Magyarországon a demokráciával való elégedettség átlaga körülbelül az európai átlag alatt van kicsivel. Ez olyan országok körébe helyez minket, mint Spanyolország, Ciprus vagy Franciaország. Tehát egyfelől látjuk, hogy a középmezőnyben vagyunk, viszont az elégedettség szórása tekintetében abszolút élmezőnybe tartozunk. Vagyis arról van szó, hogy a kormánypárti és az ellenzéki szavazók közötti különbség tekintetében nagyon magas különbség mutatkozik. Csak Szerbiában tapasztaltunk ennél magasabb szórást – mondta Oross Dániel a G7 Podcast e heti adásában.
Őszintén szólva bennünket is meglepett, hogy itt ilyen nagy eltéréseket találunk, tehát hogy ennyire eltér egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazónak a gondolkodása Magyarországon az összes többi vizsgált országhoz képest. Összességében nem annyira kedvezőtlen a demokrácia érzékelése Magyarországon, csak éppen azt látjuk – és talán ez nem túlzó kifejezés -, hogy teljesen más világban él egy kormánypárti és egy ellenzéki szavazó. Félreértés ne essék, természetesen egy kormánypárti szavazó más európai országban is jobb, kedvezőbb véleménnyel van a demokrácia működéséről, csak ez az óriási szakadék nem látszik a többi ország esetében, mint ami nálunk van – tette hozzá ehhez Szabó Andrea.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Susánszky Pál, Szabó Andra és Oross Dániel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet kutatói tanulmányukban a magyarok demokráciával kapcsolatos véleményét vizsgálták több szempontból is. Megnézték, hogy a demokrácia megítélése hogyan változott Magyarországon 2002 és 2018 között, de azt is vizsgálták, hogy hogy alakult a különböző választói csoportokban annak a megítélése, hogy az ország demokratikus-e. Emellett egy asszociációs vizsgálattal azt is elemezték, hogy a magyarok egyáltalán mit értenek demokrácia alatt.
Trendszerűen az derült ki, hogy a demokráciával való elégedettség átlaga a 2006-2008 környéki politikai és gazdasági válság idején 10-es skálán egy közel ötös értékről hármasra zuhant Magyarországon. Ezután fokozatos volt a növekedés egészen 2016-ig, azóta viszont megint kis mértékű csökkenés tapasztalható. A gazdasági válság Kelet- és Nyugat-Európában is eséssel járt együtt, de közel sem akkora mértékűvel, mint Magyarországon. Ezen kívül az utóbbi években tapasztalható kisebb csökkenés is egyedi a régióban.
A megosztottság alakulásában az látszik a tanulmány alapján, hogy ez a növekedés már korábban, tehát már a válság előtt megindult Kelet-Európában, és aztán 2014-ig folyamatosan növekedett a polarizáció. Ezután Kelet-Európában, illetve Nyugat-Európában is csökkenő pályára állt, ehhez képest Magyarországon tovább folytatódott a társadalom szétszakadása.
Az adatokból az is látszik, hogy nagyjából a 2010-es évek közepéig a magyar és a kelet-európai, közép-európai adatok lényegesen nem tértek el egymástól. Az utolsó adatfelvétel, illetve az a bizonyos beszakadás 2008-2009-ben, ahol megfigyelhető, hogy a magyar adatok érdemben elkülönülnek a közép-európai, kelet-európai adatoktól. Ami egészen elképesztő, az Nyugat- és Kelet-Európa különbsége. Statisztikai értelemben vett érdemi különbség van aközött, hogy egy nyugat-európai, észak-európai hogyan látja a demokrácia működését a saját országában, illetve az, hogy egy közép-európai és benne egy magyar hogyan látja a demokrácia működését
– mondta Szabó Andrea.
A tanulmány szerint a pártos megosztottság viszont nem csupán a politikai rendszer megítéléséből fakad, hanem abból is, hogy a kormánypárti és ellenzéki választók máshogyan értelmezik a demokráciát. Ezt a tanulmányban úgy vizsgálták, hogy arra kérték a válaszadókat, hogy mondják meg, hogy mi az az első és egyetlen szó, ami eszükbe jut a „demokrácia” kifejezésről.
A Fidesz-KDNP szavazói körében sokkal nagyobb mértékben találni olyan válaszadókat, akik magabiztosan válaszolnak arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe a demokrácia szóról. Illetve sokkal kevesebben vannak olyanok, akik szerint nem létezik demokrácia Magyarországon, tehát bármifajta elégedetlenségnek adnának hangot. Emellett más pártok támogatóihoz képest nagyobb arányban jut eszükbe a demokrácia kifejezésről a „nép”. Ezzel kapcsolatban Oross Dániel azt említette meg, hogy a nemzetközi irodalom alapján alapvetően a populista pártok sajátossága a népre utalás, és hogy ez a fajta retorikai elem megjelenik a választók véleményeiben.
Az adatok alapján nem kettő, hanem három nagy politikai tábort lehetett beazonosítani: a fideszes és baloldali szavazókhoz képest a Jobbik szavazói elkülönültek az asszociációik alapján.
Az ő értelmezésük szerint a beleszólás iránti vágy nagyon fontos, tehát ők nagyobb arányban említik ezt a demokrácia részeként, mint a többi párt szavazói
– mondta Oross.
A baloldali pártok szavazóiban pedig az az érdekesség, hogy ők azok, akik nagyon hasonlítanak az átlagos válaszhoz, tehát nincs nagyon erős kiugró érték az asszociációikban. A liberális és zöld pártok szavazói körében az átlagosnál kicsit hangsúlyosabb az egyenlőség gondolata, amikor a demokráciáról van szó, illetve az is látszik, hogy ők kisebb mértékben asszociálnak az átlaghoz képest a beleszólás kifejezésre. Végül pedig van egy negyedik csoport is: ők azok, akiknek nincs pártpreferenciája. Ebben a csoportban az a legérdekesebb, hogy akiknek nincs ilyen preferenciája, nagyobb arányban nem is tudnak erre a kérdésre válaszolni.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Fontos