Senki nem számított ilyesmire, de az elmúlt hetekben az energiakrízis szélére sodródtunk
Szerintem most még nem vagyunk ott, nem hívnám most még [a helyzetet energiakrízisnek], de félő, hogy nagyon rövid időn belül már itt fogunk tartani. Ennek egy másik oka, hogy a gázpiac a legélesebb helyzetbe télen kerül. Az igazán nagy kérdőjelek az elkövetkező hónapban fognak megérkezni, mennyire lesz hideg a tél, mennyire kell felfutnia a fogyasztásnak, hogy ezt a keresletet kielégítse? Itt lesz az igazán nagy kérdőjel majd a következő hónapokban – mondta Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője a G7 Podcast e heti adásában.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az elmúlt hetekben egészen brutális hírek érkeznek az alapvető energiahordozók és az ezekkel szoros kapcsolatban lévő áruk, például az áram, vagy a műtrágya árainak mozgásáról. Sokszorosára drágult a földgáz, a szén, a villamosenergia ára, amit a lakosság a rezsicsökkentés miatt nem érez, de a cégek már szenvednek miatta. A héten Szabó Lászlóval és Jandó Zoltánnal beszéltük át az energiapiac felfordulásának összefüggéseit, okait, és következményeit.
Szabó szerint legalább három feltételnek kell teljesülnie, hogy a világban kialakult piaci helyzetet energiakrízisnek nevezhessük:
Az egyik, hogy ne egy szűk területre, ne pár országra, hanem nagyobb területre, kontinensre vagy akár globális területen jelentkezzenek a tünetek.
A másik, hogy a helyzet ne egy-két napig álljon fent, hanem akár több hétre vagy több hónapra elhúzódó válság legyen.
A harmadik, hogy a kereslet és a kínálat között megszakadjon az a kapcsolat, amit folyamatos ellátásnak hívnak. Tehát, hogy legyenek olyan fogyasztók, akik fogyasztanának és [akár korlátozások miatt] nem tudnak, vagy hogy a kínálat ne tudjon eljutni az adott fogyasztóhoz.
És ha ezt a három kritériumot nézzük a mostani helyzetre, az első kettőt kipipálhatjuk
– mondta Szabó, megjegyezve, hogy tavasz óta folyamatos az áremelkedés mind a gázpiacokon, mind a villamosenergia-piacokon, de akár szén- és olajpiacokon is. A kiterjedés is globális, hiszen mind Ázsiát, mind Európát, mind Amerikát érinti az árak jelentős emelkedése.
A harmadik, és a legfontosabb kérdés, hogy láthatjuk-e azt, hogy a kereslet-kínálat közötti szakadék megjelenik. Amikor az áremelkedésről beszélünk, ez önmagában még nem jelenti ezt, de egy ekkora áremelkedésnél… …már részben igaz lehet, hogy van olyan kereslet, amire mondhatjuk azt, hogy vagy önkéntesen, vagy rákényszerítve mégsem jelenik meg a piacon
– mondta Szabó.
Én is azt gondolom, hogy a határán vagyunk és a piaci szereplőknél, akikkel beszéltem, legalábbis ez a kép rajzolódott ki. Egyértelműen az látszik, hogy pánikvásárlások jellemzik a piacot. Különösen ezen a héten volt ez jellemző
– mondta Jandó Zoltán, akinek a piaci szereplő a héten már arról mesélt, hogy a pánikvásárlások közepette már vannak olyan helyzetek, amikor a potenciális vevő cég nem tud áramot venni, mert nincs elég a piacon.
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.