Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. május 10. 16:26 Adat

Magyarországon már túlsúlyban vannak túlsúlyosok, és ennek nem a városi életmód az oka

Az elhízás egyre nagyobb baj világszerte, és ezt általában a városi mozgásszegény életmód terjedésével okolják. A Nature hasábjain megjelent új tanulmány azonban rácáfol erre a széles körben elterjedt nézetre, az eredmények szerint ugyanis az elmúlt harminc évben megfordult a trend: néhány ország kivételével a jellemzően alacsonyabb jövedelmű, kevésbé iskolázott vidéki lakosság körében már jóval nagyobb gondot jelent a kövérség.

Ez azért van, mert a városokon kívül egyre nehezebb megteremteni az egészséges életmód feltételeit, mivel korlátozottabb az élelmiszer-kínálat, nincs annyi mód a sportolásra, és ha kikapcsolódásról vagy akár munkáról esik szó, a vidéken élők kevésbé válogathatnak az egészségüket is figyelembe véve a helyben elérhető lehetőségek közül.

Kérdés, hogy Magyarországon, az OECD kimutatása szerint Európa legelhízottabb nemzetében, ahol város és vidék között köztudottan súlyos különbségek mutatkoznak, mennyiben érvényesülnek ezek a világszintű tendenciák. Mielőtt ebbe belemennénk, érdemes még egy pillantást vetni az alábbi térképen az országok átlagos testtömeg-indexére (BMI)*Számításakor a testtömeget (kg) kell elosztani a testmagasság (m) négyzetével. – a Nature-ben megjelent tanulmányban idézett adatok tükrében is látszik, hogy az országot milyen drámaian érinti a probléma.

 


Visszatérve a vidéki és a városi lakosság közötti eltérésre, Magyarországon igazából egyik nemet nézve sem mutatkoznak éles különbségek. Az alábbi ábra alapján legalábbis csak a nőket nézve következtethetünk arra, hogy a vidéken lakókat jobban érinti az elhízás. Ezt a szakpolitikának sem ártana figyelembe vennie.

 

 

A beavatkozásra mindenesetre égető szükség van, ugyanis a BMI 25 pont feletti értéke már túlsúlyt, a 30 pontot meghaladó adat pedig elhízást jelez (férfiaknál egy ponttal magasabban kezdődnek a határok). Különösen a magyar férfiak körében aggasztó a helyzet, igaz, az esetükben lakóhelytől függetlenül egyre csak súlyosbodott a probléma. Az 1985 és 2017 között világszerte mért 2,2 pontos átlagos testtömeg-index növekedést hozzák a magyar férfiak is, ugyanakkor a nők esetében jóval kedvezőbb a helyzet ebből a szempontból: Magyarországon az ő testtömeg-indexük átlagosan mindössze 0,6 pontot nőtt, míg a nemzetközi szintű átlagos változás 2 pontos többlet.

A következő ábra talán még jobban szemlélteti a probléma mértékét. Jól látszik, hogy míg az eleve nem túl gyakori soványság az utóbbi négy-öt évtized során lassan visszaszorult, a skála másik végén a különböző fokban elhízottak aránya – különösen a férfiak esetében – dinamikusan megnőtt. A zölddel jelölt normális testsúlyú lakosság részesedése pedig a férfiak körében igencsak gyorsan, a nők esetében mérsékeltebb ütemben, de csökken.

 


Valamilyen fokú elhízás jelenleg a férfiak 29, a nőknek pedig 26 százalékát érinti, az egészségügyi szakembereket tömörítő NCD-RisC előrejelzése szerint azonban a következő néhány évben ezek az arányok tovább fognak nőni az országban, 2025-re már a férfi lakosság több, mint harmada érintett lesz a problémával. Ezzel párhuzamosan egyre többeket érintő cukorbetegség is mindinkább gyakori lesz, ugyanakkor a szervezet adatai szerint a magas vérnyomásban szenvedők aránya csökkenőben van.

Tehát Magyarország minden bizonnyal azon országok közé tartozik, ahol a városi életmód terjedésétől és a vidéki infrastruktúra fejlettségétől függetlenül jelent gondot az elhízás. Bárhogy is alakul az új eredmények tükrében a dietetikusok és epidemiológusok vélekedése nemzetközi szinten arról, hogy a vidék vagy a város problémája-e, hogy egyre több a túlsúllyal küzdő ember, úgy látszik, hogy itthon más törésvonalak mentén kell beazonosítani a leginkább érintett társadalmi csoportokat. Az ő érdekükben való fellépés viszont egyre inkább sürgető, ha valami, hát ez egyértelműen látszik az adatokból.

Adat bmi egészség elhízás testtömeg-index Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2020. augusztus 1. 13:29 Adat

Két év alatt megfelezte a gyermekszegénységet a lengyel kormány

Húszról tíz százalékra csökkent a szegény lengyel gyerekek aránya a jelentősen megemelt családi pótléknak köszönhetően.

Kasnyik Márton
2020. július 30. 06:53 Adat

2018 volt az az év, amikor elkezdtek lecsúszni a nyugdíjasok

Most már látszik az adatokban, hogy a nyugdíjakat maguk mögött hagyták az utóbbi években gyorsan emelkedő bérek. Ebből kellemetlen és szinte megoldhatatlan feszültség lehet.

Avatar
2020. július 29. 14:36 Adat

Mégis itt a V-típusú kilábalás? Biztatóak a júliusi áramfogyasztási adatok

Érdekes adalék az eltérő gazdasági prognózisok hátteréhez a hazai áramfelhasználás nyomon követése.

Fontos

G7.hu
2020. augusztus 5. 07:55 Élet

Nem kell rosszra gondolni: főszerkesztőváltás a G7-nél

Kasnyik Mártont Váczi István váltja a főszerkesztői pozícióban, de egyébként semmi nem változik.

Tóth István János
2020. augusztus 4. 06:30 Vállalat

A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész

Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.

Jandó Zoltán
2020. augusztus 3. 15:55 Vállalat

Aktualizálni kellene a paksi atomerőmű leszerelési tervét, de elsőre nem sikerült

Százmilliárdokba kerül majd a leszerelés, aminek a tervét most aktualizálták volna. A munkára azonban nem jelentkezett az egyetlen cég, amely elvégezhetné.