Minden összejött ahhoz, hogy dráguljon a kávé a világpiacon: a legnagyobb termelő, Brazília területén szárazság és fagy tizedelte meg a termést, miközben a tengeri szállítás is jóval költségesebb, mint korábban. Ennek hatására az arabica kávébab árfolyama hétéves csúcsra emelkedett, legutóbb 2014 vége felé kellett annyit fizetni érte, mint manapság.
Ahogy a Bloomberg körképéből kiderül, elvileg ez kényelmetlen választás elé állítja a kávézóláncokat és kiskereskedőket: vagy árat kell emelniük, vagy olcsóbb, gyengébb minőségű alapanyaghoz kell nyúlniuk. Ezek a szereplők érzik is az inflációs nyomást, különösebben mégsem aggódnak.
Az egyebek mellett a Nespresso és a Nescafe márkáiról ismert Nestle vezérigazgatója például arról beszélt, hogy ahol megfelelőnek tartják ehhez a körülményeket, árat emelnek, emellett pedig igyekeznek a prémium termékek felé eltolni a fogyasztást – ahol pedig eleve könnyebb árat emelni. Hasonlóan nyilatkozott a kávézókat üzemeltető Starbucks is: az áremelés mellett igyekeznek rávenni a vendégeiket arra, hogy drágább ételeket és italokat fogyasszanak (utóbbiaknál hűtött italokra gondolt).
Ez úgy függ össze a kávé drágulásával, hogy ha sikeres ez a törekvés, akkor az ennek révén keletkezett nyereség ellensúlyozza a kávé magasabb beszerzési költségét, így aztán azt nem kell egy az egyben a kávéfogyasztókra hárítani. De náluk az ingatlanok bérleti díja és a dolgozók fizetése amúgy is jelentősebb költségelem, mint a kávébab ára.
Az áremelést valószínűleg azért is könnyebb meglépni, mert ha az emberek azt látják maguk körül, hogy jóformán minden drágul, akkor nem csodálkoznak azon, ha a kávézójukban is emelkednek az árak. Az utóbbi évtizedben megszokottnál magasabb infláció pedig egyáltalán nem magyar sajátosság.
Emellett nyilván az is segít, hogy az emberek nem akarnak kávéelvonási tünetekkel küzdeni, legrosszabb esetben olcsóbb márkára váltanak, esetleg otthon készítik el. Utóbbi esetben az is segítségükre van, hogy az üzletláncok a kávét is keretszerződésekkel vásárolják, áremelésről pedig leginkább csak akkor lehet szó, amikor egy-egy ilyen kifut. (Jelentős részben ennek köszönhető, hogy az élelmiszer-inflációnak továbbra sincs jele a diszkontokban nem reprezentatív körképünk szerint.)
A koronavírus-járvány miatt egyébként tavaly 2011 óta először csökkent a világ kávéfogyasztása, idén viszont már ismét nő. A Rabobank előrejelzése szerint idén új csúcsot fog felállítani 168,8 millió zsákkal, amely a kávékereskedelem alapegysége, és 60 kilogramm kávébabot tartalmaz.
Világ
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon
A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.
Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára
Amerika 100 százalékra emeli a vámot a kínai elektromos autókra, az EU is drasztikus lépésre készül, de a Szegeden gyártott BYD kocsik uniósak lehetnek.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
