Hírlevél feliratkozás
Avatar
2018. december 8. 14:41 Élet, Pénz

Közel 90 ezerrel több nyugdíjas él szegénységben, mint 2010-ben

A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.

Miközben a kormány saját bevallása szerint nemcsak megőrizte, de emelte is a nyugdíjak értékét, egy friss statisztika szerint egyre többen vannak, akik jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt sem.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára arról beszélt hétfőn, hogy a nyugdíjasoknak tett ígéretüket nemcsak betartották, hanem túl is teljesítették, hiszen a nyugdíjak reálértéke több mint 10 százalékkal emelkedett 2010-hez képest, nominálisan pedig 30 százalékkal lett magasabb az összeg.

Hiába azonban a kormányzati öntömjénezés, ez a túlteljesítés kevés volt a nyugdíjasok életszínvonalának növeléséhez 2010 és 2017 között. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a KSH friss adatai szerint a nyugdíjasok körében egyre nagyobb a jövedelmi szegénység mértéke.

A relatív jövedelmi szegénység a nyugdíjasok körében ugyanis 9,8 százalékra emelkedett 2017-ben a korábbi 9,1 százalékról, míg 2010-ben még csak 4,6 százalékukat érintette ez a probléma. Ebből kiindulva az mfor.hu számításai szerint 

míg 2010-ben nagyjából 124 ezer nyugdíjast érintett a jövedelmi szegénység, 2017-re ez a szám 210 ezerre emelkedett.

Relatív jövedelmi szegénynek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem*A KSH magyarázata szerint a háztartás kiadásainak egy része (például élelmiszervásárlás) lineárisan nő a taglétszámmal, míg másik része (például fűtés) nem. Ennek következményei megmutatkoznak a jóléti szintben is. Ennek a jelenségnek a kezelésére alkalmas az ekvivalens jövedelem mérőszáma. Ilyenkor a család méretének növekedésével a család tagjai csökkenő súllyal szerepelnek. 60 százalékát, vagyis a relatív szegénységi küszöb értékét. Ez az érték tavaly havi 83 854 forintra jött ki, vagyis minden tizedik nyugdíjas tavaly ennél kevesebb pénzből gazdálkodott egy hónapban. Pedig a KSH adatai szerint az átlagos nyugdíj mértéke kicsivel meghaladta a 115 ezer forintot, ám mivel egyszerű matematikai átlagról van szó, itt is megmutatkozhat a nagyobb összegű nyugdíjak átlagot felhúzó hatása, akárcsak a bérek esetében.

Az alacsonyabb átlagnyugdíj és annak kisebb mértékű növekedése ugyanakkor részben annak tudható be, hogy az újonnan nyugdíjba vonulók alacsonyabb nyugdíjjal léptek be a nyugdíjasok közé. Ezt ugyanis nemcsak az infláció mértéke szabja meg, hanem az is, hogy a nyugdíjba vonulók korábbi bérük alapján mekkora ellátásra jogosultak. Tavaly már elkezdhettek nyugdíjba vonulni a szürke foglalkoztatásban résztvevők, akik a hivatalosan bejelentett minimálbérük felett zsebbe kapták meg a bérük maradék részét. Hiába kerestek tehát többet a kötelezően adandó legkisebb bérnél, a nyugdíjszámításnál csak a bejelentett összeget veszik figyelembe.

Visszatérve a friss adatokra, a nyugdíjasok közül főként a nők vannak kitéve a jövedelmi szegénységnek, sőt, 2010-hez képest fokozódott is az érintettség körükben. Az akkori 5 százalékos jövedelmi szegénység tavaly már 11,3 százalékra rúgott, miközben a férfiak esetében 4 százalékról 7,7 százalékra nőtt az arány. Sőt, a férfiaknál tavaly javult is némileg a helyzet, csökkent a jövedelmi szegénység aránya.

 

A KSH regisztrálja a relatív jövedelmi szegénység mértékét a társadalmi juttatások előtt és után is, amiből egyebek mellett a nyugdíjak hatására is lehet következtetni. Mivel nem áll rendelkezésre mindkét kategóriából a nyugdíjas népességre vonatkozó adat, a 65 évnél felettieket érdemes vizsgálni. A két réteg közötti különbséget jelenthetik például a Nők40+ programban nyugdíjba vonuló nők, valamint azok a 65 év felettiek, akik nyugdíj helyett inkább a munkát választották.

A relatív jövedelmi szegénység társadalmi juttatásokkal 9,8 százalékos volt a 65 évnél idősebbek körében 2017-ben a 2010-es 4,9 százalék után. Ha a társadalmi juttatásokat nem vesszük figyelembe, akkor 8,8 százalékról 12,8 százalékra emelkedett az érintettek aránya a vizsgált időszakban. Ebből következik, hogy míg 2010-ben a társadalmi juttatások 3,9 százalékponttal mérsékelték a jövedelmi szegénységet az idősek körében, 2017-ben már csak 3 százalékpontról beszélhetünk. Igaz, 2016-ban még ennél is kisebb hatása volt a szociális transzfereknek, hiszen akkor mindössze 1,9 százalékponttal volt alacsonyabb a juttatások utáni jövedelmi szegénység mértéke.

A relatív jövedelmi szegénység arányának megduplázódása a nyugdíjasok körében főként a szegénységi küszöb változásának eredménye.

A bérek – különösképpen az elmúlt két évben – jóval nagyobb mértékben növekedtek, mint az infláció változásához kötött nyugdíjak. Ennek eredményeként a szegénységi küszöb is nagyot emelkedett, csak 2017-et nézve ez az érték 8 százalékkal lett magasabb, miközben az átlagnyugdíj mindössze 3,2 százalékkal emelkedett. Így pedig a nyugdíjak kisebb ütemű növekedése miatt egyre többen csúsznak a szegénységi küszöb alá, vagyis így szegényednek el a nyugdíjból élők a statisztika alapján.

A helyzet azonban bizonyos szempontból ennél is rosszabb lehet, hiszen rengeteg nyugdíjas él 100 ezer forintnál is kevesebb összegből. Az ugyan a Magyar Államkincstár közléséből nem derül ki, hogy pontosan hány nyugdíjas kap 84 ezer forintnál – a szegénységi küszöbnél – kevesebb ellátást, annyi viszont ismert, hogy 591 063 nyugdíjas részesül 50 001 és 100 000 forint közötti ellátásban. Rajtuk kívül pedig közel 4800-an lehetnek azok, akik juttatása még a 30 ezer forintot sem éri el.

Élet Pénz infláció KSH nyugdíjasok relatív jövedelmi szegénység Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2019. augusztus 19. 07:01 Élet

Árat kell emelniük a kortárs magyar művészeknek, ha sikeresek akarnak lenni külföldön

Sokáig túl olcsók voltak a magyar kortárs művek árai a hazai műtárgypiacon ahhoz, hogy külföldi gyűjtők komolyan vegyék őket. Az utóbbi néhány évben viszont végre változás indult ebben a kérdésben, amivel mindenki jól járhat.

Fabók Bálint
2019. augusztus 18. 19:28 Élet

A balatoni vaddisznó-invázió csak a kezdete az ember-vaddisznó konfliktusnak

Világszerte egyre nagyobb probléma a városokban feltűnő vaddisznók inváziója. Magyarországon is látványosan elszaporodtak, és a legveszélyesebb állatok közé tartoznak.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Fontos

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.

Bucsky Péter
2019. augusztus 16. 06:52 Közélet

Autósportokban erősít a Szijjártó család, az állami pénzek követik őket

Jelentős állami pénzek kerültek a külügytől a külügyminiszter testvére által vezetett kamionversenyes céghez.

Jandó Zoltán
2019. augusztus 15. 06:57 Közélet

Sokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációra

Az volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.