Hírlevél feliratkozás
Avatar
2018. december 8. 14:41 Élet, Pénz

Közel 90 ezerrel több nyugdíjas él szegénységben, mint 2010-ben

A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.

Miközben a kormány saját bevallása szerint nemcsak megőrizte, de emelte is a nyugdíjak értékét, egy friss statisztika szerint egyre többen vannak, akik jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt sem.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára arról beszélt hétfőn, hogy a nyugdíjasoknak tett ígéretüket nemcsak betartották, hanem túl is teljesítették, hiszen a nyugdíjak reálértéke több mint 10 százalékkal emelkedett 2010-hez képest, nominálisan pedig 30 százalékkal lett magasabb az összeg.

Hiába azonban a kormányzati öntömjénezés, ez a túlteljesítés kevés volt a nyugdíjasok életszínvonalának növeléséhez 2010 és 2017 között. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a KSH friss adatai szerint a nyugdíjasok körében egyre nagyobb a jövedelmi szegénység mértéke.

A relatív jövedelmi szegénység a nyugdíjasok körében ugyanis 9,8 százalékra emelkedett 2017-ben a korábbi 9,1 százalékról, míg 2010-ben még csak 4,6 százalékukat érintette ez a probléma. Ebből kiindulva az mfor.hu számításai szerint 

míg 2010-ben nagyjából 124 ezer nyugdíjast érintett a jövedelmi szegénység, 2017-re ez a szám 210 ezerre emelkedett.

Relatív jövedelmi szegénynek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem*A KSH magyarázata szerint a háztartás kiadásainak egy része (például élelmiszervásárlás) lineárisan nő a taglétszámmal, míg másik része (például fűtés) nem. Ennek következményei megmutatkoznak a jóléti szintben is. Ennek a jelenségnek a kezelésére alkalmas az ekvivalens jövedelem mérőszáma. Ilyenkor a család méretének növekedésével a család tagjai csökkenő súllyal szerepelnek. 60 százalékát, vagyis a relatív szegénységi küszöb értékét. Ez az érték tavaly havi 83 854 forintra jött ki, vagyis minden tizedik nyugdíjas tavaly ennél kevesebb pénzből gazdálkodott egy hónapban. Pedig a KSH adatai szerint az átlagos nyugdíj mértéke kicsivel meghaladta a 115 ezer forintot, ám mivel egyszerű matematikai átlagról van szó, itt is megmutatkozhat a nagyobb összegű nyugdíjak átlagot felhúzó hatása, akárcsak a bérek esetében.

Az alacsonyabb átlagnyugdíj és annak kisebb mértékű növekedése ugyanakkor részben annak tudható be, hogy az újonnan nyugdíjba vonulók alacsonyabb nyugdíjjal léptek be a nyugdíjasok közé. Ezt ugyanis nemcsak az infláció mértéke szabja meg, hanem az is, hogy a nyugdíjba vonulók korábbi bérük alapján mekkora ellátásra jogosultak. Tavaly már elkezdhettek nyugdíjba vonulni a szürke foglalkoztatásban résztvevők, akik a hivatalosan bejelentett minimálbérük felett zsebbe kapták meg a bérük maradék részét. Hiába kerestek tehát többet a kötelezően adandó legkisebb bérnél, a nyugdíjszámításnál csak a bejelentett összeget veszik figyelembe.

Visszatérve a friss adatokra, a nyugdíjasok közül főként a nők vannak kitéve a jövedelmi szegénységnek, sőt, 2010-hez képest fokozódott is az érintettség körükben. Az akkori 5 százalékos jövedelmi szegénység tavaly már 11,3 százalékra rúgott, miközben a férfiak esetében 4 százalékról 7,7 százalékra nőtt az arány. Sőt, a férfiaknál tavaly javult is némileg a helyzet, csökkent a jövedelmi szegénység aránya.

 

A KSH regisztrálja a relatív jövedelmi szegénység mértékét a társadalmi juttatások előtt és után is, amiből egyebek mellett a nyugdíjak hatására is lehet következtetni. Mivel nem áll rendelkezésre mindkét kategóriából a nyugdíjas népességre vonatkozó adat, a 65 évnél felettieket érdemes vizsgálni. A két réteg közötti különbséget jelenthetik például a Nők40+ programban nyugdíjba vonuló nők, valamint azok a 65 év felettiek, akik nyugdíj helyett inkább a munkát választották.

A relatív jövedelmi szegénység társadalmi juttatásokkal 9,8 százalékos volt a 65 évnél idősebbek körében 2017-ben a 2010-es 4,9 százalék után. Ha a társadalmi juttatásokat nem vesszük figyelembe, akkor 8,8 százalékról 12,8 százalékra emelkedett az érintettek aránya a vizsgált időszakban. Ebből következik, hogy míg 2010-ben a társadalmi juttatások 3,9 százalékponttal mérsékelték a jövedelmi szegénységet az idősek körében, 2017-ben már csak 3 százalékpontról beszélhetünk. Igaz, 2016-ban még ennél is kisebb hatása volt a szociális transzfereknek, hiszen akkor mindössze 1,9 százalékponttal volt alacsonyabb a juttatások utáni jövedelmi szegénység mértéke.

A relatív jövedelmi szegénység arányának megduplázódása a nyugdíjasok körében főként a szegénységi küszöb változásának eredménye.

A bérek – különösképpen az elmúlt két évben – jóval nagyobb mértékben növekedtek, mint az infláció változásához kötött nyugdíjak. Ennek eredményeként a szegénységi küszöb is nagyot emelkedett, csak 2017-et nézve ez az érték 8 százalékkal lett magasabb, miközben az átlagnyugdíj mindössze 3,2 százalékkal emelkedett. Így pedig a nyugdíjak kisebb ütemű növekedése miatt egyre többen csúsznak a szegénységi küszöb alá, vagyis így szegényednek el a nyugdíjból élők a statisztika alapján.

A helyzet azonban bizonyos szempontból ennél is rosszabb lehet, hiszen rengeteg nyugdíjas él 100 ezer forintnál is kevesebb összegből. Az ugyan a Magyar Államkincstár közléséből nem derül ki, hogy pontosan hány nyugdíjas kap 84 ezer forintnál – a szegénységi küszöbnél – kevesebb ellátást, annyi viszont ismert, hogy 591 063 nyugdíjas részesül 50 001 és 100 000 forint közötti ellátásban. Rajtuk kívül pedig közel 4800-an lehetnek azok, akik juttatása még a 30 ezer forintot sem éri el.

Élet Pénz infláció KSH nyugdíjasok relatív jövedelmi szegénység Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Szekszárdi Júlia
2022. október 3. 16:22 Élet, Közélet

Még mindig szép számmal akadnak olyan tanárok, akik a digitális eszközökben ellenséget látnak

A tankönyvszöveg megjelenítése digitális táblán nem azt mutatja, hogy sikeres volt a digitális átállás.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2022. október 2. 04:34 Élet

Fordított olajszőkítést hozhat a 480-as dízel a fűtési szezonban

Bizonyos háztartások fontolóra vehetik az olajjal történő kiegészítő fűtést, hogy elkerülhessék a kedvezményes gázkvóta túllépését.

Németh Szilvia
2022. szeptember 30. 18:03 Élet

Nem a versenyről kellene szólnia az oktatásnak

A 21. századi legfontosabb készségek együttműködés-alapúak, ezért olyan körülmények kellenek, melyek biztosítják a társas tanulás örömét.

Fontos

Stubnya Bence
2022. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Hiába emelnek bért év közben is, megeszi a magyar fizetéseket a drágulás

A kétarcúvá váló munkaerőpiacon az emberek egy része már annak is örül, ha megmarad a munkahelye. Az infláció miatt elszállnak a bérigények, ebből jövőre nagy konfliktusok, de brutális reálbércsökkenés is lehet.

Hajdu Miklós
2022. október 6. 11:47 Közélet

A zaporizzsjai erőmű körül dúló harcok megmutatták az atomerőművekkel kapcsolatos legnagyobb dilemmát

A fosszilis üzemanyagárak növekedésével megnőtt az atomenergia vonzereje, ugyanakkor Zaporizzsja esete jól mutatja, hogy a reaktorok mennyire kitettek a háborús fenyegetésnek.

Pálos Máté
2022. október 5. 16:48 Közélet

Egy dolog, hogy elértéktelenedett a bérük, de össze is omlott az oktatás körülöttük

Bár a tanárbéreket még 2014-ben fagyasztotta be a kormány, évtizedes tendenciák jutottak el nagyjából mostanra arra a pontra, ahonnan már nincs visszaút, ahol már nincs veszítenivaló.