Már Matolcsy György is az uniós élmezőnybe várja a jövő évi magyar inflációt
A jegybank jövő évre vonatkozó magasabb inflációs előrejelzését árulhatta el szerdán a Parlamentben Matolcsy György jegybankelnök, aki arról beszélt, hogy idén és jövőre is öt százalék körül alakulhat az infláció. Mindez azt is jelenti, hogy jövőre újra az uniós élmezőnyben végezhet Magyarország, ha ennek a mutatónak a nagysága alapján rangsoroljuk a tagállamokat.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbb szeptemberben adta ki a negyedéves Inflációs jelentését, amelyben 3,4-3,8 százalékos sávban mozgó inflációt jelzett elő 2022-re. Novemberben aztán már azt kommunikálta a jegybank, hogy felfele módosíthatja ezt az előrejelzést, de akkor konkrét szám nem hangzott el. A Matolcsy által emlegetett jóval magasabb, 4,7-5,1 százalékos sáv jó eséllyel már az új hivatalos jegybanki előrejelzés, ami a december közepén megjelenő Inflációs jelentésben fog szerepelni.
Ez a jegybanki előrejelzés még az Európai Bizottság 2022-re vonatkozó, novemberben közzétett 4,8 százalékos előrejelzését is meghaladja. Ahogy az az alábbi ábrán is látszik, az Európai Bizottság előrejelzése alapján jövőre az idei harmadik legmagasabb helyett már második helyre léphet a magyar infláció nagysága az uniós gazdaságok között.
Nemzetközi szervezetektől egyébként jött az MNB és a Európai Bizottság előrejelzésénél kisebb és nagyobb jóslat is, bár nyilván az időzítésnek is fontos szerepe volt abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap októberben még csak 3,6 százalékos inflációt jelzett előre 2022-re, az OECD decemberben viszont már 5-öt. A hazai gazdaságkutatók közül a GKI szeptemberben 4, a Századvég Gazdaságkutató októberben 3,8 százalékos inflációra számított 2022-ben, a Kopint-Tárki oldalán pedig 4,8 százalékos inflációs előrejelzés érhető el a cikk írásakor.
Ahogy arról korábban a GDP előrejelzésével kapcsolatos részletesebb cikkünkben írtunk, a magyar jegybank előrejelzései általában viszonylag pontosnak számítanak. Általánosabban a hazai előrejelzők többnyire jobban találják el a makrogazdasági folyamatokat, mint a nemzetközi szervezetek. Bár ehhez az is hozzátartozik, hogy békeidőben mindenki ügyesebben jósol, mint gazdasági válságok, visszaesések előtt, amelyeket rendre nem szoktak előre látni. A mostani helyzet előrejelzési szempontból bizonyos értelemben a kettő keveréke, hiszen a világgazdaság már túl van a járvány nehezén, csakhogy az újabb variánsok és a koronavírus – adott esetben előre nem látott szintű – terjedése miatt sok az előre nehezen látható kockázat a gazdasági történésekben.
Adat
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
