Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. május 19. 12:04 Élet, Vállalat

Az Aldi és a Lidl árait a járvány is alig tudta szétrázni

A Központi Statisztikai Hivatal szerint idén áprilisban átlagosan 8,7 százalékkal kellett többet fizetni az élelmiszerboltokban, mint egy évvel korábban. A központi adatok a friss idényzöldségek és gyümölcsök kifejezett drágulását mutatták idén, ezek 15,1 százalékkal kerülnek többe. A cukorért (14,1 százalék) és a szárazkolbászért, illetve a sonkáért is jóval (12,5 százalékkal) többet kell most fizetni.

Tudjuk azonban, hogy az összesített 8,7 százalékos emelkedés a legjobb esetben is csak iránymutató, hiszen a vevők fogyasztási szokásai egyediek. Senki sem ugyanazt rakja a kosarába, és főleg nem feltétlenül azt, amit a KSH, de ezen kívül még számos módszertani probléma is lehetetlenné teszi, hogy egyedileg reális képet kapjunk az árak emelkedéséről vagy csökkenéséről, erről korábban részletesen például itt írtunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem is akkora az infláció, amekkorát a KSH kimutatVannak olyan tételek, amelyekkel nem tudnak megbirkózni a statisztikusok. Valószínűleg sokkal gyorsabban drágul az életünk, mint az a hivatalos számokból kiolvasható.

A KSH szerinti 8,7 százalékos drágulással kapcsolatban ezért mindenkinek csak szubjektív ítélete lehet. A legtöbben talán úgy érzik, hogy ha ugyanazt a heti nagy bevásárlást ejtik meg ma, mint egy évvel korábban, akkor a kasszánál több mint 8,7 százalékkal fizetnek többet. Egy tavaly áprilisban 20 ezer forintos kosárnak ma ki kell(ene) jönnie 21 740 forintból, ha épp olyanok (lennének) a vásárlási szokások, mint ahogy azt a KSH feltételezi.

A koronavírus-járvány ráadásul csak megnehezítette a hivatal munkáját. Ahogy friss közleményükben a minap jelezték, az adatok felvétele nehezebb lett, hiszen például a megszokott helyszíni összeírást sem tudták mindig elvégezni, és a hiányzó adatokat egyéb statisztikai módszerekkel kellett pótolniuk.

Mi a G7-nél már januárban, még jóval a járvány megérkezése előtt (és attól függetlenül) összeállítottunk egy saját bevásárlólistát azzal a céllal, hogy a két legnépszerűbb (diszkont) boltlánc, az Aldi és a Lidl adataira támaszkodva elkezdjük követni az élelmiszerek árváltozásait.

Listánk statisztikai szempontból nem reprezentatív, és semmiképpen nem hasonlítható a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztói kosarához. Az adatgyűjtéssel két fő célunk van: hosszabb távon megfigyelni, hogy

  • a két népszerű diszkontban az átlagos árszint mennyire változik, és
  • mekkora különbség van a két lánc árképzése között.

Annak érdekében, hogy az összehasonlítást a két áruház választéka között hosszabb távon is meg tudjuk tenni, csupa „szabványosnak tekinthető” élelmiszert vettünk fel a listánkra, a tételek és a mennyiségek a csillagra kattintva megnyíló jegyzetben láthatók*Cukor 0,5 kg
Liszt 1 kg
Olaj 1 l
Vaj 0,25 kg
Félbarna kenyér 3 kg
Zsemle 0,5 kg
Kifli 0,5 kg
ESL tej 1,5% 1 l
ESL tej 2,8% 1 l
Tejföl 20% 0,5 l
Natúr joghurt 0,5 l
Kefir 0,5 l
Paradicsom 1 kg
TV paprika 0,5 kg
Sárgarépa 0,5 kg
Fehérrépa 0,2 kg
Alma 1 kg
Banán 0,5 kg
Örölt kávé, 100% Arabica 0,25 kg
Csirkemell 1 kg
Pulykamell 1 kg
Sertés darált hús, 20% zsírtartalom 0,5 kg
Sertéspárizsi 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 2 tekercs
Coca Cola 1 l
Zabital 1 l
Rizs 0,5 kg
Spagetti tészta 0,25 kg
Tojás 10 darab
Vöröshagyma 0,25 kg
Kígyóuborka 1 darab
Szénsavas ásványvíz 3 l
Só 0,05 kg
Rögös túró 0,2 kg
Gouda sajt 0,2 kg
Sertéskaraj 1 kg
Trappista sajt 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga 0,2 kg
Uht tej 1,5% 1 l
Uht tej 2,8% 1 l
.

Ez a mi heti fiktív nagy bevásárlásunk, amit minden hónap utolsó napján elvégzünk a két diszkontban. Az adatok értelmezéséhez azonban fontos még tudni, hogy

  • az akciós árat nem vesszük figyelembe, csak az eredetit, amelyről az adott terméket leárazták;
  • ha egy termékből több fajta is kapható, akkor mindig a legolcsóbbal számolunk;
  • a kiszerelés esetleges változásait pedig úgy szűrjük ki, hogy egységárakat rögzítünk (kg, liter, darab). Ha például a kefir dobozának űrtartalma megváltozik, mi akkor is mindig fél litert veszünk belőle, függetlenül attól, hogy létezik-e egyáltalán az adott hónapban ilyen kiszerelés, vagyis hogy a valóságban ezt egyáltalán meg tudnánk-e tenni.

A nagy bevásárlásunk 2020. január 31-én

az Aldiban 16 801, a Lidlben pedig 16 680 forintba

került volna.

A 42 elemből álló, nagyrészt alapélelmiszereket tartalmazó listánk összesített költsége tehát a Lidlben hajszálnyival kisebb volt, de a 121 forintos különbség inkább azt jelzi, hogy gyakorlatilag nem észleltünk árkülönbséget a két bolt között.

Február végén újra megejtettük a próbavásárlást a januárival megegyező termékkörrel és mennyiségekkel, és ekkor

az Aldiban 16 855, a Lidlben 17 090 forintot

fizettünk volna.

Ezúttal tehát az Aldi volt olcsóbb, de a különbség (235 forint) ismét elenyésző volt. Az év első két hónapjában a két bolthálózat árai között összességében semmilyen eltérést nem tapasztaltunk, amellett, hogy kismértékű áremelkedést mértünk.

A március végi megfigyeléseinket már erősen befolyásolhatta a járvány, a felhalmozási láz, az annak kapcsán gyakorivá váló átmeneti áruhiány, és a kijárási korlátozások miatt olykor kaotikussá váló helyzet.

Ekkor

az Aldiban 17 366, a Lidlben 16 693 forintot

mértünk.

Ez már nagyobb, de összességében még mindig nem jelentős, 673 forintos különbség.

Április végén azt tapasztaltuk, hogy a két lánc között márciusban kialakult különbség kis mértékben tovább nőtt, ekkor

az Aldiban 17 359, a Lidlben 16 274 forintot

fizettünk volna.

Ez 1085 forint eltérés, de természetesen csak a mi listánkra érvényes, és az sem lenne meglepő, ha az ellátási láncok helyrerázódása és a járványhelyzet enyhülése után a két érték ismét gyorsan közelítene egymáshoz.

A fenti összegekből adódó trendet az alábbi grafikon mutatja:

 

Ha pedig az Aldi és a Lidl bevásárlás közötti különbséget nézzük százalékban kifejezve, akkor az alábbi görbét kapjuk:

 

A két diszkont árképzése a járvány előtt nagyon hasonló volt, de még a járványban is meglehetően jó összhangban mozgott.

Az általunk választott 42 termékből januárban 15, februárban 18, márciusban 17, áprilisban pedig 12 ára forintra megegyezett a két diszkontban. Ha pedig 2 százaléknyi eltérést még nem veszünk figyelembe, akkor 

januárban 20, februárban 22, márciusban 20, áprilisban pedig 14 termék ára volt tökéletesen azonos, vagyis békeidőben a termékek mintegy fele lényegében ugyanannyiba került.

Sőt, ha összességében nézzük, akkor az igazán nagy áreltérések a két láncban a kivételek közé tartoznak. Az alábbi grafikon a január végi helyzetet mutatja, és jól látszik, hogy a 20 százalékos differenciát (bármelyik irányba) csak kevés termék lépi át, ezek valószínűleg kivételes, átmeneti esetek.

 

Az év első két hónapjában az Aldiban általában olcsóbb volt a tv-paprika, a WC-papír vagy a kefir, a Lidlben viszont mindkét hónap utolsó napján jóval olcsóbb volt a szénsavas ásványvíz, a cukor és a pulykamell is.

A két diszkont talán a zöldség-gyümölcs-választék árazásában tudott a leginkább elszakadni egymástól: az alma, a paradicsom és a kígyóuborka például egyszer itt, másszor ott volt jóval olcsóbb.

 

Márciusban nem volt igazán kiugró eltérés egyetlen terméknél sem, ám megfigyelhető, hogy amennyiben volt különbség, akkor az nagyobb lett, ami azt eredményezte, hogy egy-egy ilyen termék jobban el tudta mozgatni az egyéni fogyasztói kosarak összesített értékét.

 

Az áprilisi adatok szerint a békeidős trend a járványban sem borult fel, az Aldiban és a Lidlben is hasonló termékeket látunk olcsóbbnak vagy drágábbnak, mint korábban. Változás csak abban van, hogy egyes termékeknél kinyílt az olló, azaz nagyobb lett az eltérés.

 

Élet Vállalat Aldi ár bevásárlás élelmiszer fogyasztói kosár infláció Lidl Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. július 10. 17:08 Élet

Gyorsuló ütemben vágják a fákat Európa erdőiben

Miközben Európa-szerte egyre többet hallani a klímaerdők telepítésének szükségességéről, a meglévő erdős területeken nagyot nőtt a fakitermelés intenzitása az elmúlt pár évben.

Torontáli Zoltán
2020. július 10. 12:16 Élet

Kevesen akarnak visszamenni az irodába, de muszáj lesz, mert túl sok pénz van benne

A hosszú távú szerződések és az építésre felvett hitelek miatt nem lehet egyik-napról a másikra megszüntetni az irodákat, a piaci szereplők többségének elemi érdeke, hogy az irodisták ne maradjanak otthon.

Hajdu Miklós
2020. július 8. 12:58 Élet

Olyan rosszul étkeztetik dolgozóikat a multik a fejlődő országokban, hogy még a termelékenységük is romlik

Amellett, hogy jelentős összegeket buknak a vállalatok a maximálistól elmaradó munkatermelékenység miatt, a hírnevüket is egyre inkább fenyegeti a dolgozók nem megfelelő élelmezése.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 10. 06:25 Közélet

Egyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek

52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.

Fabók Bálint
2020. július 8. 06:31 Élet

“Mindennapos őrlődés volt, hogy tudod, hogy fogy a pénz, és baromira nem tudod, mikor lesz ennek vége”

A taxis diszpécsernek 500 forintja maradt. A felszolgáló már nem akar robotként élni. A fodrászt megőrjítette a járvány. Mi lett azokkal, akik elvesztették a munkájukat?

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.