A szlovák nyugdíjasokra nem, de a csehekre és lengyelekre irigykedhetnek a magyarok
A nyugdíjak alakulása a belpolitika egyik forró témájává vált, Orbán Viktor erről beszélt legutóbbi Facebook-videójában, miközben a 13. havi nyugdíj 2009-es megszüntetése a kormányoldal egyik legtöbbet hangoztatott kritikája a 2010 előtti kormányokkal szemben. Ehhez képest az időskorú magyarok helyzete a 2010-es években sem javult jelentősen, sőt, 2015 és 2019 között valamicskét romlott is.
Az Eurostat legfrissebb – sajnos még csak 2018-as – adatai szerint vásárlóerő-paritáson mérve az átlagnyugdíj értéke*Pontosabban az egy öregségi nyugdíjasra jutó öregségi nyugdíjakra fordított állami kiadás. európai összehasonlításban Magyarországon viszonylag alacsony, mindössze hét olyan uniós tagállam (és még további három unión kívüli, de az Eurostat által elemzett ország) van, ahol a helyi árszínvonal mellett a magyarországinál is kevesebbet érnek az átlagnyugdíjak.
A térképen jól látszik, hogy ezek a posztszocialista államok közül kerülnek ki, ezen országcsoporthoz mérve tehát még aránylag jó helyzetben vannak a magyarországi idősek. A nyugat-európai nyugdíjakhoz képest azonban szembetűnő az elmaradás, ráadásul nem is kell messzire menni ahhoz, hogy igazán éles különbségeket tapasztalhassunk, ugyanis Ausztriában az átlagnyugdíj vásárlóerővel kiigazított értéke a magyarországinak több mint két és félszerese.
Igaz, Ausztria az európai élvonalba tartozik e tekintetben, csak Luxemburgban, illetve az unión kívüli Izlandon tudnak többet vásárolni az idősek az államtól kapott pénzükből.
A visegrádi országokat– és viszonyításképp Ausztriát – alaposabban vizsgálva jól látszik, hogy az elmúlt évtizedben nagy átrendeződések nem történtek. Az átlagnyugdíj vásárlóereje összességében mindenhol lassan emelkedett, amit okozhatott a nyugdíjasok összetételének fokozatos változása is (a friss nyugdíjasok jellemzően magasabb ellátást kapnak, mint a már korábban nyugállományba vonultak).
Jól látszik, hogy a régiós összehasonlításban hagyományosan jó nyugdíjakat adó
Lengyelország stabilan előzi a többi visegrádi államot,
Magyarországhoz képest 2010-ben még csak közel harminc, majd 2018-ban mintegy negyven százalékkal jobb megélhetést biztosítva az időseknek. (Ausztria nevére kattintva eltüntethető az ország grafikonja, így jobban láthatóvá válik a különbség a visegrádi országok között.)
Kérdés, hogy a közbeszédben mostanában sokat emlegetett 13. havi nyugdíj visszavezetése mire lenne elég, ezzel kapcsolatban a Napi.hu végzett számításokat: a gazdasági lap szerint ha már 2018-ban megkapták volna a magyarországi idősek a kiegészítést, akkor sem tudnánk a nyugdíjak értékén alapuló európai rangsoron akár egyetlen előttünk található országot is megelőzni.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
