Az elmúlt néhány évben az okostelefonok piaca egy langyos posvány volt: a gyártók minden évben apró újdonságokkal rukkoltak elő. Legnagyobb újításként a használatot minimális mértékben befolyásoló fejlesztések bukkantak fel: képernyőbe ágyazott kamerák és szenzorok, a hátlapon pedig kezdetben dupla, újabban azonban sokszor már négy kamera is. Ehhez képest néhány hónapja felpörögtek az események: karácsony előtt megérkezett a Samsung táblagéppé hajtogatható, csaknem 800 ezer forintos Galaxy Fold luxustelefonja, ezen a héten pedig a régi kagylóforma telefonokhoz hasonlóan vertikálisan összehajtható Galaxy Z Flip modellel rukkolt elő a gyártó – ez pedig már csak 35 ezer forinttal kerül többe félmillió forintnál.

Összességében a Galaxy Fold magas ára egy fokkal jobban indokolható a Galaxy Z Flipénél – mondván, két eszközként is lehet használni, míg az utóbbi készülék esetén az összehajtható képernyő elsősorban csak az egyedi dizájn miatt fontos. Bár a bemutatóján a gyártó több példával is igyekezett demonstrálni a hajlékony képernyő gyakorlati hasznát, a különleges kivitelnek hátulütői is lehetnek.

A Motorola hasonló kivitelű Razr telefonját például az iFixit szakportál úgy jellemzi, mint a legkomplikáltabb készüléket, amit valaha szétszedtek – ezért ennek a telefonnak a javíthatóságát 10-ből 1 pontra értékelték, ami az elérhető legrosszabb eredmény (a Samsung Galaxy Z Flipet e sorok írásakor még nem szedték szét az ifixitesek).

Míg 2017-ben az Apple az iPhone X készülék ezer dolláros (itthon 379 900 forintos) árával még kiverte a biztosítékot, egy félmilliós okostelefon mostanra már nem számít különlegesnek. Az Apple tavalyi iPhone 11 készüléke esetében a Pro verziók jobb felszereltséggel félmillió forintnál is többe kerülnek, és ennek a határnak a Samsung ezen a héten bejelentett Galaxy S20 Ultra 5G csúcsmodelljének ára is csak 15 ezer forinttal marad alatta.

Nem csak a magyarnak, az amerikainak is drága

Pedig még a magyarnál fizetőképesebbnek számító amerikai piacon is csak a vásárlók kevesebb mint 10 százaléka vásárol 1000 dollárnál, vagyis 310 ezer forintnál többe kerülő okostelefont – derül ki az NPD tavaly decemberben készített mobilvásárlási kutatásából.

A GKI Digital friss kutatásának eredményei szerint (amely az online vásárló felnőtt internetezők körében vizsgálta az okostelefon-vásárlási szokásokat, 2000 fős reprezentatív mintán) a magyar vásárlóknak csupán 3 százaléka költött 300 ezer forintnál nagyobb összeget okostelefonra. Ez csaknem az összes korcsoportra igaz, mindegyikben csupán a vásárlók legfeljebb 2-4 százaléka költ ennyit mobilra, leszámítva a 25-29 éves korosztályt, ahol 9 százalék. A nemek kapcsán is van némi különbség: míg a női válaszadóknak csupán 2 százaléka, a férfiaknak 4 százaléka vásárolt ilyen drága telefont.

Összességében a hazai vásárlók 81 százaléka legfeljebb 150 ezer forintot költött okostelefonra, de az egyes árkategóriák közül az 50-75 ezer forintos ársávban mozgó készülékek vásárlói bázisa a legnagyobb, az érintettek csaknem ötöde (19 százalék) ebben az intervallumban költ új telefonra. A 80-150 ezer forintos szegmensben ma már teljesen korrekt készülékek találhatók, nagy kijelzővel, gyors hardverrel felszerelve. Már itt is elérhetők a többkamerás típusok, és bár az adott év legjobb kameráit mindig az adott év csúcsmodelljei kapják meg, egy olyan vevőnek, aki nem Instagram-követők ezrei előtt akar nap mint nap parádézni, emiatt nem lesz hiányérzete.

Ezt az öt dolog érdekli a vásárlót

Az amerikai Morning Consult 2018-as (tehát a hajlékony kijelzőkre még biztosan nem vonatkozó) kutatása szerint az amerikai vásárlók számára öt dolog kiemelten fontos okostelefon vásárlásakor: a kimagasló üzemidő, az egyszerű használat, a kellő nagyságú háttértár, a strapabíró kivitel, valamint a kamera jó minősége. A legkevésbé a beépített fitnesz és wellness, AR/VR, arcfelismerő és szülői felügyeleti funkciókat tartották fontosnak akkor a felmérés résztvevői.

A hazai vásárlókra vonatkozó adatokat a Telenor Magyarországtól kaptunk, a cseh tulajdonú operátor vevői körében a vételár mellett az akkumulátor kapacitása, a kamera, a processzor, a kijelző, a memória és a háttértár mérete a legfőbb tényezők a választáskor. A Magyar Telekomnál érdeklődésünkre azt mondták a kamera képessége, az akkumulátoros üzemidő, és a kijelzőméret a fő vásárlói preferenciák, illetve az is, hogy ki gyártja a készüléket. Mind a Telekom, mind a Telenor esetében a Samsung, a Huawei és az Apple okostelefonjai a legkeresettebbek. 

A középkategória diadalmenete

A Gartner tavaly novemberi okostelefon-piaci jelentése szerint átalakultak a vásárlási szokások: a vásárlók nem a legolcsóbb modelleket, de nem is a prémium kategóriás modelleket keresik, hanem a középkategóriásakat, mert ezek ár-érték aránya a legjobb.

Nem véletlen, hogy a Samsung és a nagy kínai gyártók, a Huawei, a Xiaomi, az OPPO és a Vivo is a belépő- és középkategóriás modellekben erősítettek tavaly, melynek nyomán 2019 harmadik negyedében bővíteni tudták eladásaikat, míg az Apple telefonértékesítése csökkent, így a gyártó a Samsung és a Huawei után a harmadik helyre szorult vissza.

Az IDC negyedik negyedévre vonatkozó számai szerint az év végére az Apple is képes volt javítani, nem meglepő módon egy középkategóriás készülék, az egy évvel korábbi iPhone XR modell egész éves népszerűségének köszönhetően. A gyártó 2019-ben bemutatott iPhone 11-ese pedig decemberben fogyott kiemelkedően a karácsonyi szezonban (ezt a magyar Telenornál is megerősítették), de a legfrissebb pletykák szerint az Apple márciusban bemutatja majd az eddigi legolcsóbb iPhone, a kínálatból már levett SE modell utódját, ami nem meglepően épp a 110-150 ezer forint körüli  árkategóriában debütál majd.

A Samsungnál tavaly a középkategóriás A-sorozatú telefonok voltak a legkelendőbbek (ezek például a magyar Telenornál is kiemelkedően jól fogytak), de beszédes, hogy a cég idén is folytatja a tavalyi csúcsmodellje, a Galaxy S10 különböző modelljeinek árusítását, amelyek mostanra jóval olcsóbbak az új S20-asoknál. Ezzel szemben a Huawei diadalmenetét a cégre kirótt amerikai szankciók fogták vissza. Ezek miatt a Huawei a telefonjain nélkülözni kényszerül a Google szolgáltatásait, de a korábban kiadott típusokból – amelyeken ezek még működnek – még így is rengeteget értékesített, így futhatott be a harmadik helyre. 

A szankciók nyomán a Huawei saját platform (Huawei Mobile Services) építésébe kezdett, ennek kínálata azonban egyelőre igencsak foghíjas az appokat illetően. A kínai gyártók ezért ennél is tovább mennek, a Huawei, a Xiaomi, az Oppo és a Vivo Global Developer Service Alliance (GDSA) néven közös használatú, Google-független alkalmazásboltot akar létesíteni, márpedig ha a piac mintegy 40 százalékát lefedő négy gyártó összeáll, az komoly fenyegetést jelenthet a Google számára is. A Magyar Telekom szerint a Huawei elleni amerikai szankciók a magyar készülékpiacon is kiszámíthatatlanságot okoznak, nem tudni, hogy hogyan fogadják majd a hazai vevők a HMS-t használó, Google-mentes készülékeket.

Nem biztos, hogy megéri az 5G-s mobil

Az biztos, hogy idén szinte minden gyártó előrukkol majd az 5G-szabványt támogató okostelefonokkal, de előfordul majd, hogy ugyanazt a modellt olcsóbb 4G-s és drágább 5G-s verzióban is piacra dobják. Azt azonban nem tudni biztosan, hogy az Apple is felül-e idén az 5G-vonatra, ez a gyártó ugyanis hagyományosan konzervatív a technológiai innovációk bevezetésével, előszeretettel hagyja, hogy riválisai kísérletezzék ki egy-egy megoldás működőképességét, és csak akkor építi be a készülékeibe, ha kellően kiforrott; így például a vezeték nélküli töltés is többéves késéssel jelent csak meg az iPhone-okban – mondta el Bognár András, az APPsolute iPhone szerviz alapítója.

A GKI Digital számaiból is kiderül, hogy a legtöbb honfitársunk (40 százalék) csak akkor vásárol új okostelefont, ha a régi tönkrement, a válaszadók egyharmada kétévente vált mobilt, 21 százaléka pedig háromévente vagy ennél is ritkábban szánja rá magát új készülék beszerzésére. Az okostelefonok életciklusának növekedése egyébként pont annak köszönhető, hogy egyre jobbak a mobilok, egy szervizbeli akkumulátorcserével pedig a használati idő általában évekkel ki is bővíthető.

Bár a Telekomnál, a Telenornál és a Vodafone-nál elérhetők már az első 5G-s telefonok (az LG, Samsung, Huawei gyártóktól), ezek bőven 300 ezer forint feletti listaárú, prémium készülékek, ráadásul ilyen hálózata egyelőre csak az utóbbi cégnek működik Budapest belvárosában. Arra, hogy az idén hogyan alakul majd itthon az 5G-képes telefonok köre, a Telenornál azt mondták, hogy  arra számítanak, hogy az év végéig nagyjából 15 ilyen készülék, a kínálat nagyjából 35-40 százaléka lesz 5G-s. A Telekomnál a kínálat alakulása attól függ, hogy mikor zajlik le a magyar 5G frekvenciatender, de év végéig valamennyi gyártó 5G-s készüléket tervezik elérhetővé tenni.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy pont az 5G az a funkció, amelyen vásárláskor kifizetődő lehet spórolni, mivel  itthon még a 4G-s hálózatok kapacitásában is vannak tartalékok, valószínűleg elég lesz a soron következő készülékcserekor foglalkozni az 5G-vel, három év múlva.

Megszűnő gyártók, elmaradó mobilexpó

Történtek egyéb izgalmas dolgok is a mobiltelefóniában az elmúlt hetekben: a koronavírus-járvány miatt idén elmarad a barcelonai Mobile World Congress, a mobilipar legfontosabb rendezvénye. Igaz, már a korábbi hetekben is több tucat nagy gyártó jelentette be a távolmaradását az MWC-ről, mások pedig azt, hogy néhány héttel később, saját rendezvényeiken mutatják be új készülékeiket. Az MWC hiányát így nem is a végfelhasználók, sokkal inkább a gyártók és az operátorok érzik meg, melyek munkatársai számos üzletet itt szoktak nyélbe ütni, és erre idén is sor került volna az 5G-hálózatok indulása nyomán.

Jó esély van arra is, hogy nemsokára eltűnik a süllyesztőben a teljes alfanumerikus billentyűzetes telefonokat gyártó Blackberry. Maga a kanadai vállalat már 2016 óta nem végez gyártást, Blackberry márkanéven a kínai TCL cég gyártott telefonokat, amely többek közt az Alcatel márkájú készülékek gyártója is. A TCL bejelentése szerint augusztus 31-ét követően már nem használhatja majd a Blackberry márkát. A kanadai anyacég egyelőre nem kommentálta a bejelentést, így nem tudni, hogy a cég lehúzza-e a rolót, vagy új gyártópartner után néz.

Egy másik, kevésbé ismert mobilgyártó is megszűnik, méghozzá az Essential, amelyet a Google Android operációs rendszerének atyja, Andy Rubin alapított, aki vállalatának felvásárlása nyomán került a keresőcéghez, majd egy szexuális zaklatási botrány nyomán távozott onnan 2014-ben. Új vállalkozása csupán egyetlen okostelefont, a mindenféle felesleges extra funkciót nélkülöző Androidot futtató Essential Phone-t mutatta be, amely nem teljesített túl jól, így utódai soha nem is kerültek piacra. Egy leépítési hullámot követően a vállalat maga is bezár, a készülék szoftveres támogatását pedig a felhasználói közösségre bízza.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJövőtelefonból kínos bakivá vált a Samsung hajtogatható mobiljaÚgy volt, hogy végre nem lesznek unalmasak az okostelefonok, de lehet, hogy a Samsung ezt is elrontotta. A felhasználók egyébként is inkább unalmas, de jobb mobilokat akarnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Apple huawei mobiltelefonok okostelefonok Samsung Telenor Xiaomi Olvasson tovább a kategóriában