Miközben a bitcoin, és más kriptopénzek aranylázában égnek a világ befektetői, Magyarországon (sok más országhoz hasonlóan) nincsenek még konkrét szabályok arra, hogy az ezekkel végrehajtott tranzakciókat hogyan kellene kezelni. Pedig eleinte köztudottan bűnözők használták főleg ezt a pénzt, és most főleg azért aggódnak miatta, könnyen lehet vele pénzt mosni vagy akár a terrorizmust finanszírozni.

Közben viszont egyre több magyar kereskedő fogad el forint helyett például bitcoint, adódik a kérdés, hogy egy hagyományos értelemben nem is nagyon létező fizetési eszközt az online pénztárgépbe hogyan kellene beütni. Egy másik példa: akik bányásztak^*Az úgynevezett bányászat során informatikai eszközökkel, számítástechnikai kapacitás nyújtásával járul hozzá valaki ahhoz, hogy a kriptopénz nyilvántartása naprakész, megbízható és hiteles legyen, vagyis ebből a szempontból annak a háttérnek a biztosítását végzi, amelyet a hagyományos pénzeknél a pénzintézetek és hatóságok nyújtanak. A kroptopénzek mögött ugyanis nincs ilyen intézményes háttér. Ha ezt valaki jól csinálja, akkor fizetségül új kibocsátású, forgalomban eddig nem lévő kriptopénzt kap, vagyis ezzel a módszerrel növekszik a kibocsátott pénzek mennyisége. bitcoint, azoknál majdnem olyan a helyzet, mintha nyomtatták volna maguknak a pénzt, náluk érték jött létre szinte a semmiből, és most azon tanakodhatnak, hogy ezt vajon be kell-e vallaniuk az adóhatóságnak, és ha igen, akkor hogyan?

Úgy tudjuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) már többen is megkeresték az ügyben, és léteznek a témában iránymutató állásfoglalások, ezek azonban egyrészt nem publikusak, másrészt bármikor felülírhatja őket egy jövőbeni törvény vagy rendelet. A NAV-hoz mi is több kérdést intéztünk, ám több mint egy hónapos várakozásunk alatt semmilyen választ nem kaptunk. Ha megérkezik, cikkünket kiegészítjük.

Addig is, a Jalsovszky ügyvédi iroda adótanácsadóját, Baráti Ákost kérdeztük meg a kriptopénzek kezelésének rejtélyeiről.

Jött egy vevő, és bitcoinnal fizetett egy tábla csokiért, mi lesz most?

Annak a kereskedőnek, aki elfogadja a kriptopénzt a csokiért, a tranzakciót be kell ütnie az online pénztárgépébe, és számlát kell adnia róla, a forintban meghatározott értéket feltüntetve.

Most már van bitcoinom, de hova könyveljem el?

A kriptopénzeket fizetési ígéretnek kell tekinteni. Ha a kereskedő elfogadta a kriptopénzt, akkor egyéb követelésként kell felvennie a könyveibe. Ezek alapján a kriptopénz egy olyan elemnek tekinthető, amelyből várakozásai szerint később tényleges pénzt (vagy ha elkölti, akkor vagyonelemet) kell majd szereznie.

Ha eladtam a bitcoint, hova könyveljem a bevételt?

Ha az eddigi példánkban szereplő kereskedő eladja a bitcoinját, vagyis tényleges pénzzé váltja át, akkor azt a pénzügyi műveletek eredményeként kell kimutatnia.

Vettem egy bitcoint, aztán eladtam drágábban, ez árfolyamnyereség, nem?

Nem, sajnos nem. A NAV nem hivatalos álláspontja szerint a bitcoin nem tekinthető értékpapírnak, tehát a kedvezőbb, árfolyamnyereségre vonatkozó adózási szabályok nem alkalmazhatóak a magánszemélyek esetében. Az eladáson elért nyereség egyéb jövedelemnek tekintendő és e szerint kell utána adózni. A nyereségből azonban levonható a bitcoin megszerzésére fordított érték, amennyiben az megfelelően igazolt.

Honnan tudhatja a NAV, hogy bitcoint vettem vagy adtam el?

A személyes mobiltárcád tartalmára a hatóság nem lát rá, de abban a pillanatban, ahogy a külvilággal kapcsolatba kerül a kriptopénz, annak nyoma marad, ami a hatóságok számára felfejthető. Egyértelmű például, hogy ha egy magánszemély a bankszámlájáról utal át pénzt egy kriptopénz kereskedelmi oldalra, vagy onnan kap utalást.

Magánemberként eladtam a szomszédnak az autómat bitcoinért, be kell vallanom?

Persze, a személyi jövedelemadó-bevallásodban fel kell tüntetned a jövedelmeid között, a valós piaci értéknek megfelelően (az aktuális bitcoin árfolyam értékén), és meg kell fizetned utána az adót, mintha készpénzes értékesítés történt volna. A NAV nem fogja látni, hogy bitcoin van nálad, de egyrészt az autó regisztrációjából kiderül az adásvétel, másrészt, ha egyszer a bitcoint hagyományos pénzre váltod, annak valamilyen elektronikus nyoma marad.

Rendben, akkor a használt bútoraimat adom el bitcoinért, utána megvárom, míg feljebb kúszik az árfolyam, és veszek belőle magánemberként egy Van Gogh festményt. Akkor mi van?

A NAV vélhetően sem a bútorok eladását, sem a festmény megvételét nem látja nálad közvetlenül, csak akkor, ha egy adóellenőrzésnél felszólít, hogy magyarázd meg a Van Gogh pénzügyi fedezetét. Olyan ez, mintha készpénzzel csináltad volna ugyanezt, csak közben valamiért a nálad lévő valuta értéke nagyon megnőtt volna. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügylet ne lenne adóköteles. A bitcoin árfolyamváltozásából adódó nyereség adóköteles jövedelemnek fog minősülni, amit be kell vallani és le kell adózni.

Kérdéses, hogy az anonimitást biztosító bitcoin rendszerében a NAV mennyire lesz képes ellenőrizni az ügyleteket, illetve az azokból származó nyereséget, az egyes magánszemélyeknél keletkező tárgyiasított vagyon azonban könnyen alapját képezheti egy adóhatósági ellenőrzésnek.

Ha te bányásztad a bitcoint, akkor te vagy a lánc első eleme, és a kapott bitcoin adóköteles jövedelemnek minősül, mint önálló tevékenységből származó jövedelem. Azért érdemes figyelni: a hasonló spekuláció elég kockázatos, ha a bitcoin árfolyama megzuhan, akkor nagyot fogsz bukni rajta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz adózás bitcoin könyvelés NAV Olvasson tovább a kategóriában