Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. augusztus 19. 17:30 Világ

A turizmus Európa legszennyezőbb országává tette Izlandot

Geológiai szempontból az egyik legérdekesebb európai ország Izland. A különleges természeti képződményei miatt már tíz évvel ezelőtt is nagyon felkapott úti cél volt elszigeteltsége ellenére. 2010-ben az egy lakosra jutó turisták száma Izlandon több mint négyszer akkora volt (1,54), mint Magyarországon (0,35).

Az azóta eltelt időszak ehhez képest is elképesztő növekedést hozott az izlandi idegenforgalomban. Az országot döbbenetes tempóban árasztották el a turisták, és a jelenség ijesztő példa arra, hogy az olcsó repülőjáratokra épülő tömegturizmusnak néhány év alatt milyen hatása lehet egy akár olyan fejlett gazdaságra is, mint Izland.

 

Az Izlandra érkező turisták száma több mint négyszeresére nőtt hét év alatt, 490 ezerről 2,3 millióra. Európában mára magasan Izlandra utaznak a legtöbben a lakosságszámhoz képest*a miniállamokat leszámítva. Az egész világon csak miniállamok és Bahrein előzik meg az önálló országok közül*a nem önálló országok közül van néhány karib-tengeri vagy csendes-óceáni sziget, amelyik megelőzi.

 

 

Egy átlagos EU-tagországnál több mint hatszor annyian utaznak a Izlandra, a legturistásabb Ausztriánál és Horvátországnál is kétszer annyian. Hiába volt már 2010-ben is rengeteg turista Izlandon, Európában nincs olyan ország, ahol nagyobb arányban nőtt volna a turisták száma. Ebben a mutatóban Izlandot (4,2-szeres növekedés) Grúzia (3,4) és Bosznia-Hercegovina (2,8) követi.

 

Aki érzékeli az elmúlt években a budapesti belvárost teljesen ellepő turisták tömegét, annak talán az mutatja a leginkább az izlandi tömegturizmus mértékét, hogy arányaiban tizenegyszer annyian utaznak Izlandra, mint Magyarországra. Pedig Magyarországon is közel hetven százalékkal nőtt a turisták száma 2010 óta.

Ugyan első látszatra Izland számait árnyalhatná, hogy területe nagyjából megegyezik Magyarországéval, ezért jobban eloszlanak a turisták, azonban Izlandon is a lakott részek infrastruktúráját használják. Ráadásul Izlandon jóval kevésbé jellemző az átutazás vagy a hosszú hétvégézés, mint egy könnyebben megközelíthető közép-európai országban*A Világbank azt veszi figyelembe turistaként, aki legalább egy éjszakát eltölt az adott országban..

Falu Izlandon. Fotó: AFP

A turizmus térhódítása mögött egy egészen bizarr kombináció áll: a 2008-as gazdasági válság és az európai légi forgalmat napokig akadályozó, kimondhatatlan nevű izlandi vulkán*Eyjafjallajökull 2010-es kitörése. A válságnak Izland volt az egyik legnagyobb vesztese, rendkívüli kihívások elé állította, miután összeomlott az ország teljes bankrendszere. Az Európa egy részét behamuzó vulkánról is úgy tűnt, hogy hatalmas károkat okoz az országnak, hosszú távon azonban egyértelműen pozitív volt a hatása.

A vulkánkitörés miatt Izland napokon át a világsajtó vezető híreiben szerepelt, és rengeteg angolszász utazó térképére került fel emiatt, később magasan a legtöbb turista az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból érkezett. A kormány ráadásul egy nemzetközi reklámkampányt is bevetett a sok bosszúságot okozó vulkán miatt. Ebben Izland természeti szépségeit állították középpontba, mint a gejzíreket vagy a holdbéli tájakat.

A kampányt segítette, hogy az izlandi korona bezuhanása miatt jelentősen olcsóbbá vált az ország. Emellett egyre látványosabban jelentek meg a nagyon olcsó jegyeket áruló fapados repülőtársaságok is. A 2011-ben alapított helyi fapados társaság, a Wow Air akár 99 dollárért (kevesebb mint 30 ezer forintért) kínált oda-vissza jegyeket Izlandra több amerikai és európai városból.

Az olcsóságot jól mutatja, hogy hiába nőtt 2018-ban 28 százalékkal a Wow Air kapacitása, idén márciusban becsődölt a fenntarthatatlan jegyárak miatt. Az izlandi állami légitársaság, az Icelandair üzleti stratégiájának egyik pillére pedig az, hogy ingyenes megállást biztosít a transzatlanti járatokon, tehát velük utazva felár nélkül bárki megállhat pár napra Izlandon Európa és Amerika között.

Izlandi jéghegyek. Fotó: AFP

Az éves szinten akár 30-40 százalékkal fejlődő turizmusnak köszönhetőn gyorsan magára talált az izlandi gazdaság. A halászatot megelőzve a turizmus vált a legmeghatározóbb iparággá. Az izlandi turisztikai ügynökség szerint az exportbevételek közé sorolt turizmus részaránya 18 százalékról 42 százalékra nőtt tíz év alatt, és a turizmusban dolgozók száma pedig négyszeresére nőtt eközben. Az OECD tanulmánya szerint az izlandi GDP 8,3 százaléka származik közvetlenül a turizmusból (2009-ben még 3,5 százalék volt), ez az arány a tagországok között csak Spanyolországban, Portugáliában és Mexikóban nagyobb. 

Az Izlandra látogatók ilyen mértékű tömege azonban váratlanul érintette az országot. A korlátolt szállodai férőhelyek miatt virágzik az Airbnb, ami viszont nagyon megdrágította a lakhatást. Nyaranta Reykjavik belvárosában legalább minden nyolcadik lakást rövid távra adják ki, emiatt volt olyan év, amikor húsz százalékkal emelkedtek a lakbérek.

A szálláshely mellett hiány van éttermekből, az utcákat ellepték a bérelt autók, a sétálóutcákat pedig szuvenírárusok. A vidéki utak környéke egyre szemetesebb lett. “Több turistát akartunk, amiért keményen is dolgoztunk… Ezt az óriási növekedést azonban senki nem láthatta előre” – mondta a Wall Street Journalnak a turisztikai ügynökség vezetője, Sigrun Brynja Einarsdottir.

A turizmus ráadásul a szemetelésnél nagyobb ívű környezeti károkat is okozott. Az izlandi statisztikai hivatal 2018-as riportja szerint a turizmusból származó károsanyag-kibocsátás 1995 óta az ötszörösére, 2012 óta a háromszorosára nőtt. Ez alapvetően a repülés miatt van, egy távoli utazás ugyanis a legszennyezőbb egyedi dolog, amit egy egyén tehet. Ezzel a turizmus a legszennyezőbb gazdasági szektorrá vált, megelőzve a vaskohászatot. Ez a két iparág az összes ipari szennyezés 63 százalékát teszi ki.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit mérlegeljünk egy utazásnál, ha tenni akarunk a klímaváltozás ellen?Tényleg ennyire káros repülni? A vonat mindennél környezetbarátabb? Mikor érdemes autóba ülni? Néhány szempont az utazáshoz a klímát féltőknek.

Az északi országok közül egyedül Izlandon nőtt a gazdaságtól származó károsanyag-kibocsátás az elmúlt években. Míg az egy főre jutó lakossági szennyezésben Izland az EU-tagállamok középső részén helyezkedne el, az ipari szennyezést tekintve valamennyi tagállamot megelőzi.

 

A klímaváltozás pedig különösen érinti az északi országokat, mivel az Északi-sarkkör vidéke kétszer annyira melegszik, mint a világ többi része. A klímaváltozás Grönlandtól Oroszországig érezteti már a hatásait északon, Szibéria sok helyen lakhatatlanná vált az olvadó permafroszt miatt.

A New York Times helyszíni riportja szerint az izlandiak életére is komoly hatása van a klímaváltozásnak. Izland valamennyi gleccsere olvad, és az egyik legfontosabb exportcikke, a csuklyás hal idén eltűnt Izland környékéről hidegebb vizeket keresve.

“A klímaváltozás már nem valami olyasmi, amin viccelni lehetne. Mi szembesülünk a felmelegedés káros hatásaival, és vállaljuk a felelősséget a gyakorlati megoldások megtalálásáért. De csinálhatnánk jobban” – mondta a New York Times-nak az ország elnöke, Gudni Jóhannesson. A klímaváltozás szerepét mutatja a közéletben, hogy tavaly egy környezetvédőt, Katrín Jakobsdóttirt választottak meg miniszterelnöknek.

A szennyezés növelése mellett Izlandon számos lépést tettek a klímaváltozás mérsékléséért is. Egy olyan erőművet építettek fel, amely képes megkötni a szén-dioxidot, ennek a technológiának a tökéletesítse kulcsfontosságú lehet a klímakatasztrófa elkerülésében. Emellett nagyszabású erdősítési program is indult. A vikingek hódítása előtt az ország negyedét erdők borították, de a fakivágások miatt ez az arány egy százalékosra csökkent a XX. század elejére. Most ezen szeretnének változtatni, és az elmúlt években három milliót fát ültettek el, bár az ország méretéhez képest ez nem túl jelentős mennyiség.

A fejlesztési terveket azonban nehezíti, hogy az elmúlt években a turizmusnak köszönhetően jó ütemben növekedő gazdaság idén megtorpanni látszik. Ebben döntő szerepe van a Wow Air említett márciusi csődjének. Főleg emiatt a fő izlandi reptéren a nyári csúcsszezonban 27 százalékkal csökkent a járatok száma az előző évhez képest. A légitársaság csődje annyira megrengette a gazdaságot, hogy a növekedés egyik motorjának hirtelen kiesése miatt májusban az izlandi jegybank fél százalékponttal csökkentette az alapkamatot, és durván módosította a gazdasági előrejelzését: addig 1,8 százalékos növekedésre számított, a csőd után pedig 0,4 százalékos recessziót vár. Ez arra is rávilágít, hogy Izland mennyire elkezdett függeni a turizmustól.

Világ fapados légitársaságok Izland klímaváltozás légi közlekedés repülés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Fabók Bálint
2019. szeptember 21. 16:49 Világ

Valószínűtlen magyar gasztrosiker: Sorban nyílnak a kürtőskalácsozók Indiában

Egyre több indiai szeret bele budapesti utazása során a kürtőskalácsba, hazatérve pedig sorra nyitják kajapornósított üzleteiket.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 21. 11:55 Közélet, Világ

A román uniós biztos jelölése telitalálat a magyar fuvarozóknak

Rovana Plumb minden bizonnyal megértőbb lesz a kelet-európai fuvarozók gondjával szemben, mint a nyugati szempontokat előtérbe helyező elődje.

Stubnya Bence
2019. szeptember 20. 14:38 Világ

Kína a stratégiai disznóhús-tartalékhoz nyúl, olyan súlyos a sertéspestis miatt a helyzet

Államtitokként kezelik, hogy hány tonnát tartanak a központi stratégiai disznóhús-tartalékban.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. szeptember 22. 18:06 Vállalat

Jól hangzik, de sajnos kamu a vezérigazgatók nagy fogadkozása

Amerikai vállalatvezetők megígérték, hogy mostantól nem csak a profitot fogják hajszolni. De valójában csak egy ravasz játékot játszanak.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2019. szeptember 20. 16:47 Adat

A magyarok egy picit jobban szennyezik a bolygót, mint bárki más, de Áder János szerint mi nem számítunk

Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.

Bucsky Péter
2019. szeptember 20. 07:00 Vállalat

Startupok helyett saját magukat támogatják az MVM cégének vezetői

Kétszer akkora a veszteség, mint amit befektettek. És azt is olyan cégekbe, amelyeknél nem látni életképes üzleti modell nyomát sem.