Komoly hullámokat vetett a magyar nyilvánosságban, amikor februárban a Telex egyik cikkéből kiderült, hogy a kormány csak feleannyit vásárolt a Moderna oltóanyagából az uniós beszerzés keretében, mint amennyire lakosságarányosan jogosult lett volna az ország.

Ehhez az is hozzájárult, hogy a kormányzat finoman szólva sem kommunikált konzekvensen a témában. Orbán Viktor február 26-án szamárságnak nevezte, hogy ne kötöttek volna le minden elérhető Moderna-vakcinát. (Amelynek egyébként egy ideje hivatalosan már Spikevax a neve, de maradjunk az amerikai gyártó neve alapján elterjedt verziónál.)

Egy nappal később a kormány viszont azt válaszolta az RTL Klubnak, hogy valóban nem kérte az ország az összes Moderna-oltást, mert a hatásmechanizmusa nagyon hasonló a Pfizer vakcinájához, miközben az utóbbi olcsóbb és a szállítási feltételei is kedvezőbbek. (Mint azóta kiderült, egy adag Moderna-oltás 19 euróba, a Pfizeré 15,5 euróba került.) Erre sokan felkapták a fejüket, hiszen egész addig az volt a kormányzati álláspont, hogy emberélet nem múlhat a pénzen, és a járvány olyan nagy károkat okoz a magyar gazdaságnak, hogy szinte bármilyen áron megéri vakcinát beszerezni, ha így hamarabb feloldhatók a korlátozások.

Megint csak egy nappal később (az időrendet a Szabad Európa rakta össze március elején) a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely pedig már azt írta a Facebook-oldalán – amely ekkoriban a vakcinákkal kapcsolatos kormányzati kommunikáció legfontosabb felületévé lépett elő –, hogy a szóban forgó plusz 1,5 millió Moderna-oltóanyagot csak decemberben kapná meg az ország. Vagyis nem tudott volna hozzájárulni az oltási program gyorsításához, mivel addigra enélkül is bőven elegendő vakcina lesz az országban.

A szóbeli adok-kapok élességét mutatja, hogy Gulyás Gergely szerint „bár Gyurcsány Karácsony Gergelyre a cigis ávós szerepét osztotta, most mégis botot ragadott”, amiért a főpolgármester arra kérte a kormányt, hogy hívja le a 1,5 millió Moderna-oltást, Budapesten ezeket szívesen beadnák. Gyurcsány Ferenc cserébe egy Facebook-posztjában hazaárulással vádolta a kormányt, amiért nem kötötte le a teljes elérhető mennyiséget.

Ezt a konfliktust azóta talán már az említett politikusok is elfelejtették, mi most azért idéztük fel, mert múlt héten érkezett meg az országba a Moderna-oltások utolsó szállítmánya. Persze ahogy megszokhattuk, itt sem egyezik meg teljesen a hivatalos magyar oldal és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) adatsora, pedig az utóbbiba is magyar közlés alapján kerülnek bele a számok.

A koronavirus.gov.hu szerint a Moderna oltásából egészen pontosan 1 723 610 darabot vártunk, és ebből az utolsó állapotfrissítés szerint október 5-ig 1 671 600 érkezett meg. Az ECDC – Magyarország esetében – heti kétszer frissülő adatsora szerint viszont a múlt hét második felére a leszállított mennyiség elérte az 1,728 milliót. Ez ugye kicsit több az elméletileg vártnál, de ennek valószínűleg nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani, mert esetenként vannak ennél jóval jelentősebb eltérések is a két adatforrás között. Azóta viszont nem érkezett újabb szállítmány, azaz minden bizonnyal tényleg teljesítette a Moderna a magyar rendelést.

A február óta eltelt idő arra is lehetőséget ad, hogy megvizsgáljuk, kinek volt igaza, lehetett volna-e gyorsítani a magyar oltási programon, ha a pluszmennyiséget is lehívja az ország. Ehhez három olyan uniós tagországot vizsgáltam meg, amelynek népessége hasonló Magyarországéhoz, és a viták idején nem jelent meg velük kapcsolatban olyan információ, hogy hazánkhoz hasonlóan nem hívta volna le a teljes Moderna-mennyiséget. (Az akkori hírek szerint Magyarországhoz hasonlóan járt el Belgium, Görögország, Lengyelország és Portugália is.)

Az alábbi grafikonon az látszik, hogy a szállítások kezdete óta milyen ütemben jutott hozzá a Moderna vakcináihoz a hazánknál nem egészen egymillióval kisebb lakosságú Ausztria, valamint a mintegy fél-, illetve egymillióval népesebb Svédország és Csehország. Az ehhez használt uniós adatforrás sajnos a 37. hét (szeptember 22.) óta nem frissült, de a lényeget ez nem érinti, hiszen idehaza már a nyár elejére vakcinabőség lett, aki eddig várt, már kedvére válogathatott az oltóanyagok között.

Jól látható, hogy – bár a pontos hetenkénti szállítási ütemezés időnként eltért – a 30. hétig csak olyan különbség alakult ki az egyes országok által megkapott mennyiségben, amit az eltérő lakosságszám indokol. Ez alapján kijelenthető, hogy

a magyar oltási programot nem lehetett volna felgyorsítani nagyobb arányú Moderna-lekötéssel,

hiszen a 30. héten (július végén) már 5,4 millió volt a legalább egyszer beoltottak száma, a magyar raktárakban pedig több mint 8 millió oltóanyag állt felhasználásra várva.

Vagyis ebben a kérdésben a kormánynak volt igaza: ha lehívtuk volna a további mennyiséget, csak azt értük volna el, hogy a most a raktárban álló több mint egymillió adag Moderna mellett újabb százezrek sorakoznának. Miközben ennek a vakcinának hét hónap a szavatossági ideje, azaz hamarosan kezdeni kell ezzel a mennyiséggel valamit (eladni vagy odaadományozni más országoknak), ha nem akarjuk, hogy egyszerűen ránk romoljon. Ez már csak azért is kár lenne, mert a raktáron lévő készlet beszerzési áron, mostani árfolyamon több mint 7,1 milliárd forintot ér. Ráadásul Modernát eddig nem is adott el vagy kölcsön a kormány, azaz itt tényleg ketyeg az óra.

A vitához visszatérve érdemes megjegyezni, hogy a kormányzati „győzelem” totálisan egyenlőtlen feltételek mellett született, hiszen a kabinet a járvány kitörésének pillanatától csak csöpögtet minden ezzel kapcsolatos információt. Orbán Viktor január 29-i rádióinterjújában ezt mondta:

Itt van előttem egy táblázat. Ezzel fekszem, ezzel kelek, ami azt tartalmazza, hogy melyik héten mennyi leszerződött vakcinánk van, mennyi fog beérkezni, és milyen más beszerzési források állnak még nyitva.

Ezt a táblázatot a kormány sosem hozta nyilvánosságra, pedig nagyon hasznos lett volna azok számára, akik valamelyik nyugati készítményt szerették volna beadatni maguknak. Még akkor is, ha voltak csúszások ehhez képest – az Európai Bizottság és a gyártó vitájából tudjuk, hogy elsősorban az Astrazeneca esetében.

Az információs aszimmetria miatt mindenesetre nem lehet csodálkozni azon, hogy az ellenzéki politikusok a sötétben tapogatóztak, nem tudták, hogy a vita tárgyát képző Moderna-oltóanyagok mikor érkeznének az országba.

De a túlzásra nincs monopóliumuk, Gulyás Gergely sem fogalmazott pontosan, amikor azt írta, hogy a pluszmennyiség csak decemberben érne ide. A grafikonon a svéd adatsor mutatja, hogy augusztustól meglódultak a Moderna szállításai, és ha a legutóbbi (tegnap frissült) számokra nézünk rá, ez még inkább igazolódik: Svédország már 3,55 millió, Csehország pedig 2,22 millió adag Moderna-oltáshoz jutott hozzá. Ausztria viszont hozzánk hasonlóan minden bizonnyal nem hívta le a teljes potenciális mennyiséget, mert majdnem pontosan annyit kapott, mint hazánk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTörök csellel üti helyre a Sinopharm-fiaskót a kormányAugusztus elején akár 700 ezer ember is megrohamozhatná az orvosokat harmadik oltásért, de attól nem kell tartani, hogy gyorsan elfogy a Pfizer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország ül a legnagyobb vakcinatartalékon az EU-ban, de egy része ránk romolhatA legnépszerűbb oltóanyagok szavatossága 6-7 hónap, ha a kormány nem gondolja meg magát a beszerzésben, a jövő év közepén már csak Sinopharm és Janssen lesz raktáron.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeér a kínai vakcinabiznisz és a botrányos lélegeztetőgép-beszerzésEgy olyan céggel kötött szerződést a kínai vakcinák beszerzésére az állam, amely hasonló méretű üzletet még soha nem bonyolított le.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet Gulyás Gergely gyurcsány ferenc járvány karácsony gergely koronavírus-oltás Moderna Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában