A környezetszennyezés és a klímaváltozás körüli vita, illetve párbeszéd elmúlt hónapokra jellemző, minden korábbinál erősebb fellángolása előtt is rendkívül erősen megjelentek a globális fogyasztásban a környezetvédelmi szempontok. Ezt pedig az üzleti szféra is felismerte, és ennek megfelelően egyre több cég kezdte az új fogyasztói elvárásoknak megfelelően átszabni a kínálatát. Talán ez a legfontosabb üzenete az Euromonitor 10 legmeghatározóbb globális fogyasztói trendet bemutató elemzésének.
A nemzetközi piackutató által azonosított trendek egyébként elég általánosak, és nincs is bennük sok meglepetés. Nem annyira újszerű gondolat, hogy
- öregszik a társadalom,
- az emberek azonnal akarnak megoldást problémáikra,
- sokan igyekeznek visszatérni a hagyományos termékekhez,
- a fogyasztói közeg egyre inkább nemzetközivé válik,
- és miközben digitálisan bárkivel együtt lehetünk,
- a valós térben egyre általánosabb a magány.
Ezeknek a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatása, illetve a cégek ilyen jellegű igényekre adott konkrét reakciója azonban már érdekesebb. A részben az idősebb korosztálynak szánt elektronikus biciklik vagy az egyedül étkezőket összehozó online platform kifejlesztése azt mutatja, hogy ezek a folyamatok tényleg valós piaci igényeket teremtenek.
A tíz trendből kettőt pedig egyértelműen a környezetvédelem egyre fontosabbá válása hajt.
A műanyagmentes társadalomra való törekvést nem kell túlmagyarázni, az viszont érdekes, hogy a tudatos fogyasztást tulajdonképpen az állatbarát magatartással azonosították a szerzők. Lényegében egy teljes fejezetet kapott, hogy a vegetáriánus és vegán életforma terjedése milyen változásokat hoz.
A húsfogyasztás elhagyása pedig valóban egyre általánosabb. A kiadvány szerint hét olyan ország volt, ahol 2016-ról 2017-re – tehát valószínűleg még a téma fellángolása előtt – legalább százezerrel nőtt a vegetáriánusok száma. A rekorder Nigéria, ahol közel másfél millióan hagytak fel a húsevéssel, de 1,2 millióan döntöttek így Pakisztánban is.
Ez már elég jól mutatja, hogy nem kizárólag a fejlett világra jellemző ez a folyamat, ami kicsit gyengíti is az Euromonitor állításait. Bár a piackutató szerint a tudatos fogyasztás feltörekvő államokban is egyre általánosabb – különösen a magasabb jövedelmű fiatal városiak körében -, nem tűnik valószínűnek, hogy például Pakisztánban teljes mértékben ez történik.
Az azonban nem kérdés, hogy például a németeknél emiatt lett több mint 200 ezer új vegetáriánus, és valószínűleg hasonló a helyzet Olaszországban és Brazíliában is. Egy másik kutatás szerint a németeknél ebben az időszakban a hagyma és a káposzta kivételével minden zöldség fogyasztása emelkedett, összességében pedig közel 200 ezer tonnával több zöldséget vásároltak az országban 2018-ban, mint egy esztendővel korábban.
Itthon ilyen egyértelmű trendet nem lehet felvázolni. Hosszabb távon a húsfogyasztás jóval gyorsabban nő, mint a zöldségeké: a statisztikai hivatal adatai szerint előbbiből 15, utóbbiból pedig csak 6 százalékkal fogyott több 2017-ben, mint hét évvel korábban. Ám pont a legutóbbi olyan évben, amiről már vannak adatok*2017, a húsfogyasztás kissé visszaesett, a zöldség viszont emelkedett. A korábbi tapasztalatok alapján azonban ebből nem nagyon érdemes hosszútávú következtetéseket levonni.
Az ugyanakkor jól látszik, hogy a fogyasztás alakulása igencsak jövedelemfüggő. A zöldségvásárlás azért ugrott meg, mert a rosszabb körülmények között élők ebből a szempontból elkezdtek felzárkózni a vagyonosabbakhoz. A társadalom jövedelem szerint alsó 30 százalékában nagyjából negyedével nőtt a zöldségek iránti kereslet, miközben a leggazdagabbak között kissé még csökkent is.
Ezzel szemben a húsnál nincs ekkora különbség. Bár a szegényebbek körében itt is nagyobb volt a növekedés, de itt a középosztály szintén jelentős bővülést mutatott fel, és a gazdagoknál is látványosan emelkedett a fogyasztás.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
