Hogyan nyerhetett az elnök 92 százalékkal az egyik legdemokratikusabb országban?
Első látásra egészen megdöbbentő eredményt hozott a hétvégi izlandi elnökválasztás. A hivatalban lévő elnök, Gudni Johannesson a szavaztok 92 százalékával nyerte meg a választást. Ez az eredmény a legsötétebb diktatúrák választásait idézi, bár mostanában már a közép-ázsiai autokráciákban is ritkaságszámba megy a 90 százalék feletti szavazati arány.
Míg Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban vagy Üzbegisztánban a legelnyomóbb politikai rendszerek működnek*Bár Üzbegisztánban bizonyos mértékű enyhülés következett be az utóbbi években., az Economist demokrácia-indexe alapján Izland a legdemokratikusabb ország Norvégia után. Az elnök ilyen szintű támogatottsága azonban nem szokatlan Izlandon, ahol a sajátos politikai kultúrából fakadóan többször a mandátumuk lejárta után új választás nélkül is hatalmon maradhattak az ország elnökei.
Izland a dán uralomtól 1944-ben függetlenedett, és az első elnökválasztást 1952-ben tartották. Az elnöki pozíció jobbára szimbolikus jelentőségű, a tényleges hatalmat a kormány gyakorolja. Alapesetben négyévente tartanak elnökválasztást, de egyáltalán nem mindig: ha ugyanis a regnáló – és újrázni kívánó – elnöknek nem indul versenytársa, akkor választás nélkül hivatalban marad.
Gudni Johannesson leadja a szavazatát. Fotó: AFP
Eddig mindössze tíz elnökválasztást tartottak meg Izlandon az elmúlt hetven évben, ugyanis kilenc alkalommal*A következő években: 1956, 1960, 1964, 1972, 1976, 1984, 1992, 2000 és 2008. nem indult más jelölt a hivatalban lévő elnök ellen. Ez alapján a politikai hagyomány alapján érthetőbbé válik, hogy miért nyerhetett ekkora fölénnyel a hétvégén Gudni Johannesson.
Az elnök, akit négy éve választották meg – először 39 százalékos támogatottsággal -, újévi beszédében jelentette be, hogy ismét elindul a pozícióért. Sokáig elképzelhetőnek tűnt, hogy választás nélkül hatalmon marad, egyetlen riválisa csak két hónappal a szavazás előtt, április végén jelentette be indulását.
Az egykori Wall Street-i bankár, Gudmundur Franklín Jónsson korábban sem volt túlzottan népszerű az izlandi politikában, az előző választáson a jelöltséghez szükséges aláírásokat sem tudta összegyűjteni. A nacionalistának jellemzett Jónsson politikai példaképe Donald Trump. Végül a szavazatok kevesebb mint nyolc százalékát szerezte meg a 67 százalékos részvétellel lezajlott választáson.
Johannesson elképesztő mértékű győzelme nem példátlan Izlandon. A világ első demokratikusan megválasztott női elnöke, Vigdís Finnbogadóttir 1988-ban 94,6 százalékos támogatottsággal kezdhetett bele harmadik ciklusába.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
