A Hunguest döntetlenre hozta a meccset Strasbourgban a magyar állammal szemben
A Hunguest Vagyonkezelő Zrt. pert nyert a magyar állam ellen Strasbourgban – derül ki a Smartlegal Schmidt & Partners ügyvédi iroda blogbejegyzéséből. Az ügy lényege, hogy a céget egy nagyértékű ügyben 2000-ben beperelték, és a bíróság kötelezte, hogy felperesi követelés biztosítékául utaljon át 275 millió forintot egy végrehajtói számlára.
A per csak 2010-ben ért véget, és hiába volt a felperes követelése csak 50 százalékban alapos, a Hunguest letétben lévő pénze nem fedezte a teljes követelést, mivel azután 10 évnyi kamatot, azaz 90 millió forintot is megítélt a bíróság. Csakhogy a Hunguest nem kapott a saját, letétben lévő pénze után kamatot az eltelt 10 évben.
A Hunguest a Magyar Alkotmánybíróság előtt sikertelenül támadta meg a jogszabályt, ezért az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte az ügyet. A Bíróság a tulajdonjogba való aránytalan mértékű beavatkozásnak minősítette a magyar gyakorlatot, amely sérti az Emberi Jogi Egyezményt, de a kártérítés összegének kiszámításánál osztotta a magyar kormány álláspontját, ezért a 10 évre járó kamattal azonos, 1 millió eurós kártérítés helyett csak 465 ezer eurót ítélt meg a Hunguestnek.
Annak a másik Hunguest cégnek, a szállodák üzemeltetőjének, amely a Vagyonkezelőt is kivásárolta, egyébként nagyon jól megy, mióta tavaly Mészáros Lőrincék kezébe került: tavaly 14,6 milliárd forintos árbevételen 2,2 milliárd forintos adózott eredményt ért el a cég. Az Opimus egyébként 3,3 milliárd forintot fizetett az üzletrészért, amit aztán 5,8 millárd forint értékben konszolidált.
Frissítés: A cikkben eredetileg helytelenül szerepelt, hogy az idővel Mészáros Lőrinc irányítása alá kerülő Hunguest társaság vitte végig a pert.
Közélet
Eladták Esztergom egykori első kórházépületét
Az önkormányzatnak még elővásárlási joga van, a helyiek szerint élni is kellene vele.
Magyarország után Amerikába is megérkezett a személyelvű gazdaságpolitika
Szűk hatalmi érdekek mentén próbálják alakítani az üzleti viszonyokat, ami gazdaságilag több problémát okoz, mint amennyi politikai hasznot hajt.
Hat lépés, amely válságállóvá tenné a magyar gazdaságot
Gyengülő forint, gyors infláció és stagnáló gazdaság jelezték a problémákat az utóbbi években, de van kiút ebből a helyzetből, csak el kellene indulni rajta.
Fontos
Türkmenisztán a világ egyik leggazdagabb országa lehetne, de csapdába került
Rengeteg földgáz van az országban, de geopolitikai okok miatt nem tudják elszállítani a vevőkhöz.
„Általános az elkeseredettség” – legalább 800 ember maradhat munka nélkül Dunaújvárosban
Több mint 70 milliárdot költött az állam a megmentésére, mégis kétséges a Dunai Vasmű jövője. A cseh és román testvércégek helyzete sem biztatóbb.
Olyan sokba kerül az államadósság-törlesztés, hogy kódolva van Magyarország lemaradása
Az EU-n belül hazánk költötte GDP-jéhez viszonyítva a legtöbbet kamatfizetésre az utóbbi években, ami aggasztó a növekedési kilátások szempontjából.
Ismét hajtanak a betétesek pénzére a bankok
Több pénzintézet is versenyképes, az állampapír-hozamoknál magasabb lekötött betéti kamatokkal küzd a lakossági ügyfelek megtakarításaiért.
Mészáros Lőrinc könyvvizsgálója tűnt fel a Matolcsy-kör MBH bankos érdekeltségeinél
Az ország egyik legnagyobb bankjában az MNB-botrány kulcsszereplőihez köthető alapoknak is jelentős részesedése van, a tét több százmilliárd forint lehet.
Ugyanúgy égette a közpénzt a kormány, mint a jegybanki alapítvány, csak más gazdagodott
Az MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.
Nagy a fellélegzés, de így is marad bőven az amerikai vámokból
A szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.
