitika egyik jelentős kérdése volt, hogy az eurózóna gyengélkedése okoz-e lassulást, visszaesést a magyar gazdaságban, és ha igen, akkor mekkorát. Orbán Viktor év eleji sajtótájékoztatóján egyértelműen amellett foglalt állást, hogy ha az eurózónában 2020-ban stagnálás lesz, akkor Magyarország sem úszhatja meg a gazdasági növekedés lassulása nélkül. A kormány ezért gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki. Az, hogy ez mire lesz elég, sőt, hogy egyáltalán szükség lesz-e rá, a következő hónapokban fog kiderülni.

A gazdaság szereplőinek, gazdaságpolitikusoknak azonban az ilyen helyzetekben is kell valamilyen elképzeléssel rendelkezniük arról, hogy mire lehet számítani. Ilyenkor jönnek képbe a különféle elemzőintézetek, nemzetközi szervezetek, amelyek rendelkeznek előrejelzéssel a következő évi gazdasági növekedés mértékére vonatkozóan is.

De mennyire lehet ezekben az előrejelzésekben megbízni? Mely elemzők a legpontosabbak, és ha hibáznak, akkor inkább alul- vagy felülbecslik az eredményeket? Mi igaz a politikai elfogultsággal kapcsolatos vádakból? Például a kormánypártiak közül azokból, miszerint a nemzetközi szervezetek nem hisznek a magyar gazdaságban. Mennyire van alapja a KDNP-s Hollik István (akkor még kormányszóvivő) pár hónappal ezelőtti kifakadásának, ami szerint a GKI az utóbbi években mindig csak riogat? És az ellenzéki hitetlenkedésnek a Pénzügyminisztérium és az MNB elmúlt években kiadott előrejelzéseivel kapcsolatban? A 2004 és 2018 között eltelt 15 évre vonatkozó előrejelzéseket elemezve próbáltunk meg ezekre a kérdésekre válaszolni.

A válság mindenkit összezavart

Az alábbi két ábrán szedtük össze az előrejelzéseket és a valós gazdasági növekedési adatokat. Az előrejelzéseknél minden esetben próbáltuk az adott elemzőintézet vagy intézmény adott éven belül legutoljára kiadott előrejelzését kiválasztani. Egy adott évnél értelemszerűen az intézet előző évi előrejelzése szerepel. A felső ábrán három magyar kutatóintézet, a GKI, a Századvég Gazdaságkutató és a Kopint-Tárki, valamint a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium*2010 és 2018 között Nemzetgazdasági Minisztérium. előrejelzései láthatóak.

Az alsó ábrán nemzetközi szervezetek, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzéseit vetettük össze a valós GDP-növekedési adatokkal. A két ábrát összehasonlítva első ránézésre a nemzetközi és hazai mezőny előrejelzéseinek pontosságát illetően nehéz bármilyen következtetést levonni.

Az viszont egyértelműen látszik, hogy a válság mindenkit összezavart: a 2009-es visszaesésnél a hazai elemzők bár eltalálták, hogy visszaesés lesz, a mélysége meglepte őket, a nemzetközi előrejelzések közül pedig látványosan kiemelkedik pontatlanságban az IMF, amely 2,3 százalékos növekedésre számított, miközben 2009-ben 6,7 százalékkal zsugorodott a magyar hazai össztermék. Szintén meglepte az elemzőket a 2012-es visszaesés, amit egyedül a GKI és az OECD tudott előrejelezni.

Sokat számít a helyismeret

A végül megvalósult és az előző évben megbecsült GDP-adatok közötti átlagos abszolút eltérés a GKI esetében a legalacsonyabb a vizsgált intézmények közül: a kutatóintézet átlagban 0,027 százalékponttal lőtt a tényleges GDP változás alá, miközben a GKI által becsült és a megvalósult növekedési ütemek közötti korreláció*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a /-0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken. a legmagasabbak között van. A korrelációs együttható a Kopint-Tárkinál is magasan alakul, a becsült és a tényadatok közötti különbség viszont nagyobb a GKI-hoz képest.

A korrelációkat nézve az MNB becslése is hasonlóan jól jelzi előre a tényadatokat, de az eltérések átlaga némileg magasabb. A nemzetközi szervezetek viszont láthatóan kevésbé találják el a magyar GDP alakulását, a mi eredményeink tükrében legalábbis. Különösen az IMF becslései térnek el a megvalósult növekedési ütemektől, de az Európai Bizottság és az OECD előrejelzéseinél is pontosabbnak mondhatók a hazai intézmények prognózisai.

Messzemenő következtetéseket persze tizenöt megfigyelés alapján nem lehet levonni, ehhez legalább kétszer olyan hosszú idősorra lenne szükség, mint amivel most dolgoztunk. A korábban Nemzetgazdasági, most Pénzügyminisztérium, de főleg a Századvég Gazdaságkutató előrejelzései ráadásul csak még rövidebb időszakra, 12, illetve öt évre vonatkozóan érthetők el, ezek sikerességét egyelőre tényleg igazán korai lenne értékelni – nagy valószínűséggel a minisztériumi becslések pontosságát leíró mutatók kedvezőbben alakultak volna, ha a hiányzó három, a válságot megelőző és emiatt jobban megbecsülhető évre vonatkozó becslést is bevehettük volna az adataink közé. A Pénzügyminisztérium előrejelzéseit az is gyengítette, hogy esetében a 2005 áprilisa óta évente megjelenő konvergencia jelentésben található előrejelezést vettük alapul*2006-ra vonatkozóan a 2005-ös EKB konvergenciajelentésben talált előrejelzést használtuk., miközben a többi kutatóintézet és intézmény esetében általánosságban év végi előrejelzések szerepelnek.

Mindenesetre az eredmények sejtetik, hogy

a kormány működésétől független, a statisztikákon túlmutató puha információkat a nemzetközi szervezeteknél vélhetően jobban ismerő hazai kutatóintézetek GDP-becslései közelítik meg leginkább a valóságot.

A növekedést mindig pontosabban látják előre, mint a visszaesést

Nagyjából látjuk tehát, hogy mi a helyzet a magyar növekedéssel kapcsolatos előrejelzésekkel, de a 2020-ra vonatkozó előrejelzések megítélését az is segíti, ha úgy általánosságban többet tudunk az előrejelzések megbízhatóságáról a világban.

Az előrejelzések pontosságáról a mi gyűjtésünknél jóval magabiztosabb következtetéseket lehet levonni az Economist gyűjtéséből. A gazdasági lap 20 éven keresztül gyűjtötte bankok és elemzőközpontok előrejelzéseit 15 fejlett ország esetében. A 2018 végén nagyjából 100 ezer elemet tartalmazó adatbázis alapján az látszik, hogy alapvetően minél közelebbi időszakra vonatkoznak az előrejelzések, annál pontosabbak. A következő évre vonatkozó szeptemberi előrejelzések átlagosan 0,4 százalékponttal mentek mellé, egy év távlatából már 0,8, míg 22 hónapnál távolabbi idősíkon 1,3 százalékpont volt az átlagos hiba.

Az Economist adatbázisa is igazolja a magyar esetben már tapasztalt jelenséget, tehát hogy az elemzőintézetek nem tudják igazán jól előrejelezni a gazdasági recessziókat. 22 hónappal a visszaesés előtt az előrejelzések átlagosan 3,7 százalékponttal lőttek mellé a visszaesés évére vonatkozó GDP-adathoz képest. Az IMF 2018-as tanulmánya 1992 és 2014 között 63 országra vonatkozó GDP-előrejelzéseket elemezve jutott hasonló következtetésekre. Eszerint az előrejelzők a recesszió évében már tudják, hogy megváltozott a gazdasági hangulat, ennek ellenére jelentősen alábecslik a visszaesés mértékét. Az Economist elemzéséhez képest az IMF tanulmányából még az is kiderül, hogy az előrejelzések a kiemelkedően nagy növekedést is hajlamosak alulbecsülni.

Prakash Loungani, az IMF közgazdásza az Economistnak azt mondta, hogy miközben a gazdaságok növekedése általában egyenletes, a visszaesések nagyon gyakran hirtelen következnek be és meredekebbek. Az előrejelzők ezért alapvetően inkább növekedésre számítanak, és még akkor is viszonylag lassan reagálnak, amikor már érkeznek a rossz hírek. Az előrejelzések gyakran túlértékelik a múltbeli trendek hatását a jövőbeliekre, és a csordaszellem, tehát a konszenzushoz való igazodás is gyengíti az előrejelzések pontosságát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világgazdaság lassul, a magyar gazdaság gyorsul az IMF szerintDe az utóbbi időben csúnyán mellélőttek a növekedési jóslataikkal.

Az intézmények egymáshoz képest sok szempontból eltérő módszerekkel végzik a becsléseiket, de az alapelvek a legtöbb esetben meglehetősen hasonlóak. A konjunktúrakutatók körében gyakran mérvadónak tekintett OECD eljárásai szakértői véleményeken és a becslés idején már elérhető gazdasági adatokon alapulnak – ez utóbbiak zömmel árindexek, kamatlábak, termelési és áruforgalmi adatok, államháztartási és munkaerőpiaci statisztikák.

Az adatfeldolgozás szinte teljesen automatizált és kifinomult matematikai eszközökkel történik, amelyek kidolgozása és értékelése a közgazdaság-tudomány egyik igencsak nyüzsgő területéhez köthető. A statisztikai módszerek azonban bármennyire is szofisztikáltak, egyelőre nem igazán tudják kezelni az olyan, úgynevezett puha információkat, mint a felhasznált adatok minőségével kapcsolatos bizonytalanságok, a politikai változások, sokkok vagy például a nagyvállalatok bővítésekről és leépítésekről szóló bejelentései. A gazdasági szakértők viszont mindezek figyelembevételével ki tudják igazítani a nyers statisztikai előrejelzéseket.

Persze a számítógépes adatfeldolgozás utóbbi években lezajlott gyors fejlődése nem hagyta érintetlenül ezt a területet sem. A keresési forgalmak vizsgálatától kezdve a fényszennyezés megfigyelésén keresztül az újságcikkek tartalomelemzéséig számtalan olyan eljárást dolgoztak ki statisztikusok a közelmúltban, amelyek még további hasznos információkat nyújtanak a gazdasági makroadatok előrejelzésekor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA 2008-as válság óta nem volt ennyire pesszimista az OECDSzinte az összes jelentősebb gazdaság esetében lerontotta a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), ami a csütörtökön közzétett gazdasági kitekintésében “egyre törékenyebbnek és bizonytalannak” írta le a világgazdasági kilátásokat.

Adat előrejelzés gazdasági növekedés gdp gki imf kopint-tárki mnb oecd Századvég Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2020. szeptember 23. 12:18 Adat

Magyarország erőn felül költ a sportra

Egyik uniós tagállam sem fordít akkora részt az állami költségvetéséből, vagyis a lehetőségeihez képest sportra és szabadidőre, mint Magyarország, még megközelítőleg sem.

Jandó Zoltán
2020. szeptember 22. 06:11 Adat, Vállalat

A járvány miatti kényszerű otthonlét megemelte a rezsit, amit utólag kell kifizetni

A szolgáltatók úgy kalkulálnak, hogy egy átlagos háztartás néhány ezer forinttal fizethet többet a kényszerű otthonlét miatt.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Fontos

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.