Donald Trump egy indulatos Twitter-üzenettel elérte, hogy a világ ötödik legnagyobb országa berendelje az amerikai nagykövetet, majd bejelentse, hogy ezentúl dollár helyett jüanban (pontosabban renminbiben) számolja el a kereskedelmét Kínával.
Trump az év első napján tweetelte azt, hogy az Egyesült Államok buta módon több mint 33 milliárd dollárnyi segéllyel támogatta Pakisztánt az elmúlt 15 évben, de Pakisztán cserébe nem adott semmit, csak hülyének nézte az USA vezetőit, hazudtak nekik és becsapták őket. Trump szerint Pakisztán azoknak a terroristáknak is menedéket nyújtott, akiket az USA üldözött Afganisztánban.
The United States has foolishly given Pakistan more than 33 billion dollars in aid over the last 15 years, and they have given us nothing but lies & deceit, thinking of our leaders as fools. They give safe haven to the terrorists we hunt in Afghanistan, with little help. No more!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) January 1, 2018
Az USA és Pakisztán között évek óta feszült a viszony. Bár a Bush-féle terrorellenes harcban papíron Pakisztán az USA szövetségese volt, már a 2000-es évékben is kölcsönösen bizalmatlanok voltak egymással szemben. A Pakisztánban rejtőző Oszama bin Laden 2011-es megölése és a folyamatos amerikai dróntámadások miatt az elmúlt években teljesen megromlott a két ország kapcsolata. Az USA az egyik legkevésbé kedvelt ország a pakisztániak körében, a lakosság mindössze 15 százaléka viszonyul pozitívan az országhoz, az amerikaiakat pedig főleg a pakisztáni titkosszolgálat és az afganisztáni tálibok összejátszása aggasztotta.
Az amerikai elnök tweetjével egy napon az USA hivatalosan is bejelentette, hogy visszatartja a Pakisztánnak szánt 255 millió dolláros segélyét, majd később a katonai segélyeket is felfüggesztették. Míg a Pakisztánnal rossz viszonyban lévő szomszédjai, Afganisztán és India vezetői üdvözölték Trump tweetjét, Kína kiállt Pakisztán mellett. Az amerikai befolyás csökkenésével párhuzamosan ugyanis Kína egyre aktívabb kapcsolatot ápol Pakisztánnal.
Kína 57 milliárd dollárt fektetne Pakisztánba az új selyemútnak nevezett One Belt One Road (egy övezet, egy út) kezdeményezés keretén belül. A kínai elnök, Hszi Csin-ping által meghirdetett program célja, hogy 900 milliárd dollárból fejlessze a kereskedelmi kapcsolatokat Afrika, Délkelet-Ázsia, Európa és a Közel-Kelet között. A második világháborút követő amerikai Marshall-tervhez hasonló fejlesztési programmal Kína célja az, hogy befolyását, soft powerjét növelje (a soft power nem katonai erőből származó hatalmat jelent, hanem lényegében az ország imázsát és kulturális vonzását, akár a gasztronómiájának vagy popszámoknak a propagálásával).
Pakisztán válasza Trump tweetjére, azaz hogy dollár helyett jüanban fogja elszámolni kereskedelmi forgalmát Kínával, szintén Kína egyre növekvő világhatalmi ambícióját erősíti. A jüant sokáig mesterségesen gyengén tartotta Kína, hogy olcsón tudjon exportálni, amely a kínai gazdasági felemelkedés alapja volt.
Míg a világ vezető valutáival ellentétben a jüant külföldön sokáig nem is használták, a lassuló gazdaság, a külföldi tőke bevonzása és a növekvő világpolitikai ambíciója miatt Kína elkezdte népszerűsíteni a jüan használatát a nemzetközi kereskedelemben, ami az egyik legjelentősebb pénzügyi változás az euró bevezetése óta. Bár a világkereskedelem több mint tíz százalékát bonyolítja Kína, egyelőre a pénzforgalom mindössze két százaléka történik jüanban, de ez az arány a jövőben jelentősen emelkedhet.
Egy amerikai külpolitikai tanácsadó, Shamila N. Chaudhary szerint azonban nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani Trump állításainak. Egyrészt mert szerinte semmilyen újdonságot nem mondott Trump, mindenki által ismert tényekre és érdekkülönbségekre alapozta kijelentéseit: a pakisztániak nem kapnak segítséget az USA-tól az Indiával szembeni konfliktusban, az USA nem kap segítséget a tálibok elleni háborúban, ezért mindkét fél elégedetlen. Másrészt az amerikai kormányzat évek óta jelzi hasonló fenntartásait Pakisztán felé, még ha némileg diplomatikusabb módon is.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
