Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. május 10. 16:26 Adat

Magyarországon már túlsúlyban vannak túlsúlyosok, és ennek nem a városi életmód az oka

Az elhízás egyre nagyobb baj világszerte, és ezt általában a városi mozgásszegény életmód terjedésével okolják. A Nature hasábjain megjelent új tanulmány azonban rácáfol erre a széles körben elterjedt nézetre, az eredmények szerint ugyanis az elmúlt harminc évben megfordult a trend: néhány ország kivételével a jellemzően alacsonyabb jövedelmű, kevésbé iskolázott vidéki lakosság körében már jóval nagyobb gondot jelent a kövérség.

Ez azért van, mert a városokon kívül egyre nehezebb megteremteni az egészséges életmód feltételeit, mivel korlátozottabb az élelmiszer-kínálat, nincs annyi mód a sportolásra, és ha kikapcsolódásról vagy akár munkáról esik szó, a vidéken élők kevésbé válogathatnak az egészségüket is figyelembe véve a helyben elérhető lehetőségek közül.

Kérdés, hogy Magyarországon, az OECD kimutatása szerint Európa legelhízottabb nemzetében, ahol város és vidék között köztudottan súlyos különbségek mutatkoznak, mennyiben érvényesülnek ezek a világszintű tendenciák. Mielőtt ebbe belemennénk, érdemes még egy pillantást vetni az alábbi térképen az országok átlagos testtömeg-indexére (BMI)*Számításakor a testtömeget (kg) kell elosztani a testmagasság (m) négyzetével. – a Nature-ben megjelent tanulmányban idézett adatok tükrében is látszik, hogy az országot milyen drámaian érinti a probléma.

 


Visszatérve a vidéki és a városi lakosság közötti eltérésre, Magyarországon igazából egyik nemet nézve sem mutatkoznak éles különbségek. Az alábbi ábra alapján legalábbis csak a nőket nézve következtethetünk arra, hogy a vidéken lakókat jobban érinti az elhízás. Ezt a szakpolitikának sem ártana figyelembe vennie.

 

 

A beavatkozásra mindenesetre égető szükség van, ugyanis a BMI 25 pont feletti értéke már túlsúlyt, a 30 pontot meghaladó adat pedig elhízást jelez (férfiaknál egy ponttal magasabban kezdődnek a határok). Különösen a magyar férfiak körében aggasztó a helyzet, igaz, az esetükben lakóhelytől függetlenül egyre csak súlyosbodott a probléma. Az 1985 és 2017 között világszerte mért 2,2 pontos átlagos testtömeg-index növekedést hozzák a magyar férfiak is, ugyanakkor a nők esetében jóval kedvezőbb a helyzet ebből a szempontból: Magyarországon az ő testtömeg-indexük átlagosan mindössze 0,6 pontot nőtt, míg a nemzetközi szintű átlagos változás 2 pontos többlet.

A következő ábra talán még jobban szemlélteti a probléma mértékét. Jól látszik, hogy míg az eleve nem túl gyakori soványság az utóbbi négy-öt évtized során lassan visszaszorult, a skála másik végén a különböző fokban elhízottak aránya – különösen a férfiak esetében – dinamikusan megnőtt. A zölddel jelölt normális testsúlyú lakosság részesedése pedig a férfiak körében igencsak gyorsan, a nők esetében mérsékeltebb ütemben, de csökken.

 


Valamilyen fokú elhízás jelenleg a férfiak 29, a nőknek pedig 26 százalékát érinti, az egészségügyi szakembereket tömörítő NCD-RisC előrejelzése szerint azonban a következő néhány évben ezek az arányok tovább fognak nőni az országban, 2025-re már a férfi lakosság több, mint harmada érintett lesz a problémával. Ezzel párhuzamosan egyre többeket érintő cukorbetegség is mindinkább gyakori lesz, ugyanakkor a szervezet adatai szerint a magas vérnyomásban szenvedők aránya csökkenőben van.

Tehát Magyarország minden bizonnyal azon országok közé tartozik, ahol a városi életmód terjedésétől és a vidéki infrastruktúra fejlettségétől függetlenül jelent gondot az elhízás. Bárhogy is alakul az új eredmények tükrében a dietetikusok és epidemiológusok vélekedése nemzetközi szinten arról, hogy a vidék vagy a város problémája-e, hogy egyre több a túlsúllyal küzdő ember, úgy látszik, hogy itthon más törésvonalak mentén kell beazonosítani a leginkább érintett társadalmi csoportokat. Az ő érdekükben való fellépés viszont egyre inkább sürgető, ha valami, hát ez egyértelműen látszik az adatokból.

Adat bmi egészség elhízás testtömeg-index Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. február 24. 10:09 Adat

Ismét egyre több magyar fiatal lakik a szüleinél

Európában a legtöbb fiatal Horvátországban, Görögországban és Szlovákiában él a szüleivel.

Bucsky Péter
2020. február 23. 07:12 Adat

Térképre raktuk az összes játszóteret Európában, Magyarország egész jól áll – FRISSÍTVE

Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.

Jandó Zoltán
2020. február 21. 10:55 Adat

A magyarok közel fele nem bízik a választások tisztaságában

A régiós országok közül mindenhol jobban hisznek a választási rendszer tisztaságában, mint nálunk. Az Egyesült Államokban azonban nem.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.

Fabók Bálint
2020. február 21. 06:53 Vállalat

Bolti dolgozóik mesélik el, hogy miért ilyen irdatlanul hatékony az Aldi és a Lidl

Ha nincs elég forgalom, egyszerűen hazaküldenek valakit. A magyar bevásárlást teljesen felforgató diszkontok egészen máshogyan működnek, mint a hagyományos áruházak, a dolgozóikkal beszéltünk a különbségekről.

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.