Magyarország gazdasága régen nem látott sebességgel halad előrefele – 5,2 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben -, ami bizonyos szempontból ellentmondásos, hiszen az ország erősen függ a külső hatásoktól, amelyek viszont mostanában inkább a lassulás irányába mutatnak. Ma közzétette a KSH a gazdasági növekedés mögött álló részletes adatokat, amiből valamivel többet megtudhatunk ennek a rejtélynek a hátteréről – de helyett még furább lett a dolog.

Ami azt illeti, a magyar gazdasági annál is jobban pörög, mint azt gondolhattuk. Egyik oldalon az építőipar az utóbbi negyed évszázadban még soha^*A KSH oldalán 1996 óta állnak rendelkezésre az adatok. nem adott hozzá ilyen sokat egy negyedéves GDP-növekedéshez, éves összevetésben 46 százalékkal bővült. De a szolgáltatások és az ipar is hozzáadott a gazdaság növekedéséhez (a csekély jelentőségű mezőgazdaság viszont kis mértékben elvett belőle).

A GDP felhasználási oldalán még érdekesebb a helyzet: ha csak a belső fogyasztást, a beruházásokat és a külkereskedelmet nézzük, akkor

8 százalék fölötti növekedést látnánk.

Ez valójában döbbenetes, hiszen mind a beruházások, mind a fogyasztás növekedésének az import emelkedését kellene okoznia. Csak azért nem látunk 8 százalékos növekedést, mert a készletezés 3,4 százalékkal visszahúzta a növekedést – ezt jelöli az ábrán a piros vonal.

A közzétett adatokból nehéz megállapítani, hogy miért húzta vissza a GDP-t ilyen nagy mértékben a készletállomány értékének változása: a háztartások, cégek és a többi szereplő a készletek felélésével fogyasztottak és valósítottak meg beruházásokat, vagy a készletek leértékelődéséből következik a visszaesés, esetleg mindkettő.

Egy lehetséges magyarázat az autóiparban lehet, tehát hogy az előző negyedévben felhalmozódtak a WLTP-típusengedély csúszása miatt az Audik, és ezeket most hirtelen el tudták adni, így apadt a készlet.

De tovább fokozza a rejtélyt, hogy folyó áron nincs is nagy változás a készletek értékében, a feldolgozóipari készletek értéke például az előző negyedévhez képest 3805 milliárd forintról 3853 milliárdra emelkedett – sőt, ami azt illeti, a feldolgozóipari termelés arányában még nőtt is a készletállomány értéke, a szektor negyedéves hozzáadott értékét már 93 százalékkal is meghaladja. Az OTP elemzői korábban felhívták a figyelmet, hogy a termeléshez képest magas felhalmozott készletállomány arra utalhat, hogy a nyugat-európai kereslet apadni kezdett, 2012-ben például európai recessziót jósolt a magyar készletállomány emelkedése.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat gdp készlet Olvasson tovább a kategóriában