Hogyan nyerhetett az elnök 92 százalékkal az egyik legdemokratikusabb országban?
Első látásra egészen megdöbbentő eredményt hozott a hétvégi izlandi elnökválasztás. A hivatalban lévő elnök, Gudni Johannesson a szavaztok 92 százalékával nyerte meg a választást. Ez az eredmény a legsötétebb diktatúrák választásait idézi, bár mostanában már a közép-ázsiai autokráciákban is ritkaságszámba megy a 90 százalék feletti szavazati arány.
Míg Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban vagy Üzbegisztánban a legelnyomóbb politikai rendszerek működnek*Bár Üzbegisztánban bizonyos mértékű enyhülés következett be az utóbbi években., az Economist demokrácia-indexe alapján Izland a legdemokratikusabb ország Norvégia után. Az elnök ilyen szintű támogatottsága azonban nem szokatlan Izlandon, ahol a sajátos politikai kultúrából fakadóan többször a mandátumuk lejárta után új választás nélkül is hatalmon maradhattak az ország elnökei.
Izland a dán uralomtól 1944-ben függetlenedett, és az első elnökválasztást 1952-ben tartották. Az elnöki pozíció jobbára szimbolikus jelentőségű, a tényleges hatalmat a kormány gyakorolja. Alapesetben négyévente tartanak elnökválasztást, de egyáltalán nem mindig: ha ugyanis a regnáló – és újrázni kívánó – elnöknek nem indul versenytársa, akkor választás nélkül hivatalban marad.
Gudni Johannesson leadja a szavazatát. Fotó: AFP
Eddig mindössze tíz elnökválasztást tartottak meg Izlandon az elmúlt hetven évben, ugyanis kilenc alkalommal*A következő években: 1956, 1960, 1964, 1972, 1976, 1984, 1992, 2000 és 2008. nem indult más jelölt a hivatalban lévő elnök ellen. Ez alapján a politikai hagyomány alapján érthetőbbé válik, hogy miért nyerhetett ekkora fölénnyel a hétvégén Gudni Johannesson.
Az elnök, akit négy éve választották meg – először 39 százalékos támogatottsággal -, újévi beszédében jelentette be, hogy ismét elindul a pozícióért. Sokáig elképzelhetőnek tűnt, hogy választás nélkül hatalmon marad, egyetlen riválisa csak két hónappal a szavazás előtt, április végén jelentette be indulását.
Az egykori Wall Street-i bankár, Gudmundur Franklín Jónsson korábban sem volt túlzottan népszerű az izlandi politikában, az előző választáson a jelöltséghez szükséges aláírásokat sem tudta összegyűjteni. A nacionalistának jellemzett Jónsson politikai példaképe Donald Trump. Végül a szavazatok kevesebb mint nyolc százalékát szerezte meg a 67 százalékos részvétellel lezajlott választáson.
Johannesson elképesztő mértékű győzelme nem példátlan Izlandon. A világ első demokratikusan megválasztott női elnöke, Vigdís Finnbogadóttir 1988-ban 94,6 százalékos támogatottsággal kezdhetett bele harmadik ciklusába.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
