Orosz erdők lízingelésével zöldíthetik magukat a vállalatok
A klímaváltozás miatt egyre kiterjedtebb erdőtüzek alakulnak ki Oroszországban. 2019-ben közel másfél magyarországnyi terület égett le Szibériában, amelynek egyes részein 6 Celsius-fokkal volt nagyobb az átlaghőmérséklet az 1981 és 2010 közötti időszak átlagához képest.
Ennek ellenére a nagyobb országok közül Oroszország tűnik a legkevésbé elkötelezettnek a klímaváltozás elleni fellépésben, amelyben anyagi érdekei is szerepet játszanak. Oroszország a világ legnagyobb energiaexportőre, bevételei jelentős részben fosszilis energiahordozókból származnak. Emellett Vlagyimir Putyin nyilvánosan is beszélt arról, hogy nem bánná, ha kis mértékben melegedne az orosz éghajlat, amitől növekvő befolyást remél.
Úgy tűnik azonban, hogy Oroszország a nemzetközi vállalatóriások önképét egyre inkább meghatározó zöldítésben is meglátta a lehetőséget. A Bloomberg cikke szerint ugyanis hatalmas erdőterületeket – India területének közel kétszeresét, ami körülbelül 70 magyarországnyinak felel meg – lízingelhetik cégek, hogy csökkentsék karbonlábonyomukat.
A világ erdeinek 20 százaléka van Oroszországban, az állam azonban nem képes megfelelően kezelni az erdőket. Megszokott jelenség, hogy a kitermelt erdőket illegálisan nem telepítik újra, még Putyin is bírálta az erdőgazdálkodás korruptságát. Ezen változtatna az új orosz modell, amely a szibériai erdőket „szénelnyelő központtá” tenné.
Az elképzelés szerint műholdas és drónfelvételek segítségével felmérnék, hogy a kijelölt területen lévő erdők mennyi szén-dioxidot képesek megkötni. Ezt követően bármelyik cég lízingelhet egy erdőterületet, amelynek a kezelésével, új fák ültetésével növelheti a szénelnyelő képességét. Ha ugyanis nő a terület szén-dioxid-lekötő képessége, a különbözettel kompenzálhatja a kibocsátását, vagy akár kereskedhet is a karbonkreditekkel (a karbonsemlegesítésről itt lehet olvasni bővebben).
A modellel tehát az orosz állam kiszervezné az erdőgazdálkodást és bevételhez jutna, vállalatok pedig csökkenthetik a karbonlábnyomukat, ami alapvető elemmé vált a legtöbb óriáscég arculatában. Ahogy a Bloomberg is írja, a szennyezés csökkentésének kiszervezése azonban egyelőre nem tűnik érdemi lépésnek a klímaváltozás mérséklése szempontjából.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
