Január óta minden hónapban egyszer elvégzünk egy nagybevásárlást az Aldiban és a Lidlben. A hó utolsó napján mindig ugyanazt a 42 terméket megvásároljuk mindkét helyen, és követjük az árak alakulását. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a két népszerű diszkontban mennyi az élelmiszer-infláció (vagy éppen defláció), és mekkora az eltérés a két üzlet között (ha létezik egyáltalán ilyen érdemben).

Egy hónappal ezelőtt többek között arra hívtuk fel a figyelmet, hogy eddigi adataink szerint a termékek ára a két láncban ugyan elég gyakran változik, de valahogy mégis mindig körülbelül 20 olyan termék van, amelynek ára hajszálpontosan ugyanannyi, vagy minimális eltérést mutat a két bolt között. Ez a durván 50 százalékos egybeesés folyton változó termékkörből áll össze, de maga az arány rendkívül stabil, ami talán arra utal, hogy a két lánc árazása szorosan követi egymást.

Azt is megfigyeltük, hogy a nagy egyezőség ellenére fél év alatt a 42 termék közül mindössze csak két olyan volt, amelynek ára két feltételnek megfelelt:

• egyetlen forintot sem változott, és
• mindig ugyanannyiba került az Aldiban és a Lidlben.

Ezt a hallatlan stabilitást csak a liszt és a gouda sajt produkálta, nyilvánvalóan a termékekre vonatkozó hosszú távú beszerzési megállapodások következtében.

Szeptember végére azonban a gouda sajtot magára hagyta a liszt. A BL-55-ös mindkét láncban egyszerre 109 forintról 119-re drágult, ez 9,17 százalékos ugrásnak felel meg.

A Lidlben azonban érdekes módon mégis el tudja kerülni a liszt drágulását az, aki odafigyel. Megjelent ugyanis a boltokban a két kilogrammos kiszerelés, és ha ebből számoljuk az egy kilóra vetített árat, akkor egyenesen árcsökkenés van, hiszen a korábbi 109 helyett 107 forintra jön ki.

Mivel mi a saját módszertanunk szerint nem vesszük figyelembe a kiszerelés változását (pont azért, hogy a termékek hosszabb távon akkor is összehasonlíthatóak maradjanak, ha a csomagolásuk az egyik boltban megváltozik, de a másikban például nem), így a mi kosarunkban a Lidl lisztje olcsóbbá vált.

Megkérdeztük a Lidlt, hogy marketingfogásról van-e szó, és a lánc azt mondta nekünk, hogy a kétkilós lisztek egy korábbi olyan akcióból maradtak meg, amikor a sajátmárkás termékek egy részét extra nagy csomagolásban árulták.

A kétkilós kiszerelés tehát most nem akciós, de ezek szerint vélhetően csak „a készlet erejéig” tart, és ahogy a lánc mondta nekünk, csak akkor lesz újra elérhető, ha ismét lesz „XXL témahét”.

Egyébként ha az általános fogyasztói szokásokból indulunk ki, akkor nagyon fegyelmezettnek kell lenni ahhoz, hogy a liszt csaknem 10 százalékos drágulását valaki kivédje: a nagyobb kiszerelés ugyanis a legtöbb esetben többletfogyasztáshoz vezet (és egyébként a tapasztalatok szerint több élelmiszer-hulladékot is eredményez).

Nem ez az egyetlen kreatív marketingmegoldás, amellyel a diszkontok megpróbálják legalább átmenetileg kezelni az előbb-utóbb elkerülhetetlenül érvényesülő inflációt. Az Aldiban lettünk figyelmesek most arra az egyébként máskor, más boltban is alkalmazott fogásra, hogy

a termék árát megemelik, de rögtön akcióssá is teszik, és az akcióban pont ugyanannyiba kerül, mint addig.

A figyelmes vásárló azt veszi észre, hogy egyelőre a kasszánál nem fizet többet, de a címkén már látja az új, megemelt árat is, és számíthat arra, hogy az akció végével már azt kell kifizetnie.

Mi egyébként a hasonló marketingeszközök hatásának minimalizálására kezdettől fogva minden hónapban a nem akciós árakkal számolunk, így a mi fogyasztói kosarunkban már megjelent ez az áremelés. (A nem reprezentatív, saját magunk által kitalált módszertanról első cikkünkben olvashatók a részletek, a mondat végén lévő csillagra kattintva pedig a bevásárlólistánk látható.^*Burgonya 3 kg
Cukor 0,5 kg
Liszt 1 kg
Olaj 1 l
Vaj 0,25 kg
Félbarna kenyér 3 kg
Zsemle 0,5 kg
Kifli 0,5 kg
ESL tej 1,5% 1 l
ESL tej 2,8% 1 l
Tejföl 20% 0,5 l
Natúr joghurt 0,5 l
Kefir 0,5 l
Paradicsom 1 kg
TV paprika 0,5 kg
Sárgarépa 0,5 kg
Fehérrépa 0,2 kg
Alma 1 kg
Banán 0,5 kg
Örölt kávé, 100% Arabica 0,25 kg
Csirkemell 1 kg
Pulykamell 1 kg
Sertés darált hús, 20% zsírtartalom 0,5 kg
Sertéspárizsi 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 2 tekercs
Coca Cola 1 l
Zabital 1 l
Rizs 0,5 kg
Spagetti tészta 0,25 kg
Tojás 10 darab
Vöröshagyma 0,25 kg
Kígyóuborka 1 darab
Szénsavas ásványvíz 3 l
Só 0,05 kg
Rögös túró 0,2 kg
Gouda sajt 0,2 kg
Sertéskaraj 1 kg
Trappista sajt 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga 0,2 kg
Uht tej 1,5% 1 l
Uht tej 2,8% 1 l
Narancs 0,3 kg)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Aldi és a Lidl árait a járvány is alig tudta szétrázniKészítettünk egy 42 elemből álló bevásárlólistát, és elmentünk az Aldiba, illetve a Lidlbe, hogy megnézzük, milyen eltérések vannak a két diszkontlánc árazásában.

Az említett áremeléseket egyébként szeptemberben a mi kosarunkban más termékek árcsökkenése elég jól ellensúlyozta, így összességében még a nyári zöldségek szezonjának lefutása után sem mértünk érdemi drágulást. Látszik, hogy a paradicsom és a paprika szezonja lefutott, ezek elkezdtek drágulni, helyettük viszont az almák lettek jóval olcsóbbak.

Augusztus végéhez képest a mi bevásárlókosarunkban az elmozdulás minimális maradt, mindkét láncban körülbelül egy százalékos árcsökkenést mértünk. AZ Aldiban most 16 ezer 180, a Lidlben pedig 15 ezer 450 forintot fizettünk volna gyakorlatilag ugyanazért. A január végén mért (nálunk időben első) árszinthez képest az Aldi pillanatnyilag közel 4, a Lidl pedig több mint 7 százalékos csökkenésben van a teljes bevásárlásunk költségét nézve.

Az alábbi grafikonon (mint minden eddigi hónapban) azt mutatjuk be, hogy a mi bevásárlókosarunk szerint mekkora a különbség a két bolt között. Látszik, hogy érdemi változás ezúttal nincs.

Abban sincs elmozdulás, hogy az egyes termékek közötti árkülönbségek is ritkák maradtak, ezt mutatja be részletesen az alábbi ábra, amelyet szintén minden hónapban összeállítunk:

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat Aldi. Lidl bevásárlás drágulás élelmiszer fogyasztói kosár kiskereskedelem liszt Olvasson tovább a kategóriában