Minden összejött ahhoz, hogy dráguljon a kávé a világpiacon: a legnagyobb termelő, Brazília területén szárazság és fagy tizedelte meg a termést, miközben a tengeri szállítás is jóval költségesebb, mint korábban. Ennek hatására az arabica kávébab árfolyama hétéves csúcsra emelkedett, legutóbb 2014 vége felé kellett annyit fizetni érte, mint manapság.
Ahogy a Bloomberg körképéből kiderül, elvileg ez kényelmetlen választás elé állítja a kávézóláncokat és kiskereskedőket: vagy árat kell emelniük, vagy olcsóbb, gyengébb minőségű alapanyaghoz kell nyúlniuk. Ezek a szereplők érzik is az inflációs nyomást, különösebben mégsem aggódnak.
Az egyebek mellett a Nespresso és a Nescafe márkáiról ismert Nestle vezérigazgatója például arról beszélt, hogy ahol megfelelőnek tartják ehhez a körülményeket, árat emelnek, emellett pedig igyekeznek a prémium termékek felé eltolni a fogyasztást – ahol pedig eleve könnyebb árat emelni. Hasonlóan nyilatkozott a kávézókat üzemeltető Starbucks is: az áremelés mellett igyekeznek rávenni a vendégeiket arra, hogy drágább ételeket és italokat fogyasszanak (utóbbiaknál hűtött italokra gondolt).
Ez úgy függ össze a kávé drágulásával, hogy ha sikeres ez a törekvés, akkor az ennek révén keletkezett nyereség ellensúlyozza a kávé magasabb beszerzési költségét, így aztán azt nem kell egy az egyben a kávéfogyasztókra hárítani. De náluk az ingatlanok bérleti díja és a dolgozók fizetése amúgy is jelentősebb költségelem, mint a kávébab ára.
Az áremelést valószínűleg azért is könnyebb meglépni, mert ha az emberek azt látják maguk körül, hogy jóformán minden drágul, akkor nem csodálkoznak azon, ha a kávézójukban is emelkednek az árak. Az utóbbi évtizedben megszokottnál magasabb infláció pedig egyáltalán nem magyar sajátosság.
Emellett nyilván az is segít, hogy az emberek nem akarnak kávéelvonási tünetekkel küzdeni, legrosszabb esetben olcsóbb márkára váltanak, esetleg otthon készítik el. Utóbbi esetben az is segítségükre van, hogy az üzletláncok a kávét is keretszerződésekkel vásárolják, áremelésről pedig leginkább csak akkor lehet szó, amikor egy-egy ilyen kifut. (Jelentős részben ennek köszönhető, hogy az élelmiszer-inflációnak továbbra sincs jele a diszkontokban nem reprezentatív körképünk szerint.)
A koronavírus-járvány miatt egyébként tavaly 2011 óta először csökkent a világ kávéfogyasztása, idén viszont már ismét nő. A Rabobank előrejelzése szerint idén új csúcsot fog felállítani 168,8 millió zsákkal, amely a kávékereskedelem alapegysége, és 60 kilogramm kávébabot tartalmaz.
Világ
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
