Még mindig tart a magyar gazdaság lendülete, 2019 második negyedévében is öt százalékhoz közeli GDP-növekedésről számolt be a KSH: az első becslés nyers változata szerint 4,9, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A statisztikai hivatal az adatokhoz egyelőre csak annyit tett hozzá, hogy a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Annyit azonban ez az információ is sejtet, hogy az export, ami az ipart hajtja, érdemben nem esett vissza április és július között, ahogy az építőipari projektekben fontos uniós források sem. Sőt, ugyanez feltételezhető a szolgáltatások esetében meghatározó belső kereslettel kapcsolatban is.
Mégis meglepetésre adhat okot, hogy még mindig a tavalyi harmadik negyedévben beállított rekord közelében van a növekedési adat. Az elmúlt félév során ugyanis egyre több jele mutatkozott annak, hogy a magyar gazdaságot is utoléri a lassulás. Csökkennek az autóeladások, ami nagyon rossz hír az iparon belül jelentős súlyú autógyártás szempontjából, sok érintett cég már érzi is a visszaesés jeleit.
Ráadásul a legfontosabb külkereskedelmi partner, Németország gazdasága erősen befékezett. A friss adatok szerint az idei év második negyedében mindössze 0,4 százalékot növekedett a naptárhatással kiigazított német GDP az előző év azonos időszakához képest. Igaz, a stagnáló adatok hátterében nem csak a világszinten növekvő bizonytalanság és az autóipar kezdődő válsága állnak, hanem a németek különös pénzfelhalmozó politikája is.
Ennek megfelelően a héten közzétett ipari termelési adatból is látszik, hogy a kilátások romlani kezdtek. Főleg az ipar hosszú távú kilátásait előre jelző új megrendeléseken látszik, hogy már a 12 havi átlag is lefelé fordult, tehát nem lehet csak a sokat ugráló havi adatok zajának tulajdonítani a gyengébb számokat.
