Európai összehasonlításban borzasztóan sokan halnak meg Magyarországon rákos megbetegedésekben – ez derül ki az Eurostat ma megjelent adatsorából. Százezer lakosra nálunk 345 haláleset jut, ami 34 százalékkal több az uniós átlagnál. Ezzel Magyarország sajnos elég magasan vezeti az uniós listát, és nem állunk messze attól, hogy a mutatónk kétszerese legyen a legjobb arányt produkáló Ciprusénak. Ott 100 ezer lakosra mindössze 194 rák okozta haláleset jut.
A rák halálozási mutató két dologból tevődik össze: hogy eleve hányan betegednek meg, illetve hogy hányan gyógyulnak ki a betegségből. Mindkettőt befolyásolják az adott országra jellemző tényezők, a egészségügyi ellátórendszer színvonala főleg az utóbbit.
Ha regionális mintákat keresünk az adatokban, jól látszik, hogy a visegrádi négyek közül a csehek kilógnak, sokkal jobb mutatójuk van, és meg is közelítik az uniós átlagot. Ha velük nem számolunk, akkor viszont a három visegrádi ország Szlovéniával és Horvátországgal kiegészülve egyértelműen a legrosszabb mutatókkal rendelkező tömböt alkotja.
Szlovénia és Horvátország esete azért is érdekes, mert ezen a két országon kívül a mediterrán térség összes tagállamában jobb, azaz alacsonyabb a halálozási arány az átlagnál, Málta és Ciprus pedig még közöttük is kiemelkedik, Ciprus az első, Málta a harmadik a sorban.
A két szigetország közé Finnország jött be a második helyre, mindössze 220 halálos esettel, a svédek is rögtön ott vannak a negyedik helyen, és az unión kívüli, de számokat közlő Norvégia sem teljesít rosszul: ha tagállam lenne, akkor a tizedik helyen végzett volna. A skandináv tömbből így csak a dánok és az izlandiak lógnak ki, a rossz irányba.
Svájc és Liechtenstein a második és harmadik legjobb eredményt hozná, ha uniós tag lenne, ehhez képest érdekes, hogy a kulturálisan és földrajzilag is közel álló Ausztria kicsit rosszabban teljesít.
A románok ebből a szempontból egy szinten vannak az angolokkal, a bolgárok pedig messze a gazdasági lehetőségeik felett teljesítenek, ott a hatodik legkevésbé rossz a mutató.
Amint arról korábban részletesen írtunk, a statisztikák szerint általánosságban jellemző, hogy a magyarok korán halnak. Ennek fő oka pedig az lehet, hogy az EU egészéhez képest is kiemelkedően magas az elkerülhető halálozások aránya Magyarországon, márpedig ez a mutató az egészségügyi rendszer egészének hatékonyságát méri.
A megelőzhető halálokok főleg az életmód bizonyos elemeivel állnak összefüggésben, és a megelőzés az állapot kialakulására vonatkozik. Ide tartozik például a tüdőrák, az alkoholos májzsugorodás vagy a közlekedési és egyéb balesetekből következő halálozás.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének adatai szerint az Európai Unióban szintén Magyarország vezet a százezer lakosra vetített daganatos megbetegedések számában, ez közel 700 volt. Azt mondják, hogy a daganatos megbetegedések halálozási arányának javítása az integrált és centralizált betegutak alkalmazásával alacsony költségráfordítás mellett is megvalósítható, hiszen a betegút-alapú megközelítés jelentősen javítja az ellátás szervezettségét, tehermentesíti a szakorvosokat, és támogatást nyújt a betegeknek.
Amint egy korábbi tanulmány eredményeiből is kiderült, a betegek számára a szervezési kérdések kulcsproblémát jelentenek, ezért lenne célszerű a betegút-alapú megközelítés, mert az nemzetközileg kipróbált és költséghatékony.
Élet
Fontos