Januárban, főleg a vakcinák engedélyeztetésével kapcsolatos jó hírek érkezése után sokaknak lehetett az az érzése, hogy már látni a fényt az alagút végén, és hamarosan nagyot javulhat a járványhelyzet. Aztán jöttek a vakcinagyártás nehézségeiről és az új mutációkról szóló hírek, és bár a fény még mindig látszik az alagút végén, mostanában talán gyakrabban érezhetjük úgy, hogy kicsit több az árnyék is, és már azt is kicsit nehezebb átlátni, hogy mennyire van távol az alagút vége.

Boér Levente, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója és portfóliómenedzsere ennek a jelentőségét gazdasági és befektetési szempontból a G7-nek nyilatkozva tavaly év végén úgy fogalmazta meg, hogy az a millió dolláros kérdés, hogy a vakcinák mennyire lesznek sikeresek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyire lesznek sikeresek a vakcinák? - a millió dolláros kérdés a részvénypiacokonHa egy cégnél azt látjuk, hogy egy-két éven belül vissza tud menni a régi kerékvágásba az üzletmenet, az még nem garantálja a nyereséget. Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója a G7 podcast vendége.

Ugyanez az állítás még mindig áll, azonban most már a fent említett fény-árnyék arány változása is nehezíti az egyértelmű előrejelzést. Kicsit konkrétabban megfogalmazva ez azt jelenti, hogy miközben az év elején még arra lehetett számítani, hogy megfelelő átoltottság mellett jöhet a teljes nyitás, a különféle mutációk miatt elképzelhető, hogy bizonyos szintű korlátozások tovább maradhatnak meg.

Boér Levente, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója

Ez pedig eltérő üzleti eredményt vetít előre az egyes szektorokban.

A légi közlekedésben például csak közel teljes foglaltság mellett tudnak nyereséget elérni a cégek, 70-80 százaléknál kihozható a nullszaldó, alatta viszont már nagyon komoly veszteségek termelődnek. Ha a mutációk miatt maradnak a korlátozások, a nemzetközi, kontinensen átívelő utazás további korlátozása politikailag is könnyebben kivitelezhető, mint a helyi lezárások

– mondta Boér.

Szerinte emiatt a légitársaságok mellett a turisztikai és utazásszervező cégeknek is kockázatosabb lehet a következő időszak, így ezekben az iparágban ritkábban találni most olyan cégeket, amelyek jó befektetésnek számítanak.

Más iparágak viszont a költségeiket lefaragva részleges lezárások mellett, „közepes nyitás” esetén is képesek a nyereséges működésre. Boér erre például az étteremláncokat, vagy a plázákat üzemeltető cégeket hozta példaként.

Az idei év ezekben az iparágakban sem lesz feltétlenül jó, de itt már nagyobb eséllyel találni majd olyan cégeket, amelyek a közeljövőben már nyereségesen működhetnek

– mondta.

Az OTP Alapkezelő részvényalapjában, az OTP Fundman Alapban részben olyan cégek részvényeit tartják, amelyek a járvány nyertesei, ezért nagy eredménynövekedés előtt állnak, de még nem túl magas az árfolyamuk.

A részvények másik csoportja olyan, amelyeknek jelentősen bezuhant az árfolyama a járvány miatt, de a portfóliót kezelő csapat megítélése szerint a cégeknek elég forrásuk van ahhoz, hogy a járványt követően akár a korábbinál nyereségesebb működéssel térjenek vissza. Az alapba általában 30-40 cég részvényeit válogatják be, a megfelelő kockázatmenedzsment érdekében egy cég részvényei legfeljebb a teljes alap 3-5 százalékát tehetik ki.

Bár Boér elmondása alapján – pont az említett változások miatt – az alapon belül lecsökkentették a turisztikai és a légi közlekedési szektor vállalatait, azért akad ezekből az iparágakból is olyan cég, amelynek bíznak a jövőjében, és ezért tartják a papírjait.

Az egyik ilyen cég a Pegasus nevű török fapados légitársaság, amelynek ugyan bezuhant az árfolyama, Boér szerint a fiatal és a versenytársaknál költséghatékonyabb flottájának köszönhetően a cég a nyitás után erősebb pozícióba kerülhet, mint amilyenben a járvány előtt volt. Emellett az is optimizmusra adhat okot, hogy úgy tűnik, Törökország a járványt és a vele járó gazdasági válságot is viszonylag hatékonyan kezelte.

A másik légitársaság, amelynek részvényeit az alapban tartják, az orosz Aeroflot, ennek fapados üzletága 2020-ban nyereséges maradt amiatt, hogy Oroszországban az országon belüli légi közlekedést nem korlátozták a járvány miatt. A Pobeda járatai viszonylag nagy forgalommal szolgálták ki a belföldi turisztikai és üzleti célú utasokat.

Boér egy olyan turisztikai céget is megemlített, amelynek a kilátásaival kapcsolatban optimisták középtávon: az üdülőegységeket működtető horvát Valamarnak egyrészt meggyőző hosszú távú stratégiája van üdülőhelyek létesítéséről és további felvásárlásokról, másrészt Boér szerint egy regionális turizmus fellendülésével együtt járó „közepes nyitás” a turizmusban kifejezetten kedvezne a cégnek, hiszen Európán belül sokaknak a tengerentúli úti célok helyett Horvátországra esne a választása a nyáron.

A bevásárlóközpontokat tulajdonló és üzemeltető cégek árfolyama jelentősen visszaesett a lezárások hatására, de Boér szerint hosszú távon az online kereskedelem fellendülése ellenére sem érdemes temetni ezt szegmenst.

Még ha kisebb mértékben is ugyan, de az embereknek továbbra is lesz igénye arra, hogy helyben vásároljanak, ami persze nem jelenti azt, hogy a szegmensnek ne kéne az online üzletágak felé nyitnia. Az idei év annyiban biztos, hogy jobb lesz, mint a tavalyi, hogy valószínűleg ősszel már nem kell lezárási hullámra számítani, tehát ezek a cégek egy lezárással megúszhatják az évet kettő helyett.

Az OTP Fundman Alap ezért tartja például a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban számos plázát üzemeltető Unibail-Rodamco-Westfield részvényeit, valamint az európai plázákat üzemeltető Klepierre papírjait.

Azok a cégek különösen jó pozícióból indulhatnak a nyitás után, amelyek rugalmasan reagáltak a válságra

– mondta, példának pedig a francia Mercialyst hozta, amely bevásárlóközpontjaiban sikeresen szervezte át a boltokat, leváltva a járvány veszteseit olyanokra, amelyeknek a termékeire vagy szolgáltatásaira a korlátozások alatt is volt kereslet.

A ciprusi görög és bolgár piacokon az IKEA és Intersport üzleteit üzemeltető Fourlis Group részvényeinek árfolyama komolyan megszenvedte, hogy a cég csak korlátozottan tudta nyitva tartani az elmúlt évben a boltjait, ugyanakkor Boér szerint arra lehet számítani, hogy ezeken a piacokon olyan korlátozások már nem lesznek, hogy ezek a boltok ne tudjanak kinyitni.

A szállásadók által generált kereslet kiesését az otthonról vásárlók kereslete ellensúlyozta, és Boér szerint a cég az ingatlanportfóliójának átszervezésével további értéket tud teremteni.

A szintén Cipruson, Görögországban, Bulgáriában, illetve Romániában gyerekjátékokat és háztartási eszközöket áruló Jumbo áruházlánc erős mérleggel és konzervatív üzletpolitikával működtetett cég, amelynek árfolyama a piaccal együtt zuhant be a járvány alatt. Ugyanakkor Boér szerint a cég fundamentumai alapján ez nem feltétlenül volt indokolt, így a cég most olcsó befektetési lehetőséget kínál.

Végezetül pedig Boér a most szintén elég komolyan szenvedő vendéglátásból is hozott olyan cégre példát, amely győztesen jöhet ki a járvány utáni nyitásból. Az AmRest nyugat- és közép-európai, és részben a kínai piacon működtet olyan gyorskiszolgáló étteremhálózatokat, mint a KFC, a Pizza Hut, a Burger King vagy a Starbucks.

A cég részben a kiszállításnak is köszönhetően pótolta a kieső bevételei egy részét, emiatt megúszta ezt az időszakot tőkeemelés nélkül. Boér szerint az is bizakodásra ad okot, hogy az éttermei kifejezetten a fiatalok körében népszerűek, ami még egy nem teljes nyitás esetén is a versenytársakéhoz képest nagyobb forgalmat vetít előre.

Az OTP Alapkezelőnél most úgy látják, hogy a vakcinagyártási nehézségek és a mutációk ellenére is biztatóak a kilátások annyira, hogy Európában és az USA-ban jelentős nyitásra lehessen számítani az év második felére. Az újranyitás nyertesei pedig jó befektetési lehetőséget jelentenek a Boér által részletezett iparági sajátosságok figyelembe vételével.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom befektetés cég járvány nyitás részvény vállalat Olvasson tovább a kategóriában