Belefáradnak az emberek a kijárási korlátozásokba, ami jól látszik a szigorú lezárások ellenére romló járványstatisztikákon szerte a világban. Patricio Goldstein, Eduardo Levy Yeyati és Luca Sartorio 152 ország adatait figyelembe véve vizsgálták meg a korlátozó intézkedések hatékonyságát, ami az eredményeik szerint 2020 végére jócskán lecsökkent a fertőzések első hulláma során tapasztalt szinthez képest. Ez az eredmény azért különösen aggasztó, mert a védőoltások széles körben történő alkalmazásáig a járvány elfojtására bevethető egyetlen érdemi eszköz továbbra is az emberek közötti kontaktusszám csökkentése.
Az intézkedések*Ezek keménységét a Stringency Index alapján mérték a kutatók. eredménye átlagosan két hónappal a bevezetésük után csúcsosodik ki a halálozási adatokat tekintve, míg a reprodukciós rátát nézve húsz nap után a legszembetűnőbbek a következményeik, amit több elemzés is megerősített. Nem mindegy azonban, hogy az újabb szigorítások milyen hosszú bezártság után lépnek életbe: a fentebb említett kutatók megállapítása szerint
a több hónapnyi korlátozás után bevezetett további szabályok már sokkal kevésbé fogják vissza a járványt az első intézkedésekhez képest.
Az elemzők a fentebbi megállapításra a legalább négy hónapnyi bezártságot követően bevezetett intézkedések külön kiértékelése után jutottak, amelyek elsősorban a halálozások visszaszorításában bizonyultak sokkal kevésbé hatásosnak.
A korlátozások gyengülő hatása a mobilitási adatokban is megmutatkozik. Az első intézkedésekhez képest a legalább 120 nappal később érvénybe lépett további szigorítások után már alig csökkent a munkába járók száma. Ennek gazdasági és szociális okai is vannak, amelyek következtében a lakosság tehát egyre inkább figyelmen kívül hagyja az óvintézkedéseket. Az emberek fásultsága, fáradtsága ráadásul nem csak abban nyilvánul meg, hogy a szigorodó szabályok ellenére alig változik a munkába járók száma – az elemzés szerint a mobilitás egységnyi csökkenésével sokkal kevésbé csillapodik a járvány, ha erre a változásra négy hónapnyi bezártság után kerül sor, mintha a korlátozások kezdetén történt volna.
Goldstein, Yeyati és Sartorio következtetései szerint tehát kemény, de rövid lezárásokkal érdemes felvenni a harcot a fertőzések ellen. Ez különösen a fejlődő országok számára fontos tanulság, ahol egyrészt a tömeges vakcináció még jó darabig várat magára, másrészt pedig a gazdasági szempontok sokkal nagyobb súllyal esnek latba az óvintézkedések meghozásakor. De Magyarországról nézve is érdekesek az elemzés eredményei, ahol március elején fokozták a lassan fél éve tartó kemény korlátozásokat.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
