Nemzetközi összevetésben kifejezetten kevés nyugdíjas év jut a magyar férfiaknak. A nőknél ugyan jobb a helyzet, hosszabb távon azonban náluk is látványosan csökken a nyugdíjban töltött idő hossza. Bár ez a folyamat nem ritka a fejlett országokban, a mértékét és az érintettek körét tekintve Magyarországon eléggé kiugró.
A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokat összefogó szervezet, az OECD adatai szerint az évezred eleje óta a 36 OECD állam nagyjából felében csökkent vagy a férfiak, vagy a nők esetében az az idő, amit nyugdíjban tölthetnek. Az azonban csak nyolc országnál fordult elő, hogy mindkét nemnél visszaesést mértek, hazánk pedig ebbe a körbe tartozik. Ráadásul itthon kifejezetten magas volt a csökkenés mértéke, átlagosan egy év, aminél csak Új-Zélandon, Portugáliában, és Törökországban regisztráltak nagyobbat.
Magyarországon jelenleg egy nő szűk 23, egy férfi valamivel kevesebb, mint 16 nyugdíjas évre számíthat. Előbbi 1,1, utóbbi 0,9 évvel marad el a 2000-es értéktől. A nőknél ennek ellenére egyáltalán nem kiugróan alacsony ez a szám: az OECD átlagot kicsivel még meg is haladja, és a rekorder franciákétól is csak 4 évvel marad el. A férfiaknál ugyanakkor már korántsem ennyire kedvező a helyzet: ők két évvel rövidebb ideig élvezhetik a nyugdíjas éveket az OECD országokban élők átlagánál, és hét évvel, mint a franciák.
Az elég eltérő eredmények magyarázata, hogy a két nem nyugdíjas éveinek száma között nálunk a legnagyobb a különbség*a litvánokkal holtversenyben. Részben azért, mert a nők itthon sokkal tovább élnek, részben mert a férfiak jóval később mennek nyugdíjba. Az Eurostat adatai szerint
2017-ben egy hatvanéves nő várható élettartama 22,3 év volt, míg ugyanez a férfiaknál csak 17,5. Mindeközben a nők átlagosan 61, a férfiak viszont majdnem 64 éves korukban mentek csak nyugdíjba.
Ezek alapján egyébként kicsit még kevesebb is a magyarok nyugdíjban töltött ideje, mint amit az OECD közölt. Két három évvel ezelőtt egy átlagos 60 éves nő nagyjából 21-22, egy ugyanilyen korú férfi viszont csak 13-14 évnyi nyugdíjra számíthatott.
Az így kalkulált adatok ráadásul az elmúlt években lényegében folyamatosan csökkenő trendet mutatnak, és bár voltak időszakok, amikor megállt a visszaesés, de összességében hosszútávon is a nyugdíj időtartamának hanyatlása a jellemző itthon. A magyarázat persze rendkívül egyszerű:
hiába nőtt látványosan a várható élettartam a 90-es évek közepe óta, a nyugdíjkorhatárt ennél is gyorsabban növelték az elmúlt két és fél évtizedben.
A Eurostat szerint 1996 óta a 60 év feletti várható életkora nemtől függetlenül nagyjából 2,5 évvel ugrott meg. A nyugdíjkorhatár azonban ebben az időszakban a nőknél nyolc és fél, a férfiaknál három és fél évvel nőtt.
A tényleges nyugdíjban töltött idő azért nem a két fenti szám (várható élettartam és a nyugdíjkorhatár emelkedése) különbségével változott, mert a törvényben rögzített korhatár csak egy elméleti szám, ténylegesen az emberek ettől eltérő időpontban is nyugdíjba mehetnek. Ez a magyarázata annak is, hogy az elvileg már azonos korhatár ellenére a férfiak még mindig évekkel tovább dolgoznak.
A nőknél az előző szűk két és fél évtizedben szinte pontosan hét évvel emelkedett a nyugdíjba vonuláskori átlagos életkor (szemben ugye a 8,5 éves korhatár emeléssel), míg a férfiaknál ugyanez öt év volt (szemben a 3,5 éves emeléssel).
Adat
Fontos