Először mehet több pénz zöldenergiára, mint olajra és gázra
A Goldman Sachs erőjelzése szerint jövőre több pénzt fektetnek megújulóenergia-termelésbe, mint olaj- és gázfeltárásba, amire korábban még soha nem volt példa.
Az amerikai befektetési bank azzal számol, hogy 2021-ben világszerte az energiaipari befektetések negyede megy megújuló energiás projektekbe (beleértve a bioüzemanyagok előállítását), miközben 2014-ben még csak 15 százalék volt ez az arány. Az arányok gyors eltolódását segíti, hogy mára nagyon messze került egymástól a két energiaforrás-csoport tőkeköltsége: míg a megújuló energia termelését célzó beruházások után átlagosan csak 3 százalékos kamatot kell fizetni, addig a fosszilis energiát használók esetében ez elérte a 20 százalékot.
A Goldman Sachs szerint ez a radikális különbség azt tükrözi, mintha tonnánként 40-80 dollárnyi szén-dioxid-adót kellene fizetni a kibocsátás után, miközben a valóságban jelenleg ez csak 3 dollár. Már csak azért is, mert a globális kibocsátásnak jelenleg csak a 16 százaléka van beárazva ebből a szempontból.
A bankház szerint emiatt két, élesen elkülönülő részre lehet osztani befektetési szempontból a megújulóenergia-szektort: a források – amelyek összege 2030-ig elérheti a 16 ezer milliárd dollárt – döntő része az olyan, már kiforrott megoldásokba áramlik, mint a szél- és a napenergia-termelés, valamint a bioüzemanyagok előállítása. A széles körű alkalmazástól még messze lévő hidrogénes és szénleválasztási technológiákra viszont nem jut elég forrás, ha nem kell többet fizetniük a jelenleginél az üvegházhatású gázok kibocsátóinak.
A megújuló energia infrastruktúrájába irányuló évi egy-két ezer milliárd dollár világszerte évente 15-20 millió állást hozhat létre. A másik oldalon a magas tőkeköltségek miatt az igényekhez képest visszaesik majd az olaj- és gázkínálat, az ennek nyomán növekvő árak pedig tovább gyorsítják az energiaátmenetet rövid távon. A nulla kibocsátás eléréséhez viszont a még gyerekcipőben járó technológiáknak is fel kellene zárkózniuk – írja a Goldman elemzését idézve a Bloomberg.
Világ
Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára
Amerika 100 százalékra emeli a vámot a kínai elektromos autókra, az EU is drasztikus lépésre készül, de a Szegeden gyártott BYD kocsik uniósak lehetnek.
Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket
Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Fontos
A háború óta még többet is fogyaszt Európa abból az orosz gázból, amit most szankcionálna
Míg az orosz vezetékes gáztól a 2021-es 40 százalékról 2023-ra százalékra csökkentette függőségét az EU, az LNG importja nőtt is az elmúlt években.
Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Az egyik probléma megoldódott a magyar mezőgazdaságban, de máris itt a másik
Sokkal többet műtrágyáznak a magyar gazdák, mint tavaly. Önmagában azonban ez nem lesz elég, hogy megmentse a mezőgazdaság évét.
