Hidrogénnel táplált üzemanyagcellás verziót is gyártani fog a BMW 2022-től az X5-ös SUV modelljéből – írja a Bloomberg. A hír azért meglepetés, mert eddig úgy tűnt, hogy a német hidrogénes fejlesztéseket a koronavírus-járvány miatti visszaesés megakasztja.
A BMW nem fejleszt saját üzemanyagcellát, hanem a technológiával régóta foglalkozó, és pár modellel egyébként piacon is lévő Toyotától veszi meg a kulcsfontosságú alkotóelemet. Az üzemanyagcella az az egység, amelybe a folyamatosan betáplált hidrogéngáz az oxigénnel egyesülve vízzé alakul, és közben elektromos áramot fejleszt (vagyis az autó elektromos hajtású, de az áram nem egy akkumulátorból, hanem a tankban lévő hidrogén reakciójából származik).
Amennyiben a hidrogén zöld forrásból származik, akkor az autó működtetése lényegében nem jár károsanyag-kibocsátással.
A hidrogénes üzemanyagcellát régóta a belső égésű, fosszilis üzemanyagokat használó motorok egyik fő zöld alternatívájának tekintik, az akkumulátoros e-autókkal szemben az a legfőbb előnye, hogy ugyanúgy percek alatt lehet megtankolni, mint a hagyományos járműveket, és az egy töltéssel megtehető táv is nagyobb.
A technológia elterjedésének eddigi gátja főleg a magas fejlesztési költség és a hidrogénes logisztika-infrastruktúra hiánya volt. Úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány még inkább háttérbe szorítja a fejlesztéseket, mert a bezuhanó autópiacon a gyártóknak égető szükségük van a készpénzforgalom kellő mértékének megtartására, azaz a fejlesztési kiadások visszafogására.
A BMW egyik fő riválisa, a Daimler áprilisban le is állította a Mercedes GLC hidrogénes változatának tervezését és úgy döntött, hogy az üzemanyagcellás megoldást a Volvóval közösen inkább a kisteherautókra és kamionokra korlátozza.
A BMW döntését azonban segíthette, hogy Németország a múlt hónapban külön hidrogén stratégiával állt elő, és 7 milliárd eurót tervez fordítani különböző fejlesztési programokra. A cél az, hogy 2030-ra összesen évi 5 gigawatt legyen az olyan hidrogénből származó energiaforrás, amelynek előállításához nem használtak fel fosszilis anyagokat.
A napokban az unió is saját hidrogén stratégiát hirdetett meg, ez szintén a zöld forrású hidrogént helyezi előtérbe, a program részleteiről itt írtunk részletesen.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
