(Trippon Mariann a CIB vezető elemzője. A G7 Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
A COVID-19 járvány miatti drasztikus korlátozó intézkedések a 2020-as év második negyedévét érintették a legsúlyosabban. Az eddig megjelent GDP-statisztikák szerint a legtöbb gazdaságban soha nem látott mértékű recessziót hozott az április-június periódus, aminek köszönhetően az év első felében a globális GDP közel 10%-kal zsugorodhatott.
A gazdaságok áprilisban érték el a mélypontot, majd a korlátozó intézkedések fokozatos feloldásával párhuzamosan májustól megindult a kilábalás, ami a nyári hónapokban tovább erősödött. Az elmúlt hetekben megjelent adatok alapján a történelmi mértékű visszaesést a harmadik negyedévben historikus összehasonlításban is kimagasló mértékű korrekció követheti.
Sokkal nagyobb kérdés azonban, hogy mi következik ezután? Ha ránézünk néhány, a gazdaság teljesítményét különböző dimenziókban mutató grafikonra, akár bonthatjuk is a pezsgőt: az elmúlt időszakban megjelent makrogazdasági adatok szinte tökéletes V-alakú kilábalást mutatnak. A nyári hónapokra vonatkozó számokból azonban nagy hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni.
A satufékes leállást követő gyors fellendülés egy rövid ideig tartó, technikai felpattanás: a gyárak a leállások után elkezdik behozni a lemaradást, a karanténból kiszabadulva a fogyasztók megvásárolják, amit már rég meg kellett volna, „megrohamozzuk” a kávézókat, éttermeket, mert már annyira hiányzott.
Ez a lendület azonban nyilvánvalóan nem tart ki a végtelenségig, így egyáltalán nem számít meglepőnek, hogy a legfrissebb havi gyakoriságú adatok a dinamika lassulására, a fellendülés „ellaposodására” utalnak.
Ráadásul az elmúlt hetekben Európa-szerte újra felgyorsult a járvány terjedése. Ebben az újabb szakaszban nyilván a legtöbb ország már kifinomultabb védekezési módokat alkalmaz, megpróbálva elkerülni az újabb teljes leállást, de az aggasztó ütemet mutató statisztikákkal párhuzamosan a potenciális újabb korlátozó intézkedések bevezetése tovább növeli a kilátásokat övező bizonytalanságokat, és erősíti az előrejelzések körüli negatív kockázatokat.
Ez igaz akkor is, ha a korlátozó intézkedések csak lokálisak/regionálisak és nem az egész országot érintik. A tényleges intézkedéseken túl ugyanis az erősödő félelem, az önkéntes távolságtartás, általánosabban véve a gazdasági szereplők viselkedési mintái, hangulata és bizalma is komoly hatással van a növekedési kilátásokra. E téren viszont mindaddig nem várható tartós, erőteljes pozitív fordulat, ameddig nem következik be egészségügyi áttörés: nem kerül piacra megbízható és a szélesebb tömegek számára is elérhető vakcina és/vagy nem fejlesztenek ki egy, a COVID-19-et megbízhatóan gyógyítani képes szert.
Szakértők szerint azonban erre az áttörésre még legalább 2021 második feléig várni kell.
A régiós országok és a magyar gazdaság kilátásait is a fenti tényezők határozzák meg. Ahogy a globális gazdaságban, úgy régiónkban is erős harmadik negyedéves felpattanás követi a mély második negyedéves recessziót. Ezt követően azonban lassabb ütemre kapcsolhat a kilábalás. A közép-európai régióban idén 5-5,5% között csökkenhet a kibocsátást, amit 2021-ben 4,5-5% közötti növekedés követhet. A válság előtti kibocsátási szintet azonban csak 2022-ben érheti el újra a régió.
Tovább szűkítve a kört, Magyarország egyike volt azon országoknak, ahol a második negyedéves növekedési számok a legpesszimistább várakozást is alulmúlták. Első ránézésre azonban talán meglepő módon
ez nem okozott érezhető változást az idei évre vonatkozó várakozásokban, a konszenzusos egyáltalán nem romlott: az elemzők átlagosan továbbra is -5,1-5,2% közötti recesszióval kalkulálnak 2020-ra.
A konszenzus mögött azonban voltak egyedi változások: a pesszimista (7-8-9%-os recessziót jósoló) előrejelzések -nyilván a legfrissebb adatok nyomán- kevésbé pesszimistává váltak, az optimista táborban (3-4% közötti visszaesés) pedig ezzel ellentétes irányú revíziókat láttunk.
A CIB Bank inkább az optimista tábort erősíti, így saját korábbi -4,1%-os előrejelzésünket lefelé korrigáltuk, de továbbra is elképzelhetőnek tartjuk, hogy az idei évet 5%-nál kisebb recesszióval megússzuk. Ugyanakkor 2021-es prognózisunk kissé pesszimistább, mint a piaci várakozások mediánja. Mivel a kilátásokat és ennek megfelelően az előrejelzéseket számottevő és növekvő bizonytalanságok övezik, talán pontosabb képet ad a várakozásokról, ha nem egyedi éveket, hanem a 2020-2021-es két évet egyben vizsgáljuk: a konszenzus 2020-2021-re 0,5%-os kontrakciót mutat, ami összhangban van saját számainkkal.
A rengeteg bizonytalanság mellett tehát jelenleg az látszik, hogy az összeomlás forgatókönyveket (vírushelyzettől függően) talán sikerült elkerülni, de a kilábalás nem lesz sima menet, így a túlzottan rózsás forgatókönyvek megvalósulásának is kicsi az esélye. Ez a kilábalás nem valószínű, hogy V-alakú fellendülésként kerül be a gazdaságtörténet könyvekbe.
Közélet
Fontos