Ma tartanak virtuális találkozót az olajhatalmak (OPEC+), hogy megvitassák, mit kellene tenni a hetek óta borzasztóan hektikus olajpiacon. A helyzetet a szokásosnál is nehezebben átláthatóvá teszi, hogy egyáltalán nem világos, kinek mi az érdeke.
Elvileg persze minden olajexportőrnek a kellően magas árszint, csakhogy ezáltal az utóbbi években a hagyományos olajhatalmak jókora piaci részesedést veszítettek az amerikai palaolaj-kitermelőkkel szemben. Idehaza is jelent meg olyan elemzés, hogy a nagy orosz-szaúdi összeveszés – amely a koronavírus-járvány okozta fogyasztáscsökkenéssel együtt a mélybe küldte az árakat – csak színjáték, mindkét ország a tartalékaira támaszkodva elviseli egy ideig a mostani árszintet abban a reményben, hogy sikerül csődhullámot okozni az amerikai palaolajszektorban.
A Bloomberg elemzése szerint Oroszország eddigi válságkezelő intézkedéseiből mindenesetre azt lehet kikövetkeztetni, hogy a vezetés belátható ideig nem bízik a korábbi, a mostaninál felével-kétharmadával magasabb árszint visszatérésében. Miközben a fejlett országok soha nem látott állami költekezéssel igyekeznek megtámasztani a járvány miatt rogyadozó gazdaságaikat, az eddig bejelentett orosz intézkedések összege mindössze a GDP két százalékát éri el. (Idehaza a kormány szerint ez 18-22 százalék.) Ez ahhoz képest is kevés, hogy a 2008-as válság idején az orosz állam a GDP 10 százalékának megfelelő összeget költött gazdaságélénkítésre.
Pedig elvileg lenne miből költeni: az orosz állam összes tartalékának összege az év eleji állapot szerint 563 milliárd dollár, amelyből 165 milliárdot kifejezetten a mostanihoz hasonló válsághelyzetek kezelésére tettek félre. Az előbbi szám a szaúdi tartaléknál is nagyobb, hiszen az az év elején 518 milliárd dollár volt. Mindezt úgy, hogy az orosz költségvetést – a nemrég végrehajtott módosítások előtt is – kevésbé viseli meg az alacsony olajár, mint a szaúdit.
Az eddig bejelentett orosz intézkedések nagyságrendje átszámolva nem egész 4 milliárd dollár (300 milliárd rubel). Ez a visszafogott reakció nem is tetszik az orosz üzleti élet szereplőinek, sok megszólaló szerint így mélyebb lesz a válság – több cég megy csődbe, több embert bocsátanak el –, mintha az állam bátrabban költekezne, keresletet teremtve.
Persze elég egyértelműnek tűnik, hogy az orosz kormány egyelőre miért nem akar nagyobb költekezésbe fogni. Egyáltalán nem zárható ki, hogy az olaj ára éveken keresztül a mostanihoz hasonlóan alacsony szinten ragad, egy időre pedig még mélyebbre is zuhanhat. Ezt csak úgy vészelheti át az ország – a jelenlegi gazdasági szerkezetében – nagyobb megrázkódtatás nélkül, ha szigorú beosztással éli fel a tartalékokat.
Világ
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Fontos
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
