Az elmúlt évtizedben berobbantak a big datával foglalkozó, adatalapon termékeket fejlesztő startupok, akik előtt hatalmas piacok állnak nyitva. Ez a befektetők figyelmét is felkeltette, ezért sok pénz keres gazdát. Azok a feltörekvő cégek tudnak sikeresen tőkét bevonzani, akik hitelesek abban, hogy képesek lesznek irányt váltani, ha egy ötletük mégsem lenne piacképes.
A műsorban megszólalók: Csillag Péter angyalbefektető, Vidos Péter, a Vizzu alapítója, vezérigazgatója és Vas Réka, a Corvinus Egyetem Informatika Intézetének docense.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Én jobban szeretem a szakmai befektetéseket, ahol az üzleti helyzetet jól meg tudom ítélni, és később mentorként vagy tanácsadóként tudom a befektetéseim cégeit segíteni
– mondja magáról Csillag Péter angyalbefektető, aki a Starschema ügyvezető igazgatójaként dolgozott több mint 10 éven keresztül.
Angyalokra azért is van szükség, mert sok intézményi befektető működését a saját szabályai behatárolják. Például van egy belső szabályrendszer, ami értékeli a kihelyezett hitelek kockázatát különféle eladósodottsági mutatókon keresztül. A startupok esetében viszont sokszor nem ez a hitel visszafizetésének kockázata.
A sok szereplő közt a finanszírozott cég olyan, mintha fogaskerekek közé került volna, mert őrlik a furcsa szabályrendszerek. A banki kockázatkezelés, az intézményi befektetők saját időhorizontjai. Furcsa, szögletes szabályok között kell navigálni egy startup vezetőinek. Ezek tudnak irracionálisak is lenni, hiszen ha egy nagyon jó piacon van egy nagyon eladósodott startup, ami gyorsan növekszik, az ki fogja nőni a hiteleit, és vissza fogja fizetni őket, ezt egy banki kockázatkezelő sokszor nem veszi figyelembe.
– erősít rá Csillag Péter.
A startupok esetében a pénzügyi mutatókon túl a befektetések és hitelképesség mérlegelésénél leginkább a piaci viszonyokat kell figyelembe venni, de még fontosabb a csapat. Csillag Péter a jól képezhető, rugalmas csapatokba fektet szívesen, akik képesek belátni, ha lyukak vannak az üzleti modellben vagy a termékfejlesztésben.
Vidos Péterrel, a Vizzu alapítójával (amiben Csillag Péternek is van befektetése) sokszor le is ülnek megbeszélni a kihívásokat.
Ez egy nagyon kockázatos műfaj. Startupként olyan befektetőket igyekszünk keresni, akik szaktudásukkal csökkentik ezt a közös kockázatot. Nekünk a négy angyalbefektetőnkből kettő ilyen; releváns, sokéves üzletfejlesztési tapasztalatuk van az adatos világban
– mondja Vidos Péter.
Egy sikeres startup kulcsa a csapat, ezért ebben a világban nagyon fontos az oktatás. Csak ott tudnak kialakulni jó adatos cégek, ahol megvan az azt támogató ökoszisztéma, aminek része a sok jól képzett informatikus és adattudós.
Egyre többen rájöttek, hogy a datascience-ben sok potenciál van, de igazából még nem széles körben elterjedt. Nem triviális ezen a területen elindulni. Aki ma használható eredményt tud bemutatni egy cégnek, azzal könnyen lehet sikereket elérni, de ez nem mindig lesz így
– állítja Vas Réka, a Corvinus Egyetem docense, aki a tervek szerint 2023-ban induló Datascience BA szak projektjét koordinálja.
Vas Réka elmondta, hogy egy jó adattudósnak ismernie kell az infomatika területeit, behatóan tudnia kell használni a statisztika eszköztárát, és gyorsan kell megérteni üzleti problémákat ahhoz, hogy hosszú távon sikeres legyen.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
